Fotó: Rompres
2008. május 22., 00:002008. május 22., 00:00
Oregonban ugyan hiányzik az Obama mögé országosan felsorakozott fekete népesség, csak 2 százalékos az aránya, viszont a liberális, az átlagosnál képzettebb és tehetõsebb demokrata szavazók többsége, mint korábban jó néhány államban, õt támogatta. Az adatok 40 százaléka ismeretében Obama 61-39 arányban vezet vetélytársával, Hillary Clintonnal szemben. Kentucky államban ugyanakkor a volt First Lady már gyõztesnek tekinthetõ a válságot átélõ fehér ipari munkásság és gazdálkodók voksainak köszönhetõen: a voksok 92 százalékos feldolgozottsága mellett Clinton a szavazatok 65, Obama 30 százalékát kapta. Az itt tartott elõválasztás után azonban Obama megszerezte a jelöltállító konvencióra az elkötelezett delegátusok többségét. Az afroamerikai politikus ugyanis elegendõ delegátust kapott ahhoz, hogy elérje a többséget a nép által választott delegátusok körében. Ezek azok a delegátusok, a szuperdelegátusokkal szemben – akiknek többsége jelen állás szerint szintén Obamát támogatja – nem saját belátásuk szerint döntenek a jelölt személyérõl, hanem annak arányában lesznek kötelesek szavazni, amilyen eredményt az aspiránsok a szövetségi államokban elértek.
A CNN számítása szerint Obama már 1627 ilyen delegátust tudhat maga mögött az összesen 3253 elkötelezett delegátusból. Az augusztusi denveri pártkonvención a közel 800 el nem kötelezett szuperdelegátussal együtt 4049 delegátus szavaz majd a Demokrata Párt elnök- és alelnökjelöltjérõl. Barack Obama kedden jelképesen Iowába, abba az államba utazott, ahol az elõválasztás legelején váratlan gyõzelmet szerzett. A fõvárosban, Des Moines-ban mondott beszédet este annak szellemében, hogy „változás köszönt Amerikára”. A novemberi elnökválasztásról szólva hangsúlyozta: John McCain szenátor, a valószínû republikánus jelölt és az õ versenyében „a változatlanság és a változás, a múlt és a jövõ” között kell majd választani. Obama – ahogy korábban ígérte – nem hirdetett gyõzelmet, de úgy fogalmazott, hogy elérhetõ közelségbe került számára a jelöltség.
Elemzõk szerint az egyetlen igazán nyitott kérdés most már az, vajon az illinoisi szenátor és vetélytársa képes lesz-e úgy befejezni a vetélkedést, hogy ne okozzon kárt saját – és pártja – jövõjének. Obama számára ez azt jelenti, hogy méltósággal diadalmaskodjon, belopva magát a Clintont támogatók szívébe: például úgy, hogy lehetõvé teszi az egykori first ladynek, hogy akkor és úgy szálljon ki a versenybõl, amikor és ahogyan neki megfelel. Obamának feltétlenül el kell kerülnie a kárörvendést és annak látszatát, hogy tiszteletlenül bánik alulmaradt riválisával. Clintonnak viszont arra kell ügyelnie, hogy ne ejtsen sebet Obamán, mert az óhatatlanul gyengítené a Demokrata Párt jelöltjét a novemberi elnökválasztáson. Mindazonáltal a két demokrata jelölt-aspiráns közül még egyik sem kötelezte el magát egyértelmûen a kibékülés mellett.
Hillary szilárdan kitart kampánya folytatása mellett, egészen az utolsó elõválasztásokig: Dél-Dakota és Montana államok polgárainak június 3-án esedékes szavazásáig. Még nem adta fel azt a reményét sem, hogy a Demokrata Párt illetékes bizottsága kedvezõ döntést hoz a michigani és floridai elõválasztások ügyében. Bízik abban, hogy gyõzni fog Puerto Ricóban, és nagy erõvel készül a dél-dakotai és montanai kampányra, jóllehet e három államban mindössze 86 delegátus szavazata forog kockán.
Hírösszefoglaló
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.