2008. augusztus 26., 00:002008. augusztus 26., 00:00
A Grúziától elszakadt két térség, Dél-Oszétia és Abházia függetlenségének elismerése mellett foglalt állást az orosz parlament. A moszkvai törvényhozás egyhangúlag felszólította tegnap Dmitrij Medvegyev orosz államfőt, hogy ismerje el a két szakadár terület függetlenségét. A parlament a kérdésben csupán ajánlást tehet, a döntés az alkotmány értelmében az elnök kezében van. A 447 tagú alsóház egyben a nemzetközi parlamenti szervezetekhez és a nemzeti parlamentekhez intézett felhívást fogadott el, amelyben a címzetteket felszólítja a két terület függetlenségének elismerésére.
Határozott szakadár elnökök
A parlament két házának külön-külön megtartott rendkívüli ülésén Szergej Bagaps, Abházia elnöke határozottan kijelentette: Abházia és Dél-Oszétia soha többet nem lesz a grúz állam része. Úgy vélte: a történtekért azok viselik a felelősséget, akik felfegyverezték Grúziát. Szerinte a két terület függetlenségének elismerése elősegíti majd a helyzet stabilizálódását a térségben, és egyben orosz–abház katonai együttműködési megállapodás kidolgozására szólított fel.
Eduard Kokojti, Dél-Oszétia vezetője arra figyelmeztetett: a Dél-Oszétia elleni augusztus 8-i grúz támadás csupán nyitánya volt egy jóval nagyobb arányú politikai húzásnak, amelynek fő célja az lett volna, hogy Oroszországot kiszorítsák a Kaukázus északi részéről.
Szaakasvili: Grúzia talpraáll
Miheil Szaakasvili grúz elnök a Libération című francia lap tegnapi számában megjelent interjúban arra figyelmeztetett, hogy katasztrofális következményekkel járna a Grúziától való elszakadásra törekvő Abházia és Dél-Oszétia függetlenségének orosz elismerése. Szaakasvili úgy vélekedett: senki nem lenne olyan felelőtlen a nemzetközi közösségben, hogy elfogadja az esetleges orosz elismerést. „Ez a klasszikus lerohanás kategóriája, amely teljesen távol áll a nemzetközi jogtól” – tette hozzá.
Egy másik lapban, az International Herald Tribune-ben megjelent interjúban Szaakasvili leszögezte: újra talpra állítja országa szétzúzott hadseregét, Tbiliszi álláspontja pedig az Oroszországtól elszenvedett megrendítő vereség ellenére sem változott, és a következőkben is folytatni fogja a Dél-Oszétia és Abházia feletti felügyelet visszaállítására irányuló politikáját.
Franco Frattini, az olasz diplomácia vezetője körültekintő magatartásra intette tegnap Oroszországot. Frattini telefonon beszélt orosz kollégájával, Szergej Lavrovval az orosz–grúz válságról, és felszólította, hogy vegye figyelembe a térség jelenlegi helyzetének kényes voltát.
Bernard Kouchner francia külügyminiszter tegnap közölte: az Európai Unió nem tervez szankciókat Oroszországgal szemben Grúzia elleni háborúja miatt. Annak kapcsán beszélt erről, hogy az EU soros elnökségét betöltő Franciaország elnöke, Nicolas Sarkozy összehívta szeptember elsejére Brüsszelbe az EU rendkívüli csúcsértekezletét, amelyen a 27 tagállam megvitatja Oroszországhoz fűződő kapcsolatainak jövőjét.
Hírösszefoglaló
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.
Horvátországban és Montenegróban komoly tüzek pusztítanak, a lángokat napok óta nem tudják megfékezni, Észak-Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában pedig folyamatosan oltják a helyenként felbukkanó tüzeket.
Szeptember 2-ától szűkül azok köre, akik interjú nélkül újíthatják meg az Egyesült Államokba szóló vízumukat – tudatta kedden a tengeren túli ország bukaresti nagyköve
Románia készen áll arra, hogy az Izraellel és a Palesztin Hatósággal fennálló kétoldalú kapcsolatait felhasználva hozzájáruljon a régió helyzetének javításához – jelentette ki Oana Țoiu román külügyminiszter.
Újabb befolyásos nemzetközi zsidó szervezet bírálja Romániát a szélsőjobboldali eszmék terjesztését tiltó törvény blokkolása miatt.
Az ukránoknak joguk van szabadon dönteni a jövőjükről, és a diplomáciai megoldásnak védenie kell az ukrán és az európai érdekeket – áll 26 európai állam- és kormányfő közös nyilatkozatában.