Ciszjordániában is dúlnak a harcok, egyre több ház válik a földdel egyenlővé
Fotó: Videófelvétel/AFP
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője arra a veszélyre figyelmeztetett kedden, hogy Ciszjordánia – ahol az Izrael és a Hamász iszlamista palesztin szervezet közötti háború kezdete óta megnőtt az erőszak – „újabb Gázai övezetté válhat.
2024. szeptember 11., 08:442024. szeptember 11., 08:44
2024. szeptember 11., 08:472024. szeptember 11., 08:47
Izrael az elmúlt hetekben növelte a katonai műveletek számát az általa 1967 óta megszállva tartott Ciszjordániában, ahol a palesztinok és az izraeli telepesek közötti erőszakcselekmények szintén fokozódtak. „Egy újabb front van megnyílóban világos céllal: Ciszjordániát második Gázai övezetté változtatni, az erőszak fokozásával, a Palesztin Nemzeti Hatóságnak a legitimitásától történő megfosztásával, valamint a provokációk bátorításával, hogy erővel reagáljanak, nem félve attól, hogy közöljék a világgal: a konfliktus békés megoldásának egyetlen lehetséges módja Ciszjordánia és Gáza bekebelezése” – jelentette ki Josep Borrell.
„Ha nem történik fellépés, Ciszjordánia újabb Gázává válik. Gáza pedig újabb Ciszjordánia lesz, mivel telepesek csoportjai újabb telepeket készítenek elő” – hangoztatta aggodalmát Josep Borrell, sajnálkozását fejezve ki, hogy „a nemzetközi közösség ugyan bírál, átérez, felismer, de nehezen cselekszik”.
„A háborúzóknak egyáltalán nem áll érdekükben véget vetni a konfliktusnak” – vélte a politikus. Az EU adatai szerint a 2023-as esztendő rekordév volt a ciszjordániai izraeli telepek terjedésében, az elmúlt három évtizedben tavaly adták ki a legtöbb építési engedélyt. Ciszjordániában mintegy 490 ezer izraeli telepes él hárommillió palesztin mellett. A nemzetközi jog szerint az izraeli telepépítés illegális, és a palesztinok szerint ez a kétállami megoldás legfőbb akadálya. A gázai háború kezdete óta izraeli katonák, illetve telepesek legkevesebb 662 palesztint öltek meg a palesztin egészségügy-minisztérium adatai szerint. Legkevesebb 23 izraeli – közöttük katonák – haltak meg palesztin támadásokban hivatalos izraeli adatok szerint.
Közben a Gázai övezetben is dúlnak a harcok:
Az izraeli hadsereg közlése szerint a célpont a palesztin övezetet irányító, szélsőséges Hamász szervezet fegyvereseinek egyik központja volt. A támadó helikopter „magas rangú terroristákra sújtott le, akik a Hán-Júnisz melletti humanitárius zónában létesített parancsnoki központból tevékenykedtek” – áll a közleményben. Hozzátették, hogy a „gázai terrorcsoportok továbbra is rendszeresen polgári és humanitárius létesítményeket használnak ki izraeliek elleni terrorakciókhoz”.
Palesztin részről tagadták, hogy a támadás helyszínén palesztin fegyveresek tartózkodtak. A Gázai övezet katasztrófavédelmi hatósága szerint 20-40 sátor megsemmisült. Az izraeli hadsereg hétfőn megállított egy humanitárius szállítmányt is a Gázai övezet északi részében, szintén arra hivatkozva, hogy értesülései szerint a konvojban „palesztin gyanúsítottak” tartózkodnak. Az ENSZ palesztinokat segítő szervezete (UNRWA) szerint az ellenőrök ENSZ-alkalmazottakat is fenyegettek, és a világszervezet képviseletéhez tartozó járművekben tettek kárt. A közlés szerint csak közel 8 óra vizsgálódás után engedték tovább a kocsioszlopot.
Vasárnap este kivételesen nagyszámú, a háború tavaly októberi kitörése óta a legnagyobb tömeg gyűlt össze Tel-Aviv központjában. A szervezők szerint országszerte 700 ezren vonultak utcára, a tel-avivi tüntetésen pedig 550 ezren vettek részt.
Az izraeli hadsereg újabb hat, a fogságban megölt izraeli túsz holttestét találta meg és szállította szombat éjjel Izraelbe – közölte egy katonai szóvivő. Izraelt megrázta az újabb tragédia, de sokan a kormányt hibáztatják a túszalku elmaradásáért.
Elnökké választása esetére halálbüntetést helyezett kilátásba Donald Trump republikánus elnökjelölt pénteken azon illegális bevándorlók esetében, akik amerikai állampolgárt gyilkolnak meg.
Határozott tiltakozását fejezte ki az orosz fél a moszkvai japán nagykövetségnek Tokió azon tervei miatt, hogy november elején közös hadgyakorlatokat tart az Egyesült Államokkal, egyebek között Hokkaido szigeten, Oroszország határaihoz közeli területeken.
Névtelenségük megőrzése mellett nyilatkozó uniós illetékesek szerint Románia és Bulgária ma már jobban készen áll a tagságra, mint Franciaország, ha most jelentkezne, és Portugália is problémás.
A jelenlegi háborús és humanitárius helyzet, a konfliktus megállítása lehetőségei, valamint az igazságos és tartós béke megteremtése volt a témája Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbeszéléseinek a Vatikánban – közölte a szentszéki sajtóközpont pénteken.
A nemzetközi kapcsolatok gyökeres változásokon mennek át: új világrend alakul ki, amely a bolygó sokszínűségét tükrözi, és ezeket a folyamatokat nem lehet megállítani – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken egy nemzetközi fórumon Asgabatban.
Két rakétával és 66 drónnal támadta Ukrajnát péntekre virradóra az orosz hadsereg, legalább négy civil életét vesztette, többen megsebesültek, és néhányan a romok alatt rekedtek – közölte az ukrán légierő és a katonai közigazgatás.
A Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadás túlélőinek szervezete, a Nihon Hidankjo kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Többen megsebesültek, és egy thaiföldi vendégmunkás életét vesztette a libanoni határnál Jiron kibucban, amikor a Hezbollah Libanonból páncéltörő rakétákat lőtt a szomszédos izraeli településre péntek reggel.
Az Európai Bizottság és az Európai Néppárt vezetője, Ursula von der Leyen és Manfred Weber meg akarja buktatni a szuverenista magyar kormányt és helyére egy brüsszelita kormányt akar ültetni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken.
Az Öböl menti államok azért lobbiznak Washingtonban, hogy Izrael ne támadhassa meg az iráni olajlétesítményeket, mert attól tartanak, hogy a konfliktus eszkalálódása esetén Teherán szövetségesei tűz alá vehetik saját olajlétesítményeiket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!