Fotó: Ifj. Haáz Sándor
E választás azáltal került az erdélyi magyar közösség érdeklõdési körébe, hogy december elején Frunda György lemondott az európai parlamenti (EP) választásokon szerzett brüsszeli mandátumról. Döntését azzal magyarázta, hogy felkérték, töltse be a strasbourgi bizottság elnöki székét. A tisztség megszerzését az RMDSZ ügyvezetõ elnöke kész tényként közölte. „Így nem két, hanem három politikusunk tölthet be tisztséget nemzetközi téren\" – jelentette ki Kelemen Hunor. A Krónika figyelt fel arra, hogy a bizottsági elnöki szék megszerzése csak a remények sorában szerepel, és ez a remény a tegnapi szavazáson végképp elszállt. „Nem vagyok csalódott – nyilatkozta tegnap lapunknak a telefonon elért Frunda György. – Racionális döntés volt, hogy nem vettem át az EP-mandátumot. Az Európai Parlament elsõsorban gazdasági kérdésekben hoz döntéseket. Az emberi jogok és a kisebbségi jogok tekintetében továbbra is az Európa Tanács és az Európai Emberjogi Bíróság játssza a legfontosabb szerepet.\" Borult az algoritmus Frunda elmondta, az elõzetes számítás amiatt vesztette érvényét, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyûlésében felborult a pártok közötti algoritmus. A házelnöki tisztség ugyanis a konzervatív frakciót illette volna meg, a többi frakció azonban nem tartotta elfogadhatónak, hogy a konzervatívok jelöltje, az orosz Mihail Margyelov kerüljön a házelnöki székbe. Oroszország ugyanis nem fogadta el az Európa Tanács néhány alapdokumentumát, nem törölte el például a halálbüntetést. „Ha a konzervatívok kapták volna az elnöki tisztséget, a néppártnak járt volna a jogi bizottság elnöksége. Így azonban a házelnöki tisztséget a szocialista frakció kapta, a többi tisztséget pedig újra kellett osztani a frakciók között\" – magyarázta Frunda. A szenátor egyébként megõrizte a néppárti képviselõcsoport elsõ alelnöki tisztségét, és megkapta a monitoring bizottság alelnöki tisztségét is. De Puig a kisebbségekért Az új egyezség alapján az ET parlamenti közgyûlése a spanyolországi Lluís Maria de Puig szocialista képviselõt választotta elnökévé. De Puig elsõ sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, katalánként különösen érzékeny a kisebbségek problémakörére. A kisebbségeket azok között a fõ európai értékek közt említette, amelyek parlamenti közgyûlési elnöki tevékenységét vezérelni fogják. Elsõ helyen azonban a szociális problémákat emelte ki, majd a nõk és gyermekek elleni erõszak megszüntetését, valamint az emberkereskedelem elleni határozott fellépést. A történész diplomával is rendelkezõ politikus egyébként tavaly az európai regionalizmusról készített az Európa Tanács számára jelentést. Az intézmény honlapján közölt, tavaly októberben készített interjúban elmondta: „Fontos meggyõzni azokat az államokat, amelyek idegenkednek a regionalizmustól, hogy nekik is érdekükben áll ezt az utat járni. A regionalizáció segíthet abban, hogy elhárítsa az alszakadás és az államok közötti konfliktusok veszélyét. Európában az elmúlt 15 évben 15 új állam alakult, és ha ez így folytatódik, a folyamat Európa egésze számára problémákat gerjeszt. A regionalizmussal megelõzhetõ az új államok létrejötte\" – nyilatkozta de Puig. Frunda György is a kisebbségi ügy elkötelezettjeként ismerte meg a katalán politikust. „Sokszor beszélt a területi autonómia fontosságáról. Valamennyi alakalommal hangsúlyozta, hogy a területi autonómia nem etnikai, hanem regionális alapokon nyugszik, de a kisebbségi kérdések megoldására is alkalmas\" – idézte a szenátor.
Sikerült igazán jó előrelépést elérni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai rendezésről Alaszkában tartott csúcstalálkozóját követően rendezett közös sajtótájékoztatójukon.
Megérkezett pénteken Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai–orosz csúcstalálkozó helyszínére, az alaszkai Anchorage-be.
Tompítani igyekezett Oana Ţoiu román külügyminiszter annak az élét, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Romániáról szóló emberi jogi jelentésében ismét felrótta a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését.
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.