Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az EU az ígért 1 millió tüzérségi lövedékből 500 000-et szállított Ukrajnának, és az év végéig a teljes mennyiséget le kívánja szállítani – közölte blogján Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője.
2024. március 26., 10:572024. március 26., 10:57
2024. március 26., 11:002024. március 26., 11:00
Az EU 2023 márciusában jelentette be, hogy egy éven belül egymillió lövedéket biztosít Ukrajnának. Először 2023 októberében jelentek meg hírek arról, hogy a közösség valószínűleg nem fogja elérni a kitűzött célt, mivel nem tudta felpörgetni a termelést.
– tudatta Borrell hétfőn este.
„Az EU-n kívüli lőszer vásárlására irányuló cseh kezdeményezés kiegészíti ezeket az erőfeszítéseket” – mondta Borrell, arra a 800 000 lövedékre utalva, amely a világ különböző országaiban van raktáron, és amelyet Prága februárban azonosított, mint Ukrajna számára potenciális szállítmányt.
Petr Fiala cseh miniszterelnök március 12-én azt mondta, hogy
Több mint 20 ország ígérte meg a kezdeményezés finanszírozását.
Borell szerint azonban a tervezett lövedékszállítások „messze nem elegendőek”, és azzal érvelt, hogy az EU-nak „növelnie kell mind a termelési kapacitásokat, mind az Ukrajna támogatására szánt pénzügyi forrásokat”.
Borrell rámutatott arra is, hogy az EU 2023-ra előirányzott 290 milliárd eurós védelmi költségvetése az EU GDP-jének mindössze 1,7 százalékát teszi ki, ami a NATO 2 százalékos referenciaértéke alatt van.
„A jelenlegi geopolitikai kontextusban ez minimális követelménynek tekinthető” – mondta Borrell.
Eközben
Az izlandi kormány hétfőn bejelentette, hogy kétmillió eurót fordít a projektre. Izland azt is közölte, hogy 500 ezer euró értékben támogatja az ukrán hadseregben szolgáló katonanők felszerelésének beszerzését. Ez magában foglalja az egyenruhák, golyóálló mellények, valamint orvosi és higiéniai termékek biztosítását.
„Elengedhetetlen, hogy továbbra is erőteljesen támogassuk Ukrajnát; ezzel nemcsak az ország népének védelméhez járulunk hozzá, hanem tágabb összefüggésben a nemzetközi joghoz és saját biztonsági érdekeinkhez is” – mondta Bjarni Benediktsson izlandi külügyminiszter.
Eddig 15 európai ország támogatta Csehország lőszerbeszerzési tervét, köztük Franciaország, Hollandia és Litvánia. A lőszert valószínűleg a jövő hónapban szállítják Ukrajnába.
Az ukrán csapatok súlyos lőszerhiánnyal küzdenek, ami máris orosz áttörésekhez vezetett Avdijivkában és más frontterületeken.
Közben Vaszil Maljuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) vezetője azt közölte:
A Kercsi-hídnak is nevezett híd az orosz szárazföldet köti össze az oroszok által megszállt Krím félszigettel, így kulcsfontosságú utánpótlási útvonal az orosz hadsereg számára Ukrajnában.
A 19 kilométer hosszú híd építése a Krím 2014-es illegális annektálása és megszállása után kezdődött, és 2018-ban fejeződött be.
A híd 2022 októberében és 2023 júliusában ukrán csapások nyomán súlyosan megrongálódott. A híd elleni csapás terve először 2022 márciusában fogalmazódott meg – mondta Maljuk.
A megszállt Krímben az orosz hatóságok rendszeresen leállítják a forgalmat a Krími hídon az ukrán támadások nyomán.
Amikor a szerkezetet teljesen helyreállítják, Oroszország valószínűleg ismét fegyverutánpótlásra fogja használni a hidat – mondta Malkuk, de utalt arra, hogy Ukrajna ekkor újabb támadást tervez.
„Mindennek megvan a maga ideje” – mondta Maliuk.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap.
A magyar kormány nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, a jövőbeni megválasztott elnökkel viszont – az RMDSZ-szel egyeztetve – jó kapcsolatot kívánnak kialakítani a jövőben jelentette ki a Híradó.hu kérdésére Nacsa Lőrinc.
Rómában folytatta külföldi turnéját szerdán George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje.
szóljon hozzá!