Fotó: Pixabay
Kizárólag euróval lehet fizetni február elsejétől Koszovóban, minden más pénznem csak külföldi tranzakciókhoz használható – közölte a koszovói központi bank. A döntés felháborodást okozott Szerbiában, mert a koszovói szerbek mintegy felének dinárban folyósítják juttatásait.
2024. január 18., 17:392024. január 18., 17:39
A koszovói központi bank szerda este közölte döntését, miszerint a jövő hónaptól kizárólag eurót lehet elfogadni készpénzfizetésnél az ország egész területén, vagyis leállítják a pénzforgalmat azokon a településeken is, ahol többségében szerbek élnek. A szerb dinár ezeken a településeken mindeddig a fő fizetőeszköz volt, akkor is az maradt, amikor lezárult az 1998-1999-es szerb-koszovói konfliktus, és azt követően is, hogy Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szerbiától.
A mostani döntést a pristinai vezetés azzal indokolta, hogy a szerb dinár a koszovói központi bank megkerülésével, a szerb intézményrendszeren keresztül jut be Koszovóba,
Pristina szerint ezeken az illegális csatornákon keresztül pénzelték azokat a támadókat is, akik tavaly szeptemberben támadtak rá rendőrökre Banjska település közelében.
Szeptember 24-én szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között Észak-Koszovóban tűzpárbaj alakult ki, amely egész nap tartott. Egy rendőr meghalt, egy megsebesült, négy támadót lelőttek.
Egy koszovói albán rendőr meghalt, egy pedig megsérült, amikor eddig ismeretlen tettesek koszovói rendőrökre támadtak az éjszaka folyamán – közölte a pristinai belügyminisztérium vasárnap.
Aleksandar Vucic szerb elnök szerint a pristinai lépés aláássa a Szerbia és Koszovó között brüsszeli közvetítéssel több mint tíz éve zajló párbeszédet, célja pedig a koszovói szerb lakosság elűzése. A davosi Világgazdasági Fórumon tartózkodó szerb államfő a találkozóin az újabb fejleményekről is tájékoztatta az ott tartózkodó politikusokat és diplomatákat.
Miroslav Lajcak, a Szerbia és Koszovó közötti párbeszédért felelős uniós biztos megerősítette, hogy mind a szerb, mind a koszovói fél tájékoztatta a pénzforgalom leállításának a tervéről. Reményét fejezte ki, hogy a helyzet nem mérgesedik el emiatt, és a két fél békés megoldást talál. Hozzátette: tájékoztatta az uniós illetékes szerveket a tervezett koszovói lépésről és a szerb aggodalmakról, és az EU hamarosan hivatalosan is állást foglal az ügyben.
Amennyiben a jövőben csak euróban fizethetnek Koszovó területén, az a pénzváltás során veszteséget jelenthet nekik.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.
Románia egy újabb század gyalogos katonát küld Koszovóba a NATO parancsnoksága alatt működő KFOR békefenntartó haderő részeként, miután a NATO további védelmi erők mozgósítását engedélyezte a Nyugat-Balkánon kialakult feszült helyzet miatt.
Jelentős eszkaláció lenne, ha Észak-Korea csapatokat küldene az Oroszország melletti harcra Ukrajnába – jelentette ki a NATO-főtitkár az X közösségi oldalon közzétett üzenetében hétfőn.
A moldovai választási eredmények „nehezen megmagyarázható” szavazatnövekedést mutattak Maia Sandu elnök és az Európai Unió javára – közölte hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Izrael további légicsapásokat hajtott végre Bejrútban és Dél-Libanonban vasárnap, többek között egy olyan bank fiókjaira, amely szerinte támogatja a Hezbollahot.
A Nyugatot is részben felelősség terheli, amiért az ukrajnai háborúnak nem sikerült véget vetni – jelentette ki vasárnap Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Bár Maia Sandu hivatalban levő államfő nyerte a vasárnapi elnökválasztás első fordulóját Moldovában, második körre is szükség lesz, ráadásul az EU-csatlakozásról kiírt referendumon nagyon szoros az állás az elutasító és a támogató voksok között.
Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter pontosabban meg nem határozott jogi és politikai lépésekre utasította minisztériumát Emmanuel Macron francia elnökkel szemben – jelentette be X-en a miniszter vasárnap.
Tízezrek tüntettek előrehozott választásokat és Pedro Sánchez miniszterelnök lemondását követelve a spanyol fővárosban vasárnap.
Több mint száz rakétát indítottak Libanonból Izrael felé, s az izraeli harci gépek az északi és a déli fronton, Libanon mélyén, valamint a Gázai övezetben is célpontokat támadtak vasárnap, a háború 380. napján, vasárnap.
Őrizetbe vettek Berlinben egy líbiai férfit, aki gyaníthatóan terrormerényletet tervezett az izraeli nagykövetség ellen.
Válaszcsapással fenyegette meg Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a libanoni Hezbollah terrorszervezetet, miután az szombaton az egyik háza ellen intézegt dróntámadást Izraelben.
szóljon hozzá!