Fotó: Zwitter/Rishi Sunak
Emmanuel Macron francia államfő és Rushi Sunak brit miniszterelnök új alapokra kívánja helyezni a francia-brit viszonyt „új ambícióval” a Brexitet követő feszültségekkel teli időszak után. A két ország közötti viszony rendezésének első megállapodása az illegális bevándorlás elleni küzdelmet érinti.
2023. március 11., 08:402023. március 11., 08:40
„Ez az egymásra találás, az újbóli kapcsolatfelvétel, egy új kezdet pillanata. Egy új ambíció csúcstalálkozója” – fogalmazott a francia köztársasági elnök brit kollegájával közösen tartott sajtótájékoztatóján pénteken Párizsban, a két ország közötti első csúcstalálkozón 2018 óta.
Az újrakezdés megpecsételéseként a két ország vezetője új megállapodást kötött a francia partokról a La Manche-csatornán át az Egyesült Királyságba tartó illegális bevándorlók megfékezésére. Nagy-Britannia jelentősen megemelte a Franciaországnak nyújtott anyagi támogatást a parti őrség megerősítésére.
„A következő három évben az Egyesült Királyság 141 millió eurót folyósít 2023-24-re, 191 millió eurót 2024-2025-re és 209 millió eurót 2025-2026-ra” – derül ki a találkozót követően megjelent közleményből.
Ezenkívül London további ötszáz járőrt is szolgálatba állít a francia partokon. Több drón és más technológiák is segíteni fogják a francia erőket abban, hogy több illegális bevándorlót tudjanak feltartóztatni.
A francia elnök kiemelte, hogy a két ország együtt kíván küzdeni az illegális bevándorlás ellen, nem feledkezve meg annak „humánus kérdéseiről” és a téma „különösen érzékeny mivoltáról”. Emmanuel Macron emlékeztetett arra, hogy a francia hatóságok több mint 1300 lélekvesztőt tartóztattak fel tavaly és 55 embercsempész-hálózatot számoltak fel a „közös francia-brit titkosszolgálati csoport munkájának köszönhetően”.
Mindezek ellenére 2022-ben csaknem 46 ezer embernek sikerült illegális módon átkelnie a La Manche-csatornán. A két ország ezért tavaly novemberben már aláírt egy megállapodást a fokozottabb együttműködésről az illegális átkelések elleni küzdelem.
Sulyok Tamás köztársasági elnök vatikáni találkozójuk során arra kérte XIV. Leó pápát, hogy amint teheti, látogasson el ismét Magyarországra.
Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.
Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
szóljon hozzá!