Fotó: Agerpres
2008. augusztus 12., 00:002008. augusztus 12., 00:00
A tárgyalások nyomán Mihail Szaakasvili grúz elnök aláírta az uniós fegyverszüneti javaslatot. „Szeretnénk véget vetni a konfliktusnak, amilyen hamar csak lehet” – szögezte le a grúz elnök, aki szerint a grúz erők 18 vagy 19 orosz harci gépet lőttek le, több száz orosz katonát öltek meg, és sikerült visszaverniük egy Gori városa elleni támadást. Az elnök szerint Oroszország tegnapra mintegy 500 tankot és 25 ezer katonát vezényelt Grúzia területére.
A tárgyalások idején azonban földön és levegőben folytatódtak a harcok a szakadár déloszét terület kapcsán kirobbant fegyveres konfliktusban, és felélénkültek a harci cselekmények Grúzia másik szakadár területén, Abháziában. Tbiliszi szerint az orosz csapatok negyven kilométeres mélységben benyomultak az ország területére, az orosz légierő pedig szintén Dél-Oszétián kívüli grúz területeket támadott, többek között a főváros környékén is. Oroszország ugyanakkor azt állította, csapatainak kivonását állító nyilatkozatai ellenére Grúzia továbbra is lövi Dél-Oszétia „fővárosát”, Chinvalit, benne az orosz békefenntartók állásait is. A déloszét hatóságok adatai szerint három orosz békefenntartó halt meg, és 52 további katona kapott sebeket a Grúziából indított rakétatámadásokban. Moszkvában a Szaakasvili által közölt adatokkal szemben 18-ra tették a halott orosz katonák számát, és közölték, a grúz légierő négy orosz gépet lőtt le. Anatolij Nogovicin, az orosz vezérkari főnök helyettese azt mondta, az orosz békefenntartók nem lépik át Dél-Oszétia határait, illetve azokat a határokat, amelyeket az 1992-es grúz–déloszét háború nyomán kötött dagomiszi megállapodásban rögzítettek, továbbá az Abháziában lévő orosz katonai kontingens sem megy beljebb Grúzia területére. Nogovicin egyben figyelmeztetett: meg fogják semmisíteni mindazokat a vízi és légi járműveket, amelyek behatolnak Abházia fekete-tengeri biztonsági és önvédelmi övezetébe, ahol orosz hajók járőröznek. Ezzel kapcsolatban megerősítette, hogy vasárnap az orosz haditengerészet elsüllyesztett egy grúz hajót azon négy közül, amelyek nem reagáltak a figyelmeztetésekre, a másik három megfordult, és Poti kikötője felé távozott.
A grúz belügyminisztérium közlése szerint az orosz tüzérség és légierő hevesen támadta Gorit, a szakadár Dél-Oszétia közelében fekvő grúz várost, s az orosz légierő repülőgépei bombázták Tbiliszit és környékét is. Egy katonai támaszpontot és egy radarállomást támadtak hajnalban Tbiliszi egyik elővárosában, illetve egy közeli faluban.
Dmitrij Medvegyev orosz elnök szerint már a végéhez közeledik a Dél-Oszétiában végrehajtott katonai művelet, Chinvali teljes mértékben a megerősített orosz békefenntartó kontingens ellenőrzése alatt áll.
Karim Maszimov kazah miniszterelnök közbn leállíttatta a fekete-tengeri grúz kikötőn, Batumin átmenő kazah olajszállításokat. George Bush amerikai elnök Pekingben közölte: világosan jelezte Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnöknek, hogy „elfogadhatatlan” a grúziai erőszak, és bírálta Oroszország „aránytalan” válaszlépését. Elmondta pekingi látogatásának utolsó napján az NBC Sports amerikai televíziónak adott nyilatkozatában: sürgette az orosz vezetővel folytatott pénteki megbeszélésén, hogy állítsák helyre a felek az augusztus 6. (a déloszét terület elleni grúz támadás kezdetének napja) előtti status quót.
Közvetít az EU
Az Európai Unió, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a NATO mindeközben élénk diplomáciai tevékenységet folytat, hogy véget vessen az orosz–grúz fegyveres konfliktusnak. Bernard Kouchner, az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Franciaország külügyminisztere ismertette Tbilisziben az EU által támogatott hárompontos francia rendezési tervet, amely előírja Grúzia területi épségének tiszteletben tartását, az ellenségeskedések haladéktalan beszüntetését és a korábbi status quo visszaállítását. Szaakasvili tegnap alá is írta a tervezetet.
A grúziai tárgyalásokat követően Dmitrij Medvegyev orosz államfővel és Szergej Lavrov külügyminiszterrel is megbeszélést folytat majd Kouchner. Vele tart Moszkvába Alexander Stubb, az EBESZ soros elnöke is. Eka Tkeselasvili grúz külügyminiszter Jaap de Hoop Schefferrel, a NATO főtitkárával találkozik ma Brüsszelben. Az észak-atlanti szervezet vezető tisztségviselője szintén azzal vádolta tegnap Moszkvát, hogy aránytalanul nagy erőket vet be a grúzok elleni háborúba, és megsérti Grúzia területi épségét.
A 3900 négyzetkilométer területű, mintegy 70 ezer lakosú Dél-Oszétia a kilencvenes évek elején, közvetlenül a Szovjetunió felbomlása után szakadt el Grúziától. A nemzetközi közösség nem ismeri el a Déloszét Köztársaságot. A chinvali kormány céljának tartja az egyesülést az Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétiával.
Harcok Abháziában
Grúzia másik szakadár területén, a Fekete-tenger partjai mentén húzódó Abháziában is harcok folytak a grúz, illetve az orosz–abház erők között. A grúz erők visszaverték a Kodori-szoros elfoglalására indított támadásokat – jelentette be a grúz belügyminisztérium. Az abház védelmi minisztérium úgy fogalmazta meg ugyanezt, hogy az abház erőknek sikerült minden hegyi utat és ösvényt lezárniuk a grúz katonák elől, akik így a stratégiai fontosságú szoros magasabban fekvő részein rekedtek. Az orosz haderő felszólította a grúz erőket, hogy tegyék le a fegyvert a Grúzia és Abházia között húzódó biztonsági zónában. Katonai támadást helyezett kilátásba arra az esetre, ha nem teljesítik a követelést. Grúzia azonnal elutasította a felszólítást, belügyi szóvivője útján közölte, hogy nem teszi le a fegyvert.
Oroszország több mint 9 ezerre növelte Abháziában állomásozó katonai erőinek létszámát, és több mint 350-re emelte ottani páncélozott harcjárműveinek számát – jelentette be hétfőn az abháziai orosz erők parancsnokságának egy illetékese. Alekszandr Novickij szavai szerint e csapaterősítéssel meg akarják előzni egy olyan helyzet kialakulását, amilyenbe Dél-Oszétiában kerültek az orosz békefenntartók. Egy abház szóvivő bejelentése szerint Szergej Bagaps abház elnök kérte az orosz felet a békefenntartó alakulatok megerősítésére.
A 8432 négyzetkilométer területű, mintegy 200 ezer lakosú Abházia is a kilencvenes évek elején szakadt el Grúziától. Azóta de facto önálló, de nemzetközi közösség nem ismerte el függetlenségét. Mind Abházia, mind pedig Dél-Oszétia Moszkva támogatását élvezi.
Hírösszefoglaló
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.
Horvátországban és Montenegróban komoly tüzek pusztítanak, a lángokat napok óta nem tudják megfékezni, Észak-Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában pedig folyamatosan oltják a helyenként felbukkanó tüzeket.
Szeptember 2-ától szűkül azok köre, akik interjú nélkül újíthatják meg az Egyesült Államokba szóló vízumukat – tudatta kedden a tengeren túli ország bukaresti nagyköve
Románia készen áll arra, hogy az Izraellel és a Palesztin Hatósággal fennálló kétoldalú kapcsolatait felhasználva hozzájáruljon a régió helyzetének javításához – jelentette ki Oana Țoiu román külügyminiszter.
Újabb befolyásos nemzetközi zsidó szervezet bírálja Romániát a szélsőjobboldali eszmék terjesztését tiltó törvény blokkolása miatt.
Az ukránoknak joguk van szabadon dönteni a jövőjükről, és a diplomáciai megoldásnak védenie kell az ukrán és az európai érdekeket – áll 26 európai állam- és kormányfő közös nyilatkozatában.