Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Ukrajna főügyésze szerint az ukrajnai háború kitörése, 2022 februárja óta csaknem 80 ezer háborús bűncselekményt jegyeztek fel orosz részről.
2023. április 20., 08:012023. április 20., 08:01
2023. április 20., 08:042023. április 20., 08:04
Andrij Kosztin szerdán az amerikai Kongresszus külügyi bizottságában tartott meghallgatáson azt állította, hogy az orosz erők szándékosan használják a nemi erőszakot, kínzást és emberrablást az ukrán polgári lakosság megfélemlítésére. Kijelentette, hogy a tavaly novemberben visszafoglalt Herszon körzetében az ukrán erők húsz kínzókamrát találtak, és több mint ezer túlélő nyilatkozott az őt ért bántalmazásról. Állítása szerint csak a herszoni régióban hatvan nemi erőszakról szóló bejelentést regisztráltak hivatalosan.
Hozzátette, hogy a továbbra is orosz megszállás alatt álló területeken az orosz erők a lakosságot erőszakkal költöztetik át más általuk megszállt ukrán területekre vagy Oroszországba.
Az ukrán főügyészt a Kongresszus alsóházának külügyi bizottsága kérte nyilatkozattételre. A testület republikánus elnöke, Michael McCaul úgy fogalmazott, hogy ami jelenleg is zajlik, az több mint háborús és emberiesség elleni bűncselekmény.
Kedden Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi médiában arról számolt be, hogy telefonon beszélt a Képviselőház elnökével, Kevin McCarthyval, akinek köszönetet mondott a Kongresszus kétpárti támogatásáért Ukrajna számára.
Mindeközben Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes egy televíziós műsorban arról beszélt: az ukrán csapatok már ellentámadást hajtanak végre a fronton, beleértve Bahmut védelmét is, a fegyveres erők parancsnokságának ugyanakkor több terve is van a területek megszállás alóli felszabadítására.
A miniszterhelyettes az rbc.ua hírportál Kárpátalja.info által idézett beszámolója szerint az ukrán televízió non-stop háborús adásának nyilatkozva elmondta:
A helyettes védelmi miniszter megjegyezte, hogy az ellentámadásra való felkészülés részeként a csapatoknak felszerelés-, élőerő-tartalékot kell képezniük, és számos műveleti lehetőséggel kell számolniuk. Mint kifejtette, a parancsnokságnak már több támadási terve is van, ezek közül egyet rövid időn belül és úgy választanak ki, hogy az ellenségnek ne legyen ideje felkészülni rá.
A védelmi tárcavezető-helyettes hozzátette, hogy Bahmut védelme, valamint a front más területein folyó csaták ellentámadásnak tekinthetők.
Eközben Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője négy ukrán harci repülőgép lelövéséről és három újabb bahmuti háztömb elfoglalásáról számolt be a szerdai hadijelentést ismertetve.
Konasenkov szerint két MiG-29-est és egy Szu-25-öst az orosz légierő, egy további Szu-25-öst pedig a légvédelem lőtt le. Mint mondta, három gépet a donyecki régióban, egyet pedig Harkiv megye légterében semmisítettek meg. Az orosz statisztika szerint az ukrán fegyveres erők ezzel a háború kezdete óta 411 gépet veszítettek.
A moszkvai védelmi tárca tájékoztatása értelmében
A települést eközben északról és délről légideszant alakulatok blokkolták.
Konasenkov tábornok az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt nap folyamán elszenvedett embervesztéségét mintegy 725 főben nevezte meg, közülük akár 380 lehet azoknak a katonáknak a száma, akik a Donyeck térségében vívott harcokban esett el. Állítása szerint az orosz hadsereg emellett megsemmisített egyebek között egy ukrán vezetési- és megfigyelőpontot, három lőszer- és egy üzemanyagraktárt, egy pontonhidat a Sziverszkij Donyec folyón, valamint két harckocsit.
Az oroszországi Tula megye Scsonkinói járásában egy erdősávban ismeretlen eredetű, lezuhant drónra bukkantak. Ebben a régióban ez volt a harmadik drónincidens a háború kitörése óta; március 26-án egy rádióelektronikai eszközökkel földre kényszerített Tu-141-es darabjai három embert sebesítettek meg.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a belügyminisztérium belső biztonsági szolgálata a TASZSZ hírügynökség szerdai jelentése szerint nagyszabású vizsgálatot indított Moszkva központi körzetének rendőrparancsnokságán, mert „ukrán állampolgárok kérésére orosz rendfenntartók adatai szivárogtak ki”. A jelentés szerint az adatokat anyagi ellenszolgáltatás fejében szerezték meg.
Újabb amerikai támogatás Ukrajnának
Az Egyesült Államok újabb katonai segélyt jelentett be szerdán Ukrajnának 325 millió dollár (112 milliárd forint) értékben.
Az amerikai külügyminisztérium egyik szóvivője közölte, hogy a csomag mindenek előtt lőszereket tartalmaz olyan fegyverrendszerekhez, mint például a HIMARS önjáró rakétatüzérségi eszközök. Emellett tartalmaz még több mint kilencmillió darab, kézifegyverekbe való lövedéket, korszerű páncéltörő rakétákat, logisztikai járműveket, tüzérségi lőszereket és harckocsik elleni aknákat. Hangsúlyozta, hogy a támogatást az amerikai hadsereg készleteiből nyújtják.
„Az újabb védelmi segítség lehetőséget nyújt majd Ukrajnának, hogy továbbra is bátran védekezzen Oroszország brutális, nem provokált és igazolhatatlan háborújával szemben” – hangoztatta Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
Sorra érkeznek a gratulációk, miután a függetlenként induló Bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan megnyerte a vasárnapi elnökválasztást.
Már csak a forradalom segíthet Európa népein George Simion romániai elnökválasztási veresége nyomán – vélekedik a Vlagyimir Putyin orosz államfő ideológusaként emlegetett Alekszandr Dugin.
Meghalt vasárnap a világ negyedik legmagasabb hegycsúcsa, a nepáli Lhoce megmászása közben Vágó Barna Zsolt alpinista – írja a mászást szervező cég bejelentése alapján a Reuters.
A Hamász iszlamista terrorszervezet az amerikai The Wall Street Journal birtokába jutott dokumentum szerint azzal a céllal indított támadást 2023. október 7-én Izrael ellen, hogy megtorpedózza a zsidó állam és Szaúd-Arábia kapcsolatainak rendezését.
Izrael vasárnap kiterjedt szárazföldi hadműveletet indított Gázában az intenzív légi hadjárat mellett, amely a terület egészségügyi tisztségviselői szerint több mint 100 ember halálát okozta az éjszaka folyamán.
Az amerikai külügyminiszter szerint talán az egyetlen mód az orosz-ukrán megrekedt békefolyamat kimozdítására a közvetlen egyeztetés Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, ami hétfőn történhet meg.
Az első fordulóhoz hasonlóan a Nyugat-Európában élő románok ezúttal is inkább George Simiont támogatták, míg Közép-Európában és a világ többi részén Nicușor Dant támogatta a szavazópolgárok többsége – derül ki az Állandó Választási Hatóság adataiból.
Sulyok Tamás köztársasági elnök vatikáni találkozójuk során arra kérte XIV. Leó pápát, hogy amint teheti, látogasson el ismét Magyarországra.
Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.
Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
szóljon hozzá!