Végeztek Abu Múszab az-Zarkávival, az al-Kaida iraki vezetőjével
Az amerikai hadsereg az iraki erőkkel közösen végzett az arab ország legvéresebb terroristavezéreként számon tartott Abu Muszab az-Zarkávival, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet iraki csoportjának vezetőjével. Zarkávi a rejtekhelye ellen intézett légitámadásban vesztette életét; halálhírét az al-Kaida iraki szárnya is elismerte, és véres bosszút helyezett kilátásba.
Közös amerikai–iraki akcióban végeztek Abu Múszab az-Zarkávival, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet iraki csoportjának vezetőjével. Núri al-Máliki iraki kormányfő George Casey tábornokkal, az Irakban állomásozó amerikai erők főparancsnokával és Zalmay Khalilzad amerikai nagykövettel közösen tartott bagdadi sajtókonferenciáján elmondta, hogy Zarkávi (helyi idő szerint) szerda este halt meg a rejtekhelye ellen intézett légitámadásban. Később egy tévéinterjúban az iraki kormányfő azt is elmondta, hogy a támadást megelőző tíz nap alatt több sikertelen támadást is végrehajtottak Zarkávi és közvetlen beosztottai ellen, de részleteket nem árult el. Iraki tisztségviselők szerint annak az áprilisban közzétett videofelvételnek is szerepe volt Zarkávi megtalálásában, amelyen az al-Kaida-vezető először mutatta meg az arcát, vélhetően azért, hogy megerősítse: életben van, és ő vezeti az iraki lázadókat. Egy amerikai katonai szóvivő bemutatott egy fényképet, amelyen – közlése szerint – a halott Zarkávi látható. A képen látható szakállas személy szeme csukva, körülötte sötét foltok, valószínű vérfoltok. Bill Caldwell vezérőrnagy, szóvivő egy videofelvételt is a média képviselői elé tárt bagdadi sajtóértekezletén. Közlése szerint az a légitámadás látható a felvételen, amelyben F–16-os vadászgépek két 250 kilogrammos bombát dobtak le szerdán Bagdadtól hatvan kilométernyire északra egy házra, Zarkávi búvóhelyére. Mint mondta, biztos helyre szállították Zarkávi holttestét, és egyértelműen azonosították. A holttesten lévő sebhelyek, tetoválások, illetve a halott ujjlenyomata alapján is megerősítették, hogy a holttest Zarkávié. A teljes bizonyosság kedvéért DNS-vizsgálatot is végeznek. Caldwell vezérőrnagy szavai szerint Zarkávi vallási tanácsadója, Abdul Rahman sejk is a bombatalálattal sújtott házban tartózkodott. Az amerikai szóvivő szerint alapos hírszerzési adatgyűjtés és egy Zarkávi hálózatából érkezett tipp segített az iraki al-Kaida vezetőjének likvidálásában. Mint mondta, az amerikai erők voltaképpen Abdul Rahman sejk nyomát követték, így jutottak el ahhoz a pálmaligetben lévő kicsiny házhoz, amelyben Zarkávi rejtőzött. Összesen hatan tartózkodtak a házban a bombatámadás idején, köztük egy nő és egy gyermek is. Csak Zarkávit és Rahman sejket azonosították. A szóvivő közölte: az amerikai hadsereg illetékesei valószínűnek tartják, hogy egy Abu al-Maszri nevű, egyiptomi születésű férfi – Zarkávi egyik helyettese – veszi át a vezér megölése után az al-Kaida iraki szervezetének vezetését. Az izraeli hírszerzés ezzel szemben úgy értesült, hogy az al-Kaida már ki is nevezett valaki mást Zarkávi utódjául. Abdallah Bin Rasíd al-Bagdadi, az al-Kaida iraki súratanácsának (tanácskozó testületének) vezetője veszi át e szerint az értesülés szerint a iraki szervezet irányítását. Egyelőre nem lehet tudni, hogy halála rövid távon milyen hatást gyakorol az iraki lázadásra. Õ volt a legkiemelkedőbb lázadóvezér, de azt soha nem lehetett tudni, mekkora hatalma volt a mozgalmon belül. Egyes vélemények szerint az iraki nemzetiségű szunnita harcosoknak legalább olyan fontos szerepe volt az amerikai erők és az új bagdadi kormány elleni harcokban, mint neki.
Bin Laden iraki helyettese A szunnita Zarkávi Ahmed Fadel Nazzal al-Halajle néven született 1966. október 20-án, és nehéz körülmények között nőtt fel Zarka jordániai iparvárosban. Feltehetően innen származik harci neve. Az 1980-as évek végén ment először Afganisztánba, hogy harcoljon a megszálló szovjet hadsereg ellen. Az 1989-es szovjet kivonulást követően Pakisztánban egy dzsihádista kiadványnál dolgozott. Miután hazatért, 1996-ban 15 évi börtönre ítélték, de három évvel később amnesztiát kapott II. Abdalláh trónra lépése alkalmából. 1999-ben Afganisztánba menekült, mielőtt Ammánban felszámoltak egy az al-Kaidához kötődő sejtet. Kapcsolatba lépett Oszama bin Ladennel, az al-Kaida vezetőjével, és hamarosan emelkedni kezdett a szervezet ranglétráján. 2001 végén, amikor az amerikai vezetésű haderők megdöntötték a tálibok uralmát, előbb Iránba, majd Irakba ment. A Zarkávi vezette at-Tauhíd val Dzsihád (egyistenhit és szent háború) szervezet 2004 októberében jelentette be a világhálón, hogy szövetséget kötött az al-Kaidával. Õ volt az értelmi szerzője több olyan öngyilkos merényletnek az amerikaiak megszállta arab országban, amelyeket a legvéresebbek között tartanak számon. Az általa vezetett terroristacsoport emberrablások sorozatát hajtotta végre, amelyek során általában lefejezték túszaikat. Feltehetőleg személyesen fejezett le legalább két amerikai túszt, Nicholas Berget 2004 áprilisában és Eugene Armstrongot ugyanazon év szeptemberében. Az Egyesült Államok 25 millió dollár pénzjutalmat tűzött ki a fejére. Zarkávi megbízottai november 9-én hatvan halálos áldozatot követelő, hármas öngyilkos merényletet követtek el ammáni szállodák ellen, de végrehajtottak más kisebb támadásokat is Jordániában. Kísérletet tett arra, hogy polgárháborút robbantson ki a szunniták és a síiták között az egész Közel-Keleten. Az internetre a múlt héten feltett videoüzenetében a síitákkal való megbékélés elutasítására szólította fel szunnita „testvéreit”. Hírösszefoglaló
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Saját magát köpi szembe az Európai Bizottság azzal, hogy cinkos módon hallgat, amikor Ukrajna támadja a Magyarország és Szlovákia energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú Barátság kőolajvezetéket – közölte Szijjártó Péter.
Az Egyesült Államok nem fizet semmit Ukrajnának, az oda szánt fegyverzet árát a NATO teljes egészében megtéríti – hangoztatta az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban.
Románia és Ukrajna együttműködik haditechnikai eszközök fejlesztésében, és a romániai vállalatok részt vesznek Ukrajna újjáépítésében – jelentette be hétfőn Ionuț Moșteanu védelmi miniszter, miután tárgyalt Kijevben ukrán hivatali partnerével.
Vlagyimir Putyin orosz elnök készen áll a találkozóra Volodmir Zelenszkij ukrán elnökkel, amennyiben a találkozó megfelelően előkészített, de egyelőre nincs tervben ilyen esemény – jelentette ki Szergej Lavrov.
Donald Trump két héten belül dönt arról, hogy két lehetőség közül milyen irányban lép tovább az ukrajnai háborút illetően. Az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt.
Kijevnek vissza kell vonnia az oroszajkú lakosságot diszkrimináló összes ukrán törvényt – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.
Az Ukrajna függetlenségének napja alkalmából vasárnap közzétett üzenetében Nicușor Dan megerősítette, hogy Románia támogatja Ukrajna „jogos önvédelmi erőfeszítéseit”.
Ilie Bolojan szombaton Chișinăuban kijelentette, hogy az elmúlt 35 évben a Románia és a Moldovai Köztársaság közötti egykori szögesdrótkerítés a remény, a barátság és a szolidaritás terévé változott.
Az Egyesült Államok kormánya azonnali hatállyal leállította a dolgozói vízumok kiadását külföldi teherautó-sofőrök számára, és pénteken több tíz millió külföldi vízumának felülvizsgálatát is elindította.
Donald Trump amerikai elnök is értesült arról, hogy Ukrajna megtámadta a Magyarországot és Szlovákiát ellátó Barátság kőolajvezetéket, és dühös miatta – derült ki pénteken.
szóljon hozzá!