Fotó: Videófelvétel/Hirado.hu
A gazdaság, az illegális bevándorlás, a nemzetközi konfliktusok, a terhesség-megszakítás, valamint a szociális juttatások kiemelt témaként szerepeltek az amerikai elnökjelöltek kiélezett vitájában kedden este.
2024. szeptember 11., 10:022024. szeptember 11., 10:02
A Philadelphiából, az ABC News televízió szervezésében sugárzott több mint 90 perces esemény a demokrata Kamala Harris számára az első elnökjelölti vita volt, míg Donald Trump már második televíziós vitáján vett részt a 2024-es választási kampány során.
Június végén a republikánus politikus vitapartnere még Joe Biden elnök volt, aki részben a vitán nyújtott teljesítménye nyomán lépett vissza, és engedte át a jelöltséget alelnökének, Kamala Harrisnek.
A vita első témája a gazdaság helyzete volt azzal a kérdéssel, hogy az amerikai emberek jobban élnek-e, mint 4 évvel korábban.
Erre válaszul Kamala Harris a középosztály érdekében tervezett lépéseket ígért, többek között 6 ezer dolláros adókedvezményt a gyerekek után, valamint az első lakást vásárlók számára egyszeri anyagi hozzájárulást 25 ezer dollár értékben.
Donald Trump az elmúlt évek inflációja okozta károk helyreállítását ígérte és azt, hogy az amerikai gazdaság védelme érdekében vezetne be kölcsönösségi alapon vámot például egyes Kínából érkező termékekre.
Az illegális bevándorlás és a határőrizet kezelésével kapcsolatban Kamala Harris republikánus ellenfelét azzal vádolta, hogy megakadályozta a határválság kezelésére vonatkozó kétpárti törvény elfogadását a Kongresszusban.
és hangsúlyozta, hogy az illegálisan érkezett bevándorlók hozzájárulnak a bűnözés növekedéséhez.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a demokrata alelnök és elnökjelölt Ukrajna további támogatásának szükségességét hangoztatta, és úgy fogalmazott, hogy Ukrajna a számára rendelkezésre bocsátott biztonsági támogatás révén tudta megőrizni függetlenségét és szuverenitását az orosz agresszióval szemben.
Donald Trump az elsődleges célnak a háború lezárását, megállapodás elérését és az életek megóvását nevezte az ukrajnai háborúval kapcsolatban, hozzátéve, hogy ,,a harmadik világháborúval játszunk".
Fontos vezetőnek nevezte, és azt idézte a magyar kormányfőtől, hogy hozzá, Donald Trumphoz köti az Amerika iránti tisztelet helyreállítását a világban.
Az Izrael és a Hamász közötti háborúról Kamala Harris kijelentette, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez, ugyanakkor azonnali tűzszünetre van szükség, valamint kétállami megoldásre a kérdés hosszú távú kezelésére.
Donald Trump ezzel szemben megismételte, hogy szerinte Amerika gyengesége, és a háttérben álló Irán ereje miatt indított támadást a Hamász 2023 októberében. Ellenfelével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy Kamala Harris valójában ,,gyűlöli Izraelt".
A 90 perces vitában felmerült a terhesség-megszakítás, a békés hatalomátadás és a választások szabályosságának garantálása, a Donald Trump ellen indult büntetőperek politikai vonatkozása, az egészségbiztosítási rendszer megőrzése, valamint a klímaváltozás témája is.
Zárszavában Kamala Harris arról beszélt, hogy elnöksége esetén az ország előre haladna, míg Donald Trumppal visszalépne, valamint megjegyezte, ,,nem vagyok Joe Biden és nem vagyok Donald Trump".
Donald Trump arra hívta fel a figyelmet, hogy Kamala Harrisnek három és fél év alelnökség állt rendelkezésére ahhoz, hogy kezelje a határválságot és a gazdasági helyzetet, amit nem sikerült elérnie.
A vitát követően Kamala Harris kampánytanácsadója a közösségi médiában közzétett bejegyzésben újabb vitára tett javaslatot. A Fox News hivatalosan is meghívást küldött a két jelölt kampányszervezetének egy második, októberi vitára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).
Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.
A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.
Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!