A felsõház különbizottsága által összeállított jelentéshez 11, összesen 89 oldalnyi, a titkosszolgálatok, illetve az ügyben érintett minisztériumok által titkosított kiegészítést csatoltak. A szenátorok többsége amellett foglalt állást, hogy a titkosítást föl kell oldani. Frunda György RMDSZ-szenátor be is nyújtott egy erre vonatkozó javaslatot, amelyet azonban az ülés vezetõje, a szociáldemokrata Doru Ioan Tãrãcilã nem bocsátott szavazásra. Tãrãcilã azzal indokolta döntését, hogy a jelentést a Legfelsõbb Védelmi Tanácsnak is meg kell vitatnia.
A jelentés egyébként megállapítja: Romániában nem mûködtek titkos amerikai támaszpontok, amelyek terroristának minõsített személyek fogva tartására szolgáltak volna. Egyúttal azt is leszögezi, hogy a román hatóságok sem tudatosan, sem tudomásukon kívül nem vettek részt a törvénytelen fogolyszállítások lebonyolításában. A jelentés kimondja: a bizottság megalapozott bizonyítékokkal rendelkezik arra nézve, hogy a gyanús romániai légiutaknak semmi közük sem volt a törvénytelen fogolyszállításokhoz. A dokumentumot 56 „igen”, 6 „nem” szavazat, valamint két tartózkodás mellett fogadta el a szenátus, a Nagy-Románia Párt szenátorai távol maradtak a voksolástól.
Mint ismeretes, az Európai Bizottság utoljára februárban szólította föl Romániát és Lengyelországot: tisztázzák, hogy a területükön mûködtetette a CIA titkos, az iraki és az afganisztáni hadszíntéren foglyul ejtett, terrorizmussal vádolt õrizetesek fogva tartását szolgáló támaszpontokat, és hogy a két ország repülõterein leszálltak-e ilyen, foglyokat szállító amerikai gépek. A „fegyencjáratok” ügye két évvel ezelõtt került nyilvánosságra, akkor az Európai Tanács jelentéstevõje, a svájci Dick Marty által elvégzett vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy a CIA a hatóságok tudtával Románia területén is mûködtetett titkos börtönöket.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.