Bosszút esküdtek a muzulmánok

Két dán és egy norvég nagykövetséget gyújtottak fel a Közel-Keleten a Mohamed-karikatúrák miatt

2006. február 06., 00:002006. február 06., 00:00

A Mohamed-karikatúrák megjelenése elleni tiltakozásul a hétvégén erőszakhullám söpört végig a muzulmán világon, amely leginkább a karikatúrákat először leközlő Dánia és Norvégia ellen irányult. Szombaton Szíria fővárosában, Damaszkuszban a tüntetők felgyújtották a dán és a norvég nagykövetséget. A szíriai hatóságok megpróbálták feltartóztatni a tüntetőket, ők azonban áttörték a blokádot. A két diplomáciai misszió dolgozói – támadással számolva – már korábban elhagyták az épületet, és kihordták onnan az összes fontos okmányt. A tömeg Chile és Svédország szomszédos nagykövetségében is kárt tett. Tegnap Libanon fővárosában, Bejrútban vált a lángok martalékává a dán konzulátus épülete. A több ezer tüntető öszszecsapott a karhatalommal, 28 ember megsérült. A konzulátusi épület felgyújtásának hírére a dán külügyminisztérium kérte az európai ország állampolgárait, hogy hagyják el Libanont. Emellett az Irakban állomásozó több mint ötszáz dán katonát is fenyegetések érték az iraki radikális szervezetek részéről.
A dán kormányfő kapcsolatba lépett az EU soros elnöki tisztét betöltő Wolfgang Schüssel osztrák kancellárral arra hivatkozva, hogy a történtek egész Európát érintik. Ursula Plassnik osztrák külügyminiszter semmivel sem igazolhatónak és teljességgel elfogadhatatlannak nevezte az európaiakkal szembeni fenyegetéseket, az európai államok képviseletei elleni támadásokat. A tiltakozó hullám ellenére Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök közölte: kormánya nem kér elnézést a Mohamed prófétáról gúnyrajzot közlő újság helyett.

Tüntetés és erőszak
A Jyllands-Posten című dán napilapban tavaly szeptemberben megjelent karikatúrasorozat, amelyet – a sajtószabadság védelmére kelve – először január elején egy norvég újság, majd a múlt héten számos európai (francia, norvég, német, spanyol, holland, olasz, cseh, svájci, valamint magyar) újság átvett, a muzulmán világ felzúdulását váltotta ki. Részben azért, mert az iszlám vallási előírások szerint Mohamed próféta bármilyen ábrázolása tilos, részben pedig azért, mert a gúnyrajzok egy része erőszakos emberként ábrázolta őt. A hétvégén amúgy két új-zélandi napilap, valamint a lengyel Rzeczpospolita is közölte a prófétát ábrázoló karikatúrákat. Ugyanezért azonban Jordániában két újságírót, az al-Mehvar, illetve a Sihán című hetilap főszerkesztőjét is őrizetbe vették. Mindkét lap közölt néhány karikatúrát a Mohamed prófétáról európai újságokban megjelent rajzsorozatból, a Sihán főszerkesztőjét emiatt állásából is elbocsátották.
A Mohamed-karikatúrák miatt Szíria és Libanon mellett Afganisztánban, Iránban, Bangladesben, Pakisztánban, Irakban, Törökországban is nagyszabású, fenyegető hangú tüntetések voltak, amelyeken dán és francia lobogókat is elégettek. A gázai német kulturális központban mintegy kéttucat palesztin fiatal tört-zúzott, míg mások kövekkel dobálták az Európai Bizottság irodájának otthont adó épületet. Előzőleg palesztinok tízezrei tiltakoztak a karikatúrák ellen. A világ legnépesebb muzulmán országában, Indonéziában mintegy háromszázan behatoltak abba a jakartai toronyépületbe, amelyben a dán nagykövetség is található, és törtek-zúztak az előcsarnokban.
Diplomáciai szinten is történtek további lépések: Irán visszahívta Koppenhágában akkreditált nagykövetét, és kitiltotta a dán újságírókat az országból. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök elrendelte az ország kereskedelmi kapcsolatainak felülvizsgálatát mindazon országokat illetően, amelyek belekeveredtek a karikatúrák kiváltotta vitába. A sort Dániával kezdik. A pakisztáni külügyminisztérium pedig berendelte Magyarország, Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Hollandia, Norvégia és Csehország képviselőjét, „hogy erőteljes tiltakozást nyújtson át nekik az istenkáromlásnak minősülő karikatúrák megjelentetése, illetve újraközlése miatt„.

Tiltakoznak, csitítanak
A nyugati világban is megoszlanak a vélemények a karikatúrák miatt kitört nemzetközi botrányról. A hétvégi müncheni biztonságpolitikai fórumon Angela Merkel német kancellár úgy nyilatkozott: megérti a muszlimok sértettségét, ugyanakkor elítélte és elfogadhatatlannak tartja, hogy ez az érzelem erőszakos tüntetéseket igazoljon. Robert Zoellick amerikai külügyminiszter-helyettes is elítélte azt a „szörnyű erőszakot”, amellyel több muzulmán ország tüntetői reagáltak, de elismerte, hogy „kétségtelenül sértőek” e gúnyrajzok, mert „a vallási érzések iránti érzéketlenségről” tanúskodnak. Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár is élesen elítélte a skandináv országok nagykövetségei ellen intézett támadásokat, és teljes szolidaritásáról biztosította azoknak az országoknak a kormányait, amelyeket támadások értek a karikatúrák által kiváltott tiltakozó hullámban.
A Vatikán hangsúlyozta, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága nem hatalmaz föl senkit sem arra, hogy sértse mások vallásos meggyőződését. „Az emberek együttélése megköveteli a kölcsönös tisztelet légkörét az egyének és az országok közötti béke megteremtése érdekében” – áll a Joaquin Navarro-Valls szóvivő jegyezte közleményben.


Újabb merényletekkel
fenyegetőztek Londonban
A karikatúrabotrány kapcsán Lyonban és Londonban is tüntettek a muszlimok, és ez utóbbi tiltakozás belpolitikai vihart kavart Nagy-Britanniában. Az ellenzéki konzervatívok ugyanis tegnap a londoni tüntetés részvevőinek őrizetbe vételét követelték, mivel szerintük a megmozduláson gyilkosságra uszító felhívások hangzottak el. A dán nagykövetség előtt tüntetők ugyanis a 2001. szeptember 11-ei amerikai és a tavaly július 7-ei londoni öngyilkos merényletek elkövetőit éltető jelszavakat skandáltak. A rendőrségi felvételeken feltűnik egy tüntető – éppen egy rendőrségi furgon mellett állva –, akin az öngyilkos merénylők által használt, pokolgép elrejtésére kialakított öv látszik. A londoni rendőrség szerint, ha a rendőrök őrizetbe vettek volna akár csak egy tüntetőt is, a tömeg ellenük fordul, ami „sérülésekhez vezetett volna”. Hozzátette ugyanakkor: „nagyon is elképzelhető”, hogy a megmozdulás egyes „kulcsfigurái” ellen, akik közül a rendőrség többeket ismer, büntetőeljárás indul. Az iszlám világ tiltakozását elindító karikatúrákat a brit sajtó egyébként nem vette át.

Gyermekkönyvbe szánták a Mohamed-rajzokat
MTI A muzulmán világban hatalmas vihart kavart Mohamed-karikatúrák ügye egy teljesen ártatlan dologból, egy gyerekkönyv tervéből keletkezett. Mint a Le Soir című belga lap írja hétvégi számában, tavaly szeptember elején egy dán gyerekkönyvszerző a nyilvánosság előtt, több médiában is amiatt panaszkodott, hogy az általa megkeresett rajzolók haboznak illusztrációkat készíteni könyvéhez, amelyet Mohamed próféta életéről írt. Bírálta, hogy az alkotók a holland filmrendező, Theo van Gogh 2004 végi meggyilkolása óta (a merényletet egy muzulmán férfi követte el, mert szerinte a rendező iszlámellenes műveket készített) öncenzúrát gyakorolnak. Ebben a helyzetben a legnagyobb dán napilap, a 160 ezres példányszámban megjelenő Jyllands-Posten megkeresett mintegy negyven, a dán újságíró-szövetséghez tartozó karikaturistát, s közülük 12-en válaszoltak a felhívásra. Rajzaik az újság szeptember 30-i számában jelentek meg, Mohamed arcai címmel.
A lap főszerkesztője szerint kezdeményezésüket az magyarázza, hogy ekkorra a dán közvéleményben már javában tartott a vita a véleménynyilvánítási szabadságról. A főszerkesztő szerint ráadásul a rajzok leközlésével senkit sem akartak megsérteni, s a lépés nem állt ellentétben a dán törvényekkel sem. Mindenesetre a próféta ábrázolása viszonylag hamar dühös reakciókat vált ki a Dániában élő muzulmán közösségben: október 14-én mintegy ötezren tüntetnek Koppenhágában, s a rajzolók – akik immár védőőrizet alatt élnek – halálos fenyegetéseket kapnak. Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök azonban nem volt hajlandó bocsánatot kérni, és nem fogadta a hozzá bejelentkezett 11 muzulmán nagykövetet sem. Mint hangsúlyozza, a karikatúrák kérdése a sajtószabadság témakörébe tartozik, s ebben az ügyben csak a bíróság illetékes.
Hogy mi váltotta ki az ügy újbóli terítékre kerülését? Nyilván szerepet játszott, hogy januárban egy norvég lap is leközölte a karikatúrákat. Ám ennél is fontosabb volt, hogy mintegy 20 dániai muzulmán szervezet december végén delegációt küldött Egyiptomba és Libanonba. A delegáció saját közlése szerint „az erőszak eszkalációját, egy újabb Van Gogh-ügyet akart megelőzni”. Mások viszont azzal gyanúsítják tagjait, hogy dezinformációs kampányt folytattak saját hazájuk, Dánia ellen. Ottjártuk után ugyanis az arab lapok olyan karikatúrákról cikkeztek, amilyenek meg sem jelentek a Jyllands-Postenben. A dánokat azzal vádolták, hogy Koránt égettek, a kormányt, hogy ő ellenőrzi a lapot, s a skandináv országban hatalmon lévő liberális pártot szélsőjobboldali szervezetként írták le – olvasható a Le Soirban.
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 13., szerda

Trump megfenyegette Putyint, a nyugati államok feltételeket szabtak az ukrajnai tűzszünethez

Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.

Trump megfenyegette Putyint, a nyugati államok feltételeket szabtak az ukrajnai tűzszünethez
2025. augusztus 13., szerda

Izrael Gázavárost bombázta, miközben nyugati országok nyilatkozatban feddték meg az ország vezetését

Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.

Izrael Gázavárost bombázta, miközben nyugati országok nyilatkozatban feddték meg az ország vezetését
2025. augusztus 13., szerda

A 2024-es elnökválasztás érvénytelenítését is megemlíti az amerikai külügy a Romániáról szóló emberi jogi jelentésben

A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.

A 2024-es elnökválasztás érvénytelenítését is megemlíti az amerikai külügy a Romániáról szóló emberi jogi jelentésben
2025. augusztus 13., szerda

„Nehéz, dinamikusan változó helyzet”: elismerték az ukránok az orosz áttörést, súlyos harcok zajlanak

Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.

„Nehéz, dinamikusan változó helyzet”: elismerték az ukránok az orosz áttörést, súlyos harcok zajlanak
2025. augusztus 12., kedd

Nicușor Dan elfogadta az ukrán elnök meghívását, és ősszel Kijevbe látogat

Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.

Nicușor Dan elfogadta az ukrán elnök meghívását, és ősszel Kijevbe látogat
2025. augusztus 12., kedd

Tűz pusztít Horvátországban és Montenegróban, Görögországban is lángok csaptak fel

Horvátországban és Montenegróban komoly tüzek pusztítanak, a lángokat napok óta nem tudják megfékezni, Észak-Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában pedig folyamatosan oltják a helyenként felbukkanó tüzeket.

Tűz pusztít Horvátországban és Montenegróban, Görögországban is lángok csaptak fel
2025. augusztus 12., kedd

Szigorodnak a vízummegújítási feltételek a román állampolgárok számára – figyelmeztet az amerikai nagykövetség

Szeptember 2-ától szűkül azok köre, akik interjú nélkül újíthatják meg az Egyesült Államokba szóló vízumukat tudatta kedden a tengeren túli ország bukaresti nagyköve

Szigorodnak a vízummegújítási feltételek a román állampolgárok számára – figyelmeztet az amerikai nagykövetség
2025. augusztus 12., kedd

Románia is bevetné befolyását a közel-keleti helyzet rendezése érdekében

Románia készen áll arra, hogy az Izraellel és a Palesztin Hatósággal fennálló kétoldalú kapcsolatait felhasználva hozzájáruljon a régió helyzetének javításához – jelentette ki Oana Țoiu román külügyminiszter.

Románia is bevetné befolyását a közel-keleti helyzet rendezése érdekében
2025. augusztus 12., kedd

Újabb nemzetközi zsidó szervezet bírálja Nicușor Dant a szélsőjobboldali eszmék terjesztését tiltó törvény blokkolása miatt

Újabb befolyásos nemzetközi zsidó szervezet bírálja Romániát a szélsőjobboldali eszmék terjesztését tiltó törvény blokkolása miatt.

Újabb nemzetközi zsidó szervezet bírálja Nicușor Dant a szélsőjobboldali eszmék terjesztését tiltó törvény blokkolása miatt
2025. augusztus 12., kedd

Közleményt adott ki az EU 26 tagállama a Trump és Putyin közötti találkozó előtt, Magyarország kimaradt

Az ukránoknak joguk van szabadon dönteni a jövőjükről, és a diplomáciai megoldásnak védenie kell az ukrán és az európai érdekeket – áll 26 európai állam- és kormányfő közös nyilatkozatában.

Közleményt adott ki az EU 26 tagállama a Trump és Putyin közötti találkozó előtt, Magyarország kimaradt