EBESZ-főbiztos: nem ellentétes az európai normákkal a szlovák nyelvtörvény

[FRISSÍTETT] „A módosított szlovák államnyelvtörvény nem szükségszerűen ellentétes a nemzetközi, illetve az európai normákkal” – jelentette ki kedden, Budapesten Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa. Vollebaek részt vett a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén, szerdán pedig Szlovákiába utazik, hogy a pozsonyi vezetéssel is megvitassa a szlovák államnyelvtörvény következtében kialakult helyzetet. Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke szerint Szlovákia gúnyt űz Magyarországból, Kozma József, a testület alelnöke szerint pedig a szlovák nyelvtörvény nem kétoldalú, hanem európai, nemzetközi ügy, mivel a kisebbségek védelmének európai jogi normájáról van szó. A szlovák-magyar viszony kapcsán Strasbourgban szólaltak fel magyar EP-képviselők.

MTI

Hírösszefoglaló

2009. szeptember 15., 17:122009. szeptember 15., 17:12

A módosított szlovák államnyelvtörvény nem szükségszerűen ellentétes a nemzetközi, illetve az európai normákkal; ebben a tekintetben fontos különbséget tenni a törvény politikai és jogi oldala között – jelentette ki Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa kedden budapesti sajtótájékoztatóján. „Az, ahogyan Szlovákiában a nyelvtörvény módosítását elfogadták, nem járult hozzá a jó politikai légkörhöz, de ez nem jelenti azt, hogy a törvény önmagában a nemzetközi jogba ütközne” – mondta a főbiztos, miután részt vett a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén.

„Kétségtelen, hogy a törvény bizonyos paragrafusai homályosak, és többféleképpen értelmezhetőek, ezért fontos a végrehajtási iránymutatók gondos kidolgozása, hogy elejét vegyék a jogszabály félreértelmezésének” – tette hozzá Knut Vollebaek.

A szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatban megfogalmazott bírálatok közül néhány jogos és építő jellegű, néhány azonban túlzó és félrevezető – mondta az EBESZ kisebbségi főbiztosa. Knut Vollebaek üdvözölte a magyar és a szlovák kormányfő múlt csütörtöki szécsényi találkozóján elfogadott közös nyilatkozatot, amelyben a felek megállapodtak, hogy elfogadják az EBESZ támogatását a nyelvtörvénnyel kapcsolatos vita rendezésére. A főbiztos hozzátette: nagyon reménykeltőnek értékeli a nap folyamán Németh Zsolttal, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével folytatott találkozóját, és bízik benne, hogy a feleknek sikerül megoldást találniuk.

Minden állampolgárnak, így a kisebbségeknek is vannak alapvető jogaik - mondta Knut Vollebaek, aki elmondása szerint a Szlovákia és Magyarország között kialakult helyzet miatt érkezett Budapestre, szerdán pedig Pozsonyba megy, hogy ott is megvitassa a módosított szlovák államnyelvtörvény következtében kialakult helyzetet.

A főbiztos véleménye szerint mindenkinek egyet kell értenie abban, hogy minden állampolgárnak vannak alapvető jogai, és ez igaz a kisebbségekre is. „Nekem mint az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának feladatom őrködni ezen kisebbségi jogok felett, de egyúttal feladatom az is, hogy segítsek a kisebbségeknek integrálódni a társadalomba azokban az országokban, amelyekben élünk”– közölte.

„Ha a jelen helyzetet tekintjük, akkor véleményem szerint fontos, hogy önök együttműködjenek a szlovák kormánnyal, és a szlovák kormánynak is joga van ehhez annak érdekében, hogy kialakítsuk azokat az irányelveket, amelyek alapján a gyakorlatba ültethető a módosított államnyelvtörvény úgy, hogy közben (a szlovák kormány) megfelelő módon figyelembe vesz minden nemzetközi szabványt és a kisebbségek jogait” – fejtette ki.

A főbiztos üdvözölte, hogy találkozott egymással a magyar és a szlovák kormányfő, és hogy a szlovák kormány elfogadta hivatala véleményeit és ajánlásait. Szerinte ez ígéretes minden szlovákiai etnikai csoport és a szlovák-magyar kétoldalú kapcsolatok jövője szempontjából.

Knut Vollebaek biztosította a magyar parlamenti képviselőket arról, hogy személyesen ő és hivatala is tovább dolgozik az ügyön, valamint a szlovák hatóságokkal azon, hogy megtalálják a törvény gyakorlati végrehajtásának módját úgy, hogy közben figyelembe veszik a kisebbségek érdekeit, és hogy feloldják azt a feszültséget, amely Szlovákia és Magyarország között keletkezhet.

Németh: meghátrált a szlovák politika

Németh Zsolt, a budapesti parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke a testület ülése után elmondta: köszönetét fejezte ki Knut Vollebaeknek, hogy felvállalta a felvidéki magyarság jogainak a védelmét.

A fideszes politikus véleménye szerint Szlovákiának nem a feszültség enyhítése és a helyzet a stabilizálása célja, hanem a helyzet eszkalálása, és a következő hónapokban is arra kell készülni, hogy Szlovákia nem fogja az együttműködés útját járni a nyelvtörvény ügyében. „Szlovákia gúnyt űz Magyarországból” – fogalmazott Németh Zsolt.

Németh Zsolt szerint a szlovák politika meghátrálását jelenti, hogy nem lépett szeptember 1-jén hatályba a törvény végrehajtása. Meggyőződése szerint a helyzet megnyugtató megoldása kizárólag az államnyelvtörvény módosítása lehet. „Ez 13 millió magyar véleménye” – fűzte hozzá. Kérdésre elmondta azt is, Knut Vollebaek teljesen értelmetlennek tartja a jogszabályba foglalt büntethetőséget.

Kozma József, az Országgyűlés külügyi bizottságának szocialista alelnöke szerint a szlovák nyelvtörvény ügyében a magyar politikai erőknek egységes álláspontot kell képviselniük minden helyszínen, ennek megbontása ugyanis az ország pozícióit gyengítheti.

A politikus hangsúlyozta: a nyelvtörvény nem kétoldalú, hanem európai, nemzetközi ügy, hiszen itt a kisebbségek védelmének európai jogi normájáról van szó. Az is világos, hogy tennivalója – ahogyan azt az EBESZ kisebbségi főbiztosa is kifejtette – Szlovákiának van: a szlovák államnak kell ugyanis biztosítania a magyar kisebbséghez tartozók megfelelő nyelvhasználatának feltételeit – közölte Kozma József azután, hogy Knut Vollebaek részt vett a külügyi bizottság ülésén.

Kisebbségi ügyben nem lehet a „ki kit győz le” politikája a gyakorlat, ez ugyanis nagyon távol áll a kisebbségvédelemtől – vélekedett Kozma József. Szólt arról is, hogy Szlovákiában meg kell teremteni a kisebbségek védelméről szóló jogi kereteket, ezek ugyanis jelenleg még nem léteznek.

Kérdésre válaszolva elmondta: a testület keddi ülésén szembesítették Knut Vollebaeket Robert Fico szlovák kormányfő azon kijelentésével, miszerint az EBESZ kisebbségi főbiztosa szerint nem kell semmit módosítani a szlovák nyelvtörvényen. Vollebaek erre úgy reagált – ismertette Kozma József –, hogy ez az ő álláspontjával nem egyezik meg. Az MSZP-s alelnök ugyanakkor hozzátette: mindez egyáltalán nem ingatta meg a főbiztost.

Bajnai Gordon
magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök szeptember 10-én Szécsényben abban állapodtak meg, hogy a szlovák államnyelvtörvény módosítása ügyében kialakult vitát a főbiztos ajánlásait figyelembe véve rendezik. Knut Vollebaek szerdán Szlovákiában tárgyal.

Magyar EP-képviselők a nyelvtörvény ellen

Gál Kinga fideszes EP-képviselő az Európai Parlament keddi, strasbourgi plenáris ülésén napirend előtti felszólalásban elfogadhatatlannak nevezte, hogy a pozsonyi vezetés augusztus 21-én megtagadta Sólyom László magyar államfő beutazását Szlovákiába, „ahol olyan nyelvtörvényt fogadtak el, amelyik 5000 Euróig büntetheti az anyanyelvhasználatot a közéletben a kisebbségben élők számára”. Gál Kinga szerint ez a helyzet „ellentétes az európai szellemiséggel, nem összeegyeztethető semmilyen közösségi és nemzeti jogszabállyal sem”. Az EP-képviselő felhívta az Európai Bizottság figyelmét, hogy sérültek az uniós állampolgárok szabad mozgását szabályozó 2004/38 sz. irányelv szabályai.

Szintén napirend előtti felszólalásban hívta fel a figyelmet a szlovák nyelvtörvényre Schmitt Pál fideszes EP-képviselő is, aki szerint „Szlovákiában olyan atrocitás érte az EU egyik hivatalos nyelvét, a magyart, amely teljes mértékben ellentmond Európa szellemiségének: a nyelvi törvény nyíltan diszkriminálja a félmilliós magyar közösség nyelvhasználati jogait.” Schmitt hangsúlyozta: a Kisebbségei Nyelvek Európai Chartája, amelyet Szlovákia is ratifikált, garantálja az anyanyelv használatának jogát az oktatás minden szintjén, a közigazgatásban, közszolgálati intézményekben és hivatalos dokumentumokban. Az EP-képviselő szerint az uniós intézmények „egyetlen pillére sem hagyhatja szó nélkül, hogy az egyik tagállam nyíltan szembe menjen alapvető európai normákkal, és támadást indítson a kisebbségi jogok ellen.”

Hétfőn Tőkés László erdélyi magyar EP-képviselő nyújtotta be írásbeli felszólalását a szlovák nyelvtörvény tárgyában. Tőkés szerint Robert Fico szlovák és Bajnai Gordon magyar miniszterelnökök múlt heti találkozója semmit sem oldott meg a jogfosztó és diszkriminatív szlovák államnyelvtörvény ügyében. „A kommunizmusból örökölt hazugságpolitika szellemében a két kormányfő ugyan elítélte a »szélsőséges jelenségeket és csoportokat« – ezzel szemben viszont tény, hogy magának a szlovák kormánynak alkotó tagja a Ian Slota vezette szélsőséges Szlovák Nemzeti Párt, a Fico-kormány pedig maga az, amely a szélsőségesen magyar- és kisebbség-ellenes nyelvtörvényt megalkotta” – áll Tőkés írásbeli felszólalásában.

Tőkés László kérte, hogy az Európai Bizottság határozottan lépjen fel az EU normáival ellentétes szlovák nyelvtörvény visszavonása érdekében, továbbá pedig hogy az Európai Parlament határozati formában foglaljon állást ebben az ügyben.

Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője az EP plenáris ülésén üdvözölte Jerzy Buzek EP elnök kezdeményezését, amelyben jelezte, hogy kész közvetítő szerepet vállalni a magyar-szlovák konfliktus, illetve a Szlovákián belül a magyar kisebbség és a szlovák többség között kialakult konfliktus rendezésében. Buzek a plenáris ülésen elmondott elnöki programbeszédében utalt arra, hogy szükség esetén segít, hogy az európai értékek mentén sikerüljön rendezni Szlovákia és Magyarország vitáját a kisebbségek jogairól. „Történelmi jelentőségű Buzek elnök úr kezdeményezése, ugyanis ez az első alkalom, hogy egy európai intézmény vezetője nem a szőnyeg alá söpri a nemzeti kisebbségek ügyét, hanem szembenéz a problémákkal és segíti azok megoldását” – fogalmazott Tabajdi.

Többnyelvűségi EU-biztos: az uniónak nincs jogköre a beavatkozásra

Leonard Orban, az EU többnyelvűségi biztosa úgy nyilatkozott korábban: az Európai Uniónak nincs olyan jogköre, hogy beavatkozhatna a szlovákiai államnyelvtörvény kapcsán kialakult szlovák–magyar vitába. A szlovák nyelvtörvény nincs ellentétben az európai jogrenddel, de végrehajtásakor problémák alakulhatnak ki, ezért nagyon óvatosan kell eljárni – tolmácsolta a biztos álláspontját közleményben a szlovák külügyminisztérium. Orban megjegyezte: az európai többnyelvűségi politika egyik alaptétele, hogy a kisebbségeknek ismerniük kell az államnyelvet.

Leonard Orban

Kedden Orban újabb közleményt adott ki, amelyben leszögezi: minden jogi eszközzel garantálni kell az alapvető jogokat, beleértve a nemzeti kisebbségekhez tartozók alapvető jogait, és tevékenyen fel kell lépni a diszkrimináció bármilyen lehetősége ellen – olvasható a közleményében. A dokumentumból kitűnik, hogy Orban hétfőn Brüsszelben külön-külön találkozott Balázs Péterrel, illetve Miroslav Lajcákkal, a magyar és a szlovák diplomácia irányítójával. Orban közleménye szerint mindkét miniszter tájékoztatta őt Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök múlt csütörtöki találkozójáról, amelyen 11 pontos nyilatkozatot fogadtak el a felek.

Leonard Orban mindkét megbeszélésen „emlékeztetett azokra az erőfeszítésekre, amelyeket az Európai Bizottság tesz a többnyelvűség előmozdítása érdekében, a kölcsönös megértés erősítését célzó politikájának részeként. Sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a nyelvhasználat a közelmúltban vita tárgyává vált a két ország között” – olvasható az EU-biztos által adott tájékoztatásban. Orban „üdvözölte a magyar és a szlovák külügyminiszter múlt heti közös közleményét, amely együttműködési hajlandóságot fejezett ki”.
Nincs olyan közösségi jogszabály, amely a nyelvhasználatot szabályozná az uniós tagállamokban, és az EU működésének alapjait kijelölő szerződés nem is ad lehetőséget ilyen jogszabály megalkotására – szögezte le a román EU-biztos.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 15., péntek

Folytatódtak az utcai összecsapások Szerbiában

Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.

Folytatódtak az utcai összecsapások Szerbiában
2025. augusztus 15., péntek

Izrael kormányának egyik tagja olyan tervvel állt elő, ami „eltemetné” a palesztin államot

Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.

Izrael kormányának egyik tagja olyan tervvel állt elő, ami „eltemetné” a palesztin államot
2025. augusztus 15., péntek

Trump szerint megegyezés születhet Ukrajnáról, Putyin a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről is megállapodna Alaszkában

Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.

Trump szerint megegyezés születhet Ukrajnáról, Putyin a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről is megállapodna Alaszkában
2025. augusztus 14., csütörtök

Kreml: az ukrajnai válság rendezése lesz Trump és Putyin tárgyalásának központi témája

Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.

Kreml: az ukrajnai válság rendezése lesz Trump és Putyin tárgyalásának központi témája
2025. augusztus 14., csütörtök

Moszkva azt állítja, hogy meghiúsított egy nagyszabású ukrán rakétaprogramot

Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Moszkva azt állítja, hogy meghiúsított egy nagyszabású ukrán rakétaprogramot
2025. augusztus 14., csütörtök

Netanjahu: egyszerre kell elengedni az összes izraeli túszt, nem lesz kompromisszumos tűzszünet

Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.

Netanjahu: egyszerre kell elengedni az összes izraeli túszt, nem lesz kompromisszumos tűzszünet
2025. augusztus 14., csütörtök

Nem lesz polgárháború – mondja a szerb elnök, miután szerdán az ország több városában összecsapások voltak

Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.

Nem lesz polgárháború – mondja a szerb elnök, miután szerdán az ország több városában összecsapások voltak
2025. augusztus 14., csütörtök

Trump ritkaföldfémekkel és egyes szankciók enyhítésével puhítaná meg Putyint az alaszkai találkozón

Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.

Trump ritkaföldfémekkel és egyes szankciók enyhítésével puhítaná meg Putyint az alaszkai találkozón
2025. augusztus 13., szerda

Trump megfenyegette Putyint, a nyugati államok feltételeket szabtak az ukrajnai tűzszünethez

Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.

Trump megfenyegette Putyint, a nyugati államok feltételeket szabtak az ukrajnai tűzszünethez
2025. augusztus 13., szerda

Izrael Gázavárost bombázta, miközben nyugati országok nyilatkozatban feddték meg az ország vezetését

Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.

Izrael Gázavárost bombázta, miközben nyugati országok nyilatkozatban feddték meg az ország vezetését