Fotó: Zwitter/Rishi Sunak
Emmanuel Macron francia államfő és Rushi Sunak brit miniszterelnök új alapokra kívánja helyezni a francia-brit viszonyt „új ambícióval” a Brexitet követő feszültségekkel teli időszak után. A két ország közötti viszony rendezésének első megállapodása az illegális bevándorlás elleni küzdelmet érinti.
2023. március 11., 08:402023. március 11., 08:40
„Ez az egymásra találás, az újbóli kapcsolatfelvétel, egy új kezdet pillanata. Egy új ambíció csúcstalálkozója” – fogalmazott a francia köztársasági elnök brit kollegájával közösen tartott sajtótájékoztatóján pénteken Párizsban, a két ország közötti első csúcstalálkozón 2018 óta.
Az újrakezdés megpecsételéseként a két ország vezetője új megállapodást kötött a francia partokról a La Manche-csatornán át az Egyesült Királyságba tartó illegális bevándorlók megfékezésére. Nagy-Britannia jelentősen megemelte a Franciaországnak nyújtott anyagi támogatást a parti őrség megerősítésére.
„A következő három évben az Egyesült Királyság 141 millió eurót folyósít 2023-24-re, 191 millió eurót 2024-2025-re és 209 millió eurót 2025-2026-ra” – derül ki a találkozót követően megjelent közleményből.
Ezenkívül London további ötszáz járőrt is szolgálatba állít a francia partokon. Több drón és más technológiák is segíteni fogják a francia erőket abban, hogy több illegális bevándorlót tudjanak feltartóztatni.
A francia elnök kiemelte, hogy a két ország együtt kíván küzdeni az illegális bevándorlás ellen, nem feledkezve meg annak „humánus kérdéseiről” és a téma „különösen érzékeny mivoltáról”. Emmanuel Macron emlékeztetett arra, hogy a francia hatóságok több mint 1300 lélekvesztőt tartóztattak fel tavaly és 55 embercsempész-hálózatot számoltak fel a „közös francia-brit titkosszolgálati csoport munkájának köszönhetően”.
Mindezek ellenére 2022-ben csaknem 46 ezer embernek sikerült illegális módon átkelnie a La Manche-csatornán. A két ország ezért tavaly novemberben már aláírt egy megállapodást a fokozottabb együttműködésről az illegális átkelések elleni küzdelem.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította a nyugati szövetségeseket, hogy ugyanúgy védjék meg Ukrajnát, mint ahogyan a közelmúltbeli iráni támadástól megvédték Izraelt.
Irán Izrael elleni támadására „válaszlépéseket fogunk tenni” – szögezte le az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vezérkari főnöke, Herci Halevi altábornagy hétfőn.
Irán „visszafogottságot tanúsított” az Izrael ellen intézett drón- és rakétatámadás során, mely a síita állam damaszkuszi konzulátusa ellen végrehajtott csapására volt válasz – jelentette ki hétfőn az iráni külügyi szóvivő.
Késes támadást jelentettek Sydney egyik templomából hétfőn, többen megsebesültek, köztük egy pap is – közölték a helyi hatóságok.
Romániában állomásozó harci gépek is részt vettek a hétvégi akcióban, amely során nyugati hadseregek is besegítettek Izraelnek az Irán által kilőtt rakéták és drónok ártalmatlanná tételében.
Izraelben hétfőn újra megnyithatják kapuikat az oktatási intézmények a vasárnap hajnali iráni drón- és rakétatámadás után.
Elemzők szerint Irán Izrael elleni támadása a konfliktus eszkalálódásához vezethet, de sok múlik azon, hogyan reagál a zsidó állam, illetve a nemzetközi szereplők.
Az ukrán hadsereg parancsnoka szerint az orosz erők a szimbolikus jelentőséggel bíró május 9-ig el akarják foglalni Csasziv Jar városát – közölte vasárnap Olekszandr Szirszkij az ukrán hadsereg parancsnoka Telegram-oldalán.
Irán szombaton közvetlen tájékoztatást adott a Fehér Háznak az Izrael ellen indult légitámadásról – mondta az iráni külügyminiszter vasárnap, az üzenet tényét az amerikai kormányzat is megerősítette.
Az iráni támadásra adandó izraeli válaszról tárgyal az izraeli hadikabinet vasárnap délután – jelentette a miniszterelnöki hivatal. Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter súlyos válaszlépéseket követelt az iráni légitámadásra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!