„Bárki is jön, hogy lefejezze, meggyilkolja a nőket, a holokauszt túlélőit – mi teljes erővel és kompromisszumok nélkül kiiktatjuk” – mondta Joáv Gallant a katonáknak kedden a Gázai övezet és Izrael határa mentén húzódó frontvonal ellenőrzése során.

– mondta Gallant, aki a Hamászt a „gázai Iszlám Államnak” nevezte.

Az izraeli hadsereg szóvivője eközben azt közölte: legkevesebb tizenöt rakétával támadták Izrael északi határvidékét kedden Libanonból, a Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei pedig a Gázai övezetből indítottak el több sorozatot Izrael déli és középső részébe.

A Libanonból érkező támadássorozat után az izraeli hadsereg harckocsikból lőtte a Hezbollah libanoni síita szervezet fegyvereseinek két megfigyelőállását.

– hangsúlyozta a szóvivő.

Andrea Tenenti, a Dél-Libanonban állomásozó ENSZ-békefenntartó erő (UNIFIL) szóvivője az al-Arabi al-Dzsadíd című arab újságnak nyilatkozva azt mondta: a misszió 17 évi szolgálata veszhet kárba a mostani konfliktusban.

A polgári védelem utasításai alapján nem lesz tanítás Izraelben a következő napokban. Az ország déli, Gázai övezethez közeli részein, valamint az északi határnál lévő térségeiben csak azokon a munkahelyeken dolgozhatnak az emberek, ahol van megfelelő óvóhely, de ott is érvényes az a szabály, hogy a dolgozók nagy számban nem gyűlhetnek össze egy helyen.

Eközben

kedden, amikor a Fehér Házban nyilatkozatot tett a Hamász radikális palesztin szervezet Izrael elleni támadásáról.

Az elnök, aki szombat óta először szólalt meg a háborús konfliktussal kapcsolatban, legkevesebb 14 amerikai halálos áldozatot említett, és megerősítette, hogy a palesztin fegyveresek által elfogott emberek között amerikaiak is vannak.
Hangsúlyozta, utasítást adott arra, hogy az amerikai kormány illetékesei kezdjenek konzultációt az izraeli partnerekkel, és tanácsadással segítsék elő a foglyok szabadon bocsátását.

„Elnökként nincs magasabb prioritásom, mint foglyul ejtett amerikai állampolgárok biztonságának garantálása mindenütt a világon” – fogalmazott.

Megismételte, hogy

és hozzátette, szükség esetén további eszközöket biztosítanak. Felhívta a figyelmet arra is, nem ajánlja, hogy bármely ország, vagy szervezet a jelen helyzetet saját céljaira próbálja felhasználni.

„Teljesen világosnak kell lennünk abban, hogy Izrael mellett állunk” – fogalmazott az elnök.

„Biztosítani fogjuk, hogy minden rendelkezésére álljon, amivel állampolgárait képes megvédeni” – hangoztatta Biden, és elmondta, hogy

Beszámolt arról, hogy kedden ismét beszélt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel akivel egyetértettek abban, hogy a válasznak keménynek, határozottnak és elsöprőnek kell lennie.

A terrorizmus semmivel nem igazolható és nem megbocsátható – mondta az elnök és kifejtette, hogy a Hamász nem a palesztin emberek önrendelkezése és méltósága mellett áll, hanem Izrael állam eltörlésének és a zsidók elpusztításának célját követi, amihez palesztin civileket is élő emberi pajzsként használ.

– fejtette ki az elnök és megállapította, hogy a Hamász kegyetlensége és vérszomjúsága az Iszlám Állam dzsihadistáinak legrosszabb cselekedeteit idézi fel, ami terrorizmus.

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője kedden azt közölte, hogy Anthony Blinken tárcavezető az elnök megbízásából csütörtökön Izraelbe utazik, hogy szolidaritásáról és támogatásáról biztosítsa az Egyesült Államok közel-keleti szövetségesét. Matthew Miller szerint a külügyminiszter tárgyal majd arról, hogy kormánya milyen további támogatást tud adni Izrael számára.

Biden kedden tett nyilatkozatát megelőzően a Hamász által túszul ejtett, illetve a támadás során eltűnt Izraelben élő amerikaiak hozzátartozói Tel-Avivban tartott sajtótájékoztatón kérték az amerikai kormányzat határozott és azonnali fellépését rokonaik megtalálása érdekében. Szülők, valamint gyerekek – az amerikai médiában is közvetített sajtóeseményen – hívták fel a Biden-adminisztráció figyelmét felelősségére, amit minden amerikai állampolgár felé visel. Egyikük, Ruby Chen, egy édesapa – akinek fia eltűnt – úgy fogalmazott, azt kéri az Egyesült Államoktól, hogy ne vonuljon a háttérbe, mert olyan figyelemre méltó erőforrással rendelkezik, amely túlnyúlik azon a hatáson, amit Izrael kormánya el tud érni.

Mindeközben Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök az azonnali tűzszünetért emelt szót a palesztin-izraeli konfliktusövezetben kiéleződött helyzetben – közölte a két vezető keddi telefonbeszélgetéséről kiadott közleményében a Kreml sajtószolgálata.

A moszkvai tájékoztatás szerint a felek mélységes aggodalmukat fejezték ki az erőszak folyamatos elmérgesedése, a polgári áldozatok számának katasztrofális növekedése miatt. Hangsúlyozták, hogy

Putyin és Erdogan kifejezte készségét ennek aktív előmozdítására.

A felek a megbeszélés során kiemelték, hogy „a közel-keleti válság hosszú távú békés rendezése csak az ENSZ Biztonsági Tanácsa által jóváhagyott két állami formula alapján lehetséges, amely egy független palesztin állam létrehozását írja elő az 1967-es határokon belül, Kelet-Jeruzsálemmel, mint fővárossal”.

A Kreml szerint Putyin és Erdogan az orosz-török együttműködés kérdéseit is megvitatta és folytatni fogja a kapcsolattartást.

Közben a palesztin-izraeli konfliktus eszkalációjáról tárgyalt telefonon Szergej Lavrov orosz és Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter is – közölte kedden a moszkvai külügyminisztérium.

„A külügyminiszterek véleménycserét folytattak az aktuális közel-keleti napirendről, különös tekintettel a palesztin-izraeli konfliktus kiéleződésére.

– írták a tárca honlapján közzétett tájékoztatásban.

Az orosz külügyminisztérium szerint Lavrov és Amirabdollahián a transzkaukázusi helyzetről is egyeztetett és sürgette a közös munka mielőbbi folytatását „3+3” regionális konzultatív platform keretében.

Közben Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós biztos az ománi fővárosban, Maszkátban, a tagállami külügyminiszterek nemhivatalos tanácskozását követően kedden arról beszélt:

Josep Borrell újságíróknak nyilatkozva közölte, hogy az Európai Unió tagállamainak túlnyomó többsége elutasítja a Palesztin Hatóságnak szánt pénzügyi támogatások kifizetéseinek ideiglenes befagyasztását.

Kiemelte:

„csak két-három” uniós tagország látja úgy, hogy fel kellene függeszteni a palesztinoknak nyújtott pénzügyi támogatásokat. Ezért

– közölte Borrell, majd hozzátette: az Európai Uniónak fel kell gyorsítania a tragédia érintettjeinek járó humanitárius segítségnyújtást.

Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos az X közösségi oldalon közzétett hétfő délutáni bejegyzésében jelentette be, hogy az Európai Bizottság felülvizsgálja a palesztinoknak nyújtott fejlesztési portfólióját, s az azzal összefüggő kifizetéseket felfüggeszti.

Az Európai Bizottság hétfőn este hivatalos sajtóközleményben tájékoztatott a palesztinoknak nyújtott pénzügyi támogatás sürgős felülvizsgálatáról. A felülvizsgálat célja annak biztosítása, hogy az uniós finanszírozás közvetve „se tegye lehetővé egyetlen terrorista szervezet számára sem, hogy Izrael elleni támadásokat hajtson végre”. Mint közölték, a testület azt is meg fogja vizsgálni, hogy

A bizottság szerint ez a felülvizsgálat nem érinti az európai polgári védelmi és humanitárius segítségnyújtási műveletek (ECHO) keretében nyújtott humanitárius segítségnyújtást.

Josep Borrell kedd esti sajtótájékoztatóján kijelentette: hiba lenne a Palesztin Hatóságnak nyújtott támogatási források befagyasztása, az csak segítené a Hamász radikális palesztin szervezet megerősödését és rontaná az arab világgal ápolt kapcsolatokat.