HIRDETÉS
Az Eurostat tájékoztatása szerint az Unión kívülről érkező kérelmezők számára biztosított európai uniós állampolgárság megadásának adatai az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatnak. 2016-ban számuk közel 995 ezer volt, 2015-ben pedig mintegy 841 ezren kérelmeztek európai állampolgárságot.
2017-ben az összes engedélynek mindössze 17 százaléka volt más uniós tagállamból érkezettek által benyújtott és elfogadott kérelem. A nem uniós kedvezményezettek főként marokkóiak, albánok, indiaiak és pakisztániak voltak. A marokkóiak közül legtöbben olasz, spanyol és francia, az albánok közül legtöbben görög és olasz, az indiaiak és a pakisztániak főként brit állampolgársághoz folyamodtak.
A legtöbb, szám szerint 25 ezer állampolgársági kérelmet romániaiak adtak be más uniós országban, akiknek legtöbbje olasz állampolgárságot kapott.
A 22 ezer lengyel kérelmező főként brit és német állampolgárságot kért.
A statisztikai hivatal kiemelte, hogy a vizsgált év során a legtöbb uniós állampolgár között a románokat és a lengyeleket követően a britek adták be a legtöbb, mintegy 15 ezer állampolgársági kérelmet. Egy másik uniós tagország állampolgárságát megszerző britek száma több mint kétszeresére nőtt 2017-ben. Más uniós ország állampolgárságát Nagy-Britannia után legtöbben Luxemburgból, Máltáról és Franciaországból kértek.
Már egy adott országban élők honosítási eljárásainak sorában Svédország vezet, ahol száz külföldi lakosra vetítve 8,2 állampolgárságot biztosítottak a kérelmezők számára. Svédországot Románia (5,9), Finnország (5,0), Portugália (4,5), Görögország (4,2) és Ciprus (3,9) követi a sorban.
Magyarország 2787 embernek adott állampolgárságot 2017-ben, ez 35 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kedvezményezettek főként romániaiak, ukrajnaiak és szlovákiaiak voltak – közölte az uniós statisztikai hivatal.
