Fotó: MTI
2008. augusztus 28., 00:002008. augusztus 28., 00:00
Összesen 1000–1200 milliárd forintos adócsökkentési programot javasolt Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök a Népszabadság című napilap tegnapi számában megjelent, Megegyezés című írásában. A szocialista kormányfő javaslatai között szerepel az is, hogy jövőre megemelnék a személyi jövedelemadó alsó sávhatárát, csökkenne a munkáltatói járulék, eltörölnék a vállalati különadót, és 16-ról 18 százalékra emelkedne a társasági adó. Az adócsökkentést a kormányfő az adminisztráció egyszerűsítésével, valamint az adóelkerüléssel szembeni zéró toleranciával egészítené ki, vagyis az eddiginél jóval szigorúbban lépnének fel azokkal szemben, akik megpróbálnak kibújni még az alacsonyabb közterhek megfizetése alól is. Megújítaná a szociális ellátórendszert is, ezért 2009-től Nemzeti Közfoglalkoztatási Programot indítana, amely szerinte 2010-ben már legalább 50 ezer embernek adna munkát segély helyett, valamint a nagy állami beruházásokban kötelezővé tenné, hogy a foglalkoztatottak legalább tíz százaléka hátrányos helyzetű munkavállalók közül kerüljön ki. Gyurcsány tegnap egy rádióinterjúban leszögezte: lemond, ha a parlament nem fogadja el az adótörvényeket, illetve a költségvetést.
Varga Mihály, az ellenzéki Fidesz alelnöke „szimpla beetetésnek” nevezte Gyurcsány Ferenc adócsökkentési javaslatait. Az ellenzéki párt gazdasági kabinetvezetője azt mondta, 2005 óta ez a hetedik program, amit Gyurcsány Ferenc közzétesz, „de ahogyan az előző hattól, ettől sem várható semmilyen látható eredmény”. Hozzátette: ő maga alkalmatlannak tartja Gyurcsány Ferenc programját arra, hogy bármit is segítsen az ország helyzetén.
Az SZDSZ ügyvivője, Gulyás József tegnap nem kívánt érdemben reagálni Gyurcsány Ferenc javaslatára. Az SZDSZ a hétvégén kétnapos ügyvivői testületi ülést tart, és Gulyás József szerint a jövő hét elejére már ismert lesz a szabad demokraták véleménye Gyurcsány Ferenc programjavaslatáról.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint a miniszterelnök írása meghozta az egykori koalíciós pártok – az MSZP és az SZDSZ – új megegyezését. Az ellenzéki párt elnöke ezt azzal támasztotta alá, hogy a kormányfő által közölt legújabb adócsomag egy az egyben teljesíti azon kitételeket, amelyeket az elmúlt napokban Kóka János egykori SZDSZ-elnök szabott a kormány támogatásának feltételéül. Az adócsomag nem más, mint „a korábbi koalíciós partner álultimátumának beteljesítése: amit az SZDSZ kért, az MSZP megadta” – fogalmazott.
Hírösszefoglaló
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.
Horvátországban és Montenegróban komoly tüzek pusztítanak, a lángokat napok óta nem tudják megfékezni, Észak-Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában pedig folyamatosan oltják a helyenként felbukkanó tüzeket.
Szeptember 2-ától szűkül azok köre, akik interjú nélkül újíthatják meg az Egyesült Államokba szóló vízumukat – tudatta kedden a tengeren túli ország bukaresti nagyköve
Románia készen áll arra, hogy az Izraellel és a Palesztin Hatósággal fennálló kétoldalú kapcsolatait felhasználva hozzájáruljon a régió helyzetének javításához – jelentette ki Oana Țoiu román külügyminiszter.
Újabb befolyásos nemzetközi zsidó szervezet bírálja Romániát a szélsőjobboldali eszmék terjesztését tiltó törvény blokkolása miatt.
Az ukránoknak joguk van szabadon dönteni a jövőjükről, és a diplomáciai megoldásnak védenie kell az ukrán és az európai érdekeket – áll 26 európai állam- és kormányfő közös nyilatkozatában.