EP-választás: Meloni pártja nyert Olaszországban, Belgiumban lemondott a miniszterelnök

Siker. Giorgia Meloni miniszterelnök pártja győzött az olaszországi EP-választáson •  Fotó: Facebook/Giorgia Meloni

Siker. Giorgia Meloni miniszterelnök pártja győzött az olaszországi EP-választáson

Fotó: Facebook/Giorgia Meloni

Köszönöm, az Olasz Testvérek az első párt maradt, túllépve az olasz parlamenti választások eredményét – jegyezte be közösségi oldalán Giorgia Meloni kormányfő, az Olasz Testvérek (FdI) elnöke hétfőre virradóra, az európai parlamenti (EP-) választások első exit poll eredményeinek közzététele után.

Hírösszefoglaló

2024. június 10., 10:002024. június 10., 10:00

Giorgia Meloni magáról készített fényképet is posztolt, melyen a győzelmet jelképező V betűt mutatta ujjaival. Az FdI közlése szerint a kormányfő otthonában követte az urnazárás utáni szavazatszámlálás eredményeinek folyamatos közlését.

A belügyminisztérium 25 százalékos szavazatfeldolgozási adatai szerint az FdI 28,6 százalékon állt.

A jobboldali párt a 2022 szeptemberében tartott olasz parlamenti választásokon valamivel több mint 26 százalékot szerzett.

Másodikként a legnagyobb baloldali erő, a Demokrata Párt végzett Elena Schlein vezetésével, várhatóan 22–24 százalék közötti eredménnyel – számolt be az ANSA olasz hírügynökség vasárnap este.

Olasz elemzők szerint a harmadik, negyedik helyért szoros „csata” van kialakulóban a két jobboldali párt, az Antonio Tajani külügyminiszter vezette Hajrá Olaszország (Forza Italia) és a Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes nevével fémjelzett Liga (Lega) között.

A RAI olasz köztelevízió által ismertetett exit poll adatok szerint a Forza Italia 8,5 és 10,5 százalék közötti, a Liga pedig 8–10 százalék közötti eredményre számíthat.

Belgiumban a jobboldali Új Flamand Szövetség (N-VA) nyerte meg a szövetségi parlamenti választásokat a vasárnap éjjel közzétett, közel végleges eredmények szerint.

Alexander De Croo kormányfő hétfő hajnalban bejelentette, hogy liberális pártjának gyenge szereplése miatt benyújtja lemondását.

A szavazatok több mint 98 százalékos feldolgozottsága szerint az N-VA a voksok 17,1 százalékát kapta, ezzel 24 helyet szerezve a kétkamarás törvényhozás 150 fős alsóházában. Az N-VA a flamand régióban is győzelmet aratott a voksok 23,4 százalékával. Második helyre a radikális jobboldali Flamand Érdek (Vlaams Belang) futott be 14,1 százalékkal, ami 20 mandátumra jogosítja fel szövetségi parlamentben.

A vallon liberális Reformer Mozgalomra (MR) a választók 9,9 százaléka voksolt, ez 19 helyet jelent az alsóházban. Az MR ugyancsak megnyerte a vallóniai regionális választásokat, több mint 6 százalékkal megelőzve a régióban hagyományosan kormányzó Szocialista Pártot. A brüsszeli régióban is az MR nyert, a szavazatok 21, 7 százalékával.

Alexander de Croo szövetségi miniszterelnök flamand liberális pártja, az Open VLD 12 képviselőházi mandátumából 5 mandátumot elveszít.

A kormányfő bejelentette lemondását, mivel pártja gyenge eredményeket ért el a választásokon.

A parlamenti választásokkal egy időben vasárnap Belgiumban is uniós parlamenti választásokat is tartottak, amelyen a Flamand Érdek érte el a legjobb eredményt, 14, 6 százalékot, őket szorosan követi az N-VA 14 százalékkal.

korábban írtuk

Feloszlatta a francia nemzetgyűlést Emmanuel Macron, tarolt a jobboldal az EP-választásokon
Feloszlatta a francia nemzetgyűlést Emmanuel Macron, tarolt a jobboldal az EP-választásokon

Előre hozott parlamenti választásokat írnak ki Franciaországban, miután kiderült: az európai parlamenti választáson a jobboldali Nemzeti Tömörülés nagyarányú győzelmet aratott, és az Emmanuel Macron elnök vezette tábor a második helyen végzett.

Hollandiában a Munkáspárt és a Zöldek választási szövetsége (GroenLinks/PVDA), Luxembourgban pedig a Keresztényszocialista Párt (CSV) szerezte meg a legtöbb képviselői helyet az új Európai Parlamentben.

A GroenLinks/PVDA nyolc képviselői helyet szerzett meg az EP-választáson. A novemberi hollandiai választásokon győztes, Geert Wilders vezette Szabadságpárt (PVV) a második helyen végzett, 7 képviselői mandátummal. A Szabaddemokrata Néppárt (VVD) négy, a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) három, a Demokraták 66 (D66) szintén három helyet szerzett az új EP-ben.

A Farmerek és Polgárok Mozgalma (BBB), a Református Politikai Párt, az Új Társadalmi Szerződés (NSC), valamint az Állatvédők Pártja (PvdD) egy-egy mandátumot kap a 2024-2029 közötti uniós parlamenti ciklusra.

Spanyolországban a konzervatív Néppárt (PP) kapta a legtöbb szavazatot az európai parlamenti választásokon vasárnap a késő este közzétett hivatalos nem végleges eredmények szerint.

A legnagyobb spanyol ellenzéki párt a voksok 99 százalékot meghaladó feldolgozottságánál 34,18 százalékos támogatottsággal 22 mandátumot nyert, kilenc képviselő hellyel növelve eddigi képviseletét.

„Vállaljuk a felelősséget, amelyet ezek a szavazatok jelentenek” – jelentette ki Alberto Núnez Feijoó pártelnök a PP székházában értékelve azt, hogy a Néppárt 25 éve nem szerepelt ilyen jól EP-választásokon, és 1,4 millióval növelte a rá adott voksok számát 2019-hez képest.

Hangsúlyozta, hogy most egy új politikai ciklus kezdődik, amelyben feladataik közül kiemelte „az új utak és megoldások” keresését a spanyol gazdák, az ipar, a környezet, a versenyképes gazdaság, Európa biztonsága és az igazságos migrációs politika érdekében.

Második lett a dél-európai országot kisebbségi koalícióban kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) 30,19 százalékos szavazataránnyal, amely 20 mandátumot jelent számukra, eggyel kevesebbet, mint eddig.

A politikai palettán a PP-től jobbra elhelyezkedő Vox pártra a választók 9,62 százaléka voksolt, és ezzel 6 mandátumot szerzett, kettővel többet, mint amennyivel eddig rendelkeztek.

„A Vox halotti bizonyítványára még várni kell” – fogalmazott Santiago Abascal pártelnök, hozzátéve, hogy úgy tűnik, a választók hosszú életet kívánnak a pártnak.

Sajátjuk mellett kiemelte európai szövetségeseik, köztük például a francia Nemzeti Tömörülés és a magyar Fidesz választási eredményeit, és hogy velük együtt „sikerült előmozdítani a közös diskurzust és a közös meggyőződést, amelyek Európa-szerte erősödnek”.

Felszólította Pedro Sánchez miniszterelnököt, hogy oszlassa fel a parlamentet, és írjon ki új választásokat, ahogy az Franciaországban és Belgiumban történik az EP-választás eredményeinek hatására.

korábban írtuk

A jobboldal nyerte a németországi EP-választásokat
A jobboldal nyerte a németországi EP-választásokat

Az Alternatíva Németországnak nevű jobboldali párt lett a németországi EP-választások nagy győztese, amely 16,5 százalékos eredménnyel felkúszott a második helyre a választásokat nyerő Kereszténydemokrata Unió / Bajor Keresztény-szociális Unió) mögé.

Portugáliában az ellenzéki Szocialista Párt nyerte meg a vasárnap rendezett európai parlamenti (EP-) választásokat, csekély különbséggel a kormányzó konzervatívok előtt

– derül ki a nem hivatalos végeredményből, amelyet a helyi választási bizottság hozott nyilvánosságra éjszaka.

A szocialisták a voksok 32,09 szerezték meg, a kormányzó Demokratikus Szövetség 31,12 százalékot kapott. Előbbinek ez 8, utóbbinak 7 képviselői helyet jelent.

Az öt évvel ezelőtt alapított, idén tavasszal látványos nemzeti választási eredményt elérő, jobboldali Chega párt 9,79 százaléknyi voksot kapott, a liberális párt pedig 9,07 százaléknyit. Ennek alapján mindkét párt 2-2 képviselővel rendelkezik majd az új összetételű EP-ben. A kommunista pártnak és a Baloldali Blokk nevű formációnak is jut 1-1 portugál mandátum. A választási részvétel 37 százalékos volt.

Az eredményt értékelve Luís Montenegro miniszterelnök azt is bejelentette, hogy kormánya támogatná António Costa korábbi kormányfőt az Európai Tanács elnöki posztjára.

Szlovéniában a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) listája kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi európai parlamenti választásokon.

Az országos választási bizottság által – 93,39 százalékos feldolgozottság alapján – közzétett adatok szerint a Janez Jansa volt miniszterelnök vezette migrációellenes párt 31,09 százalékos eredményével 4 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.

A második helyen a legnagyobb kormánypárt, a Szabadság Mozgalom végzett a voksok 21,93 százalékával, így 2 képviselőt küldhetnek Strasbourgba.

Egy-egy EP-képviselői helyet szerzett a Vesna – Zöld Párt 10,37, a kisebbik koalíciós partner, a Szociáldemokraták (SD) 7,69 és a szintén ellenzéki kereszténydemokrata Új Szlovénia 7,66 százalékos eredménnyel.

Janez Jansa a sajtónak adott nyilatkozatban úgy értékelte, hogy az eredmények azt mutatják: a baloldali kormánykoalíció egyértelműen vereséget szenvedett ezeken a választásokon. „Azok, akik kirekesztőek voltak, ma megtanulták a leckét” – mondta a volt kormányfő.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 27., szerda

Gyermekeket ért halálos találat, és sokan megsebesültek a minneapolisi iskolai lövöldözésben

Két gyermek vesztette életét, és 17-en megsebesültek abban a fegyveres támadásban, amelyet Minneapolisban, az Annunciation Catholic School egyházi általános iskola templomában követett el egy fiatal férfi szerdán.

Gyermekeket ért halálos találat, és sokan megsebesültek a minneapolisi iskolai lövöldözésben
2025. augusztus 27., szerda

Fokozódik a Grönland-ügy: titkos befolyásoló műveletekkel vádolják a dánok Amerikát

A dán külügyminiszter bekérette az amerikai nagykövetség ügyvivőjét koppenhágai hivatalába, miután a dán közszolgálati televízió riportjában „beavatkozási kísérletekről” számolt be Grönlandon.

Fokozódik a Grönland-ügy: titkos befolyásoló műveletekkel vádolják a dánok Amerikát
2025. augusztus 27., szerda

Macron, Merz és Tusk együtt látogatnak Chişinăuba a sorsdöntő választások előtt

A moldovai függetlenség 34. évfordulóján, augusztus 27-én három meghatározó európai vezető – Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök – látogat Chişinăuba.

Macron, Merz és Tusk együtt látogatnak Chişinăuba a sorsdöntő választások előtt
2025. augusztus 27., szerda

Engedélyezték a 18 és 22 év közötti fiatalok számára Ukrajna elhagyását

A kormány módosította kedden az államhatár átlépésének rendjét, az új szabályozás szerint a 18 és 22 év közötti férfiak mostantól a hadiállapot ideje alatt is akadálytalanul átléphetik a határt.

Engedélyezték a 18 és 22 év közötti fiatalok számára Ukrajna elhagyását
2025. augusztus 26., kedd

Szijjártó Péter szerint nincs alternatívája az ukránok által támadott Barátság kőolajvezetéknek

Saját magát köpi szembe az Európai Bizottság azzal, hogy cinkos módon hallgat, amikor Ukrajna támadja a Magyarország és Szlovákia energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú Barátság kőolajvezetéket – közölte Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter szerint nincs alternatívája az ukránok által támadott Barátság kőolajvezetéknek
2025. augusztus 25., hétfő

Ukrajna támogatása: Trump a NATO-ra és Európára hárítja a felelősség oroszlánrészét

Az Egyesült Államok nem fizet semmit Ukrajnának, az oda szánt fegyverzet árát a NATO teljes egészében megtéríti – hangoztatta az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban.

Ukrajna támogatása: Trump a NATO-ra és Európára hárítja a felelősség oroszlánrészét
2025. augusztus 25., hétfő

Zelenszkij megköszönte a Románia szállította védelmi felszerelést

Románia és Ukrajna együttműködik haditechnikai eszközök fejlesztésében, és a romániai vállalatok részt vesznek Ukrajna újjáépítésében – jelentette be hétfőn Ionuț Moșteanu védelmi miniszter, miután tárgyalt Kijevben ukrán hivatali partnerével.

Zelenszkij megköszönte a Románia szállította védelmi felszerelést
2025. augusztus 25., hétfő

Szergej Lavrov: Oroszország készen áll a találkozóra Volodimir Zelenszkijjel, ha az megfelelően előkészített

Vlagyimir Putyin orosz elnök készen áll a találkozóra Volodmir Zelenszkij ukrán elnökkel, amennyiben a találkozó megfelelően előkészített, de egyelőre nincs tervben ilyen esemény – jelentette ki Szergej Lavrov.

Szergej Lavrov: Oroszország készen áll a találkozóra Volodimir Zelenszkijjel, ha az megfelelően előkészített
2025. augusztus 25., hétfő

Donald Trump két héten belül eldönti, milyen irányban lép tovább az ukrajnai háborút illetően

Donald Trump két héten belül dönt arról, hogy két lehetőség közül milyen irányban lép tovább az ukrajnai háborút illetően. Az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt.

Donald Trump két héten belül eldönti, milyen irányban lép tovább az ukrajnai háborút illetően
2025. augusztus 24., vasárnap

Lavrov az oroszajkú lakosság diszkriminálásának felhagyására szólította Kijevet

Kijevnek vissza kell vonnia az oroszajkú lakosságot diszkrimináló összes ukrán törvényt – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.

Lavrov az oroszajkú lakosság diszkriminálásának felhagyására szólította Kijevet