A támogatási feltételek között szerepel, hogy a szegényebb országok nem kaphatnak kevesebb forrást, mint a gazdagok; a pénzt kizárólag a gazdaság újraindítására, a gazdasági növekedés beindítására, a munkahelyek védelmére és új munkahelyek teremtésére lehet fordítani; továbbá a forrás nem köthető össze olyan politikai és ideológiai feltételekkel, mint a jogállamiság, illetve a bevándorlás kérdésének a megítélése. Orbán Viktor miniszterelnök egy ilyen parlamenti határozattal utazott Brüsszelbe tárgyalni. Az Origo kiemelte: a magyar kormány álláspontja az, hogyha az uniós tagállamok közösen veszik fel a hitelt, a feltételekről is közösen kell dönteniük.

„Összességében egyértelmű magyar sikerrel zárult az eredetileg két naposra tervezett, végül négy hosszú napig tartó brüsszeli csúcs: Orbán Viktor elérte, amit akart, Magyarország a tervezettnél 3 milliárd euróval többet kap, és év végéig – mint azt Angela Merkel megígérte – lezárják a 7-es cikkely szerinti eljárást” – olvasható az Origo cikkében.

Elmondta, hogy tájékoztatta a tagállami vezetőket arról az új javaslatról, amely a nap folyamán tartott két-, illetve többoldalú megbeszélések eredményét tükrözi. „Az új tervezet, közös munkánk gyümölcse. Az utolsó lépések mindig a legnehezebbek, de hiszem, hogy további közös munkával célt érünk” – mondta a tanácselnök. Az Európai Bizottság által javasolt Új Nemzedék EU (Next Generation EU) nevű helyreállítási csomag célja, hogy enyhítsen a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági és társadalmi válságon. A bizottság eredeti tervei szerint a 750 milliárd eurós mentőcsomag nagyobbik része, 500 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásokból, 250 millió euró pedig a tőkepiacokon felvett hitelekből állna. A kölcsönfelvétel önkéntes a tagállamok számára, míg a támogatásokból minden tagország részesül.

Információk szerint a huszonhetes körben kezdődő tanácskozás már egy 750 milliárd eurós helyreállítási alapról szól, 390 milliárd euró összegű támogatásokkal és 360 milliárd euró kölcsönökkel.