2008. május 09., 00:002008. május 09., 00:00
Az EP felhívja az EU-tagállamok kormányait képviselõ tanácsot és az Európai Bizottságot, hogy azonosítsák azokat az országokat, ahol különösen nehéz az emberi jogok elõmozdítása. Sürgeti azt is, hogy e célból alakítsanak ki olyan kritériumokat, amelyekkel össze lehet mérni az országokat emberi jogi besorolásuk alapján, lehetõvé téve egyedi politikai prioritások megállapítását. A parlament úgy ítéli meg, hogy elégtelennek bizonyult az Európai Unió képessége a válságok megelõzésére, az azokra való reagálásra, azok kezelésére és megoldására. „Az Európai Unió nem tett diplomáciai lépéseket az emberijog-védõk érdekében számos országban, mint például Kínában, Tunéziában, Etiópiában, Iránban és Oroszországban, ami láthatóan azt tükrözi, hogy nincs konszenzus az Európai Unió tagállamai között” – tartalmazza a szöveg, amelyet az EP sajtószolgálata idézett.
Tabajdi Csaba (MSZP) az EP szocialista frakciójának vezérszónokaként elõrelépésnek minõsítette a jelentést a kisebbségi jogok elõmozdítása és a regionális és kisebbségi nyelvek védelmének tekintetében. Jelezte, hogy az EU-csatlakozásra váró nyugat-balkáni országokban a kisebbségek helyzete a stabilitás kulcsa, így a jelentés segít majd abban, hogy „elkerüljük a kettõs mérce alkalmazását a tagállamok, illetve a tagjelölt országok és a harmadik országok megítélésében különös tekintettel az emberi jogi és kisebbségvédelmi politikára”. Fontos, hogy az EU monitoringrendszere következetesebbé váljon e téren, növelve ezzel az Európai Unió szavahihetõségét és emberi jogi politikájának hitelességét – hangoztatta Tabajdi, kiemelve, hogy e tekintetben az uniós alapjogi ügynökség létrehozása elõrelépést jelent.
Gál Kinga (Fidesz–MPSZ) arra emlékeztetett, hogy számos módosító indítványt nyújtott be a jelentéshez, és ezek nagy részét el is fogadta a külügyi EP-bizottság. Ennek köszönhetõen került be a szövegbe a nemzeti és nyelvi kisebbségek fogalma. Hozzátette: több sikeres módosító indítvány a gyerekjogokkal volt kapcsolatos, illetve a gyermekmunka és gyermekkereskedelem elleni küzdelem szükségességét hangsúlyozta. A jelentés ismételten felhívja az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki európai romastratégiát.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.