Fotó: Videófelvétel/Hirado.hu
A gazdaság, az illegális bevándorlás, a nemzetközi konfliktusok, a terhesség-megszakítás, valamint a szociális juttatások kiemelt témaként szerepeltek az amerikai elnökjelöltek kiélezett vitájában kedden este.
2024. szeptember 11., 10:022024. szeptember 11., 10:02
2024. szeptember 11., 10:142024. szeptember 11., 10:14
A Philadelphiából, az ABC News televízió szervezésében sugárzott több mint 90 perces esemény a demokrata Kamala Harris számára az első elnökjelölti vita volt, míg Donald Trump már második televíziós vitáján vett részt a 2024-es választási kampány során.
Június végén a republikánus politikus vitapartnere még Joe Biden elnök volt, aki részben a vitán nyújtott teljesítménye nyomán lépett vissza, és engedte át a jelöltséget alelnökének, Kamala Harrisnek.
A vita első témája a gazdaság helyzete volt azzal a kérdéssel, hogy az amerikai emberek jobban élnek-e, mint 4 évvel korábban.
Erre válaszul Kamala Harris a középosztály érdekében tervezett lépéseket ígért, többek között 6 ezer dolláros adókedvezményt a gyerekek után, valamint az első lakást vásárlók számára egyszeri anyagi hozzájárulást 25 ezer dollár értékben.
Donald Trump az elmúlt évek inflációja okozta károk helyreállítását ígérte és azt, hogy az amerikai gazdaság védelme érdekében vezetne be kölcsönösségi alapon vámot például egyes Kínából érkező termékekre.
Az illegális bevándorlás és a határőrizet kezelésével kapcsolatban Kamala Harris republikánus ellenfelét azzal vádolta, hogy megakadályozta a határválság kezelésére vonatkozó kétpárti törvény elfogadását a Kongresszusban.
és hangsúlyozta, hogy az illegálisan érkezett bevándorlók hozzájárulnak a bűnözés növekedéséhez.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a demokrata alelnök és elnökjelölt Ukrajna további támogatásának szükségességét hangoztatta, és úgy fogalmazott, hogy Ukrajna a számára rendelkezésre bocsátott biztonsági támogatás révén tudta megőrizni függetlenségét és szuverenitását az orosz agresszióval szemben.
Donald Trump az elsődleges célnak a háború lezárását, megállapodás elérését és az életek megóvását nevezte az ukrajnai háborúval kapcsolatban, hozzátéve, hogy ,,a harmadik világháborúval játszunk".
Fontos vezetőnek nevezte, és azt idézte a magyar kormányfőtől, hogy hozzá, Donald Trumphoz köti az Amerika iránti tisztelet helyreállítását a világban.
Az Izrael és a Hamász közötti háborúról Kamala Harris kijelentette, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez, ugyanakkor azonnali tűzszünetre van szükség, valamint kétállami megoldásre a kérdés hosszú távú kezelésére.
Donald Trump ezzel szemben megismételte, hogy szerinte Amerika gyengesége, és a háttérben álló Irán ereje miatt indított támadást a Hamász 2023 októberében. Ellenfelével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy Kamala Harris valójában ,,gyűlöli Izraelt".
A 90 perces vitában felmerült a terhesség-megszakítás, a békés hatalomátadás és a választások szabályosságának garantálása, a Donald Trump ellen indult büntetőperek politikai vonatkozása, az egészségbiztosítási rendszer megőrzése, valamint a klímaváltozás témája is.
Zárszavában Kamala Harris arról beszélt, hogy elnöksége esetén az ország előre haladna, míg Donald Trumppal visszalépne, valamint megjegyezte, ,,nem vagyok Joe Biden és nem vagyok Donald Trump".
Donald Trump arra hívta fel a figyelmet, hogy Kamala Harrisnek három és fél év alelnökség állt rendelkezésére ahhoz, hogy kezelje a határválságot és a gazdasági helyzetet, amit nem sikerült elérnie.
A vitát követően Kamala Harris kampánytanácsadója a közösségi médiában közzétett bejegyzésben újabb vitára tett javaslatot. A Fox News hivatalosan is meghívást küldött a két jelölt kampányszervezetének egy második, októberi vitára.
Elnökké választása esetére halálbüntetést helyezett kilátásba Donald Trump republikánus elnökjelölt pénteken azon illegális bevándorlók esetében, akik amerikai állampolgárt gyilkolnak meg.
Határozott tiltakozását fejezte ki az orosz fél a moszkvai japán nagykövetségnek Tokió azon tervei miatt, hogy november elején közös hadgyakorlatokat tart az Egyesült Államokkal, egyebek között Hokkaido szigeten, Oroszország határaihoz közeli területeken.
Névtelenségük megőrzése mellett nyilatkozó uniós illetékesek szerint Románia és Bulgária ma már jobban készen áll a tagságra, mint Franciaország, ha most jelentkezne, és Portugália is problémás.
A jelenlegi háborús és humanitárius helyzet, a konfliktus megállítása lehetőségei, valamint az igazságos és tartós béke megteremtése volt a témája Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbeszéléseinek a Vatikánban – közölte a szentszéki sajtóközpont pénteken.
A nemzetközi kapcsolatok gyökeres változásokon mennek át: új világrend alakul ki, amely a bolygó sokszínűségét tükrözi, és ezeket a folyamatokat nem lehet megállítani – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken egy nemzetközi fórumon Asgabatban.
Két rakétával és 66 drónnal támadta Ukrajnát péntekre virradóra az orosz hadsereg, legalább négy civil életét vesztette, többen megsebesültek, és néhányan a romok alatt rekedtek – közölte az ukrán légierő és a katonai közigazgatás.
A Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadás túlélőinek szervezete, a Nihon Hidankjo kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Többen megsebesültek, és egy thaiföldi vendégmunkás életét vesztette a libanoni határnál Jiron kibucban, amikor a Hezbollah Libanonból páncéltörő rakétákat lőtt a szomszédos izraeli településre péntek reggel.
Az Európai Bizottság és az Európai Néppárt vezetője, Ursula von der Leyen és Manfred Weber meg akarja buktatni a szuverenista magyar kormányt és helyére egy brüsszelita kormányt akar ültetni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken.
Az Öböl menti államok azért lobbiznak Washingtonban, hogy Izrael ne támadhassa meg az iráni olajlétesítményeket, mert attól tartanak, hogy a konfliktus eszkalálódása esetén Teherán szövetségesei tűz alá vehetik saját olajlétesítményeiket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!