Nagyszabású izraeli offenzíva Libanon területén
Libanon szerint több mint negyven halálos áldozata van Izrael csütörtöki offenzívájának, amelyet azért indított szomszédja ellen, mert a Hezbollah szervezet elrabolta a zsidó állam két katonáját. A válaszcsapásoknak Izraelben is voltak áldozatai. Képünkön az izraeli Safed városa egy Hezbollah-rakétatámadás után.
Libanon mindenre kiterjedő tűzszünetet és az izraeli támadás azonnali leállítását kérte tegnap, miután Izrael sorozatos csapásokat mért szomszédjára. A konfliktus oka, hogy a Hezbollah fegyveresei szerdán elrabolták a két izraeli katonát. Izrael ugyanakkor a libanoni kormányt tartja felelősnek azért, mert a síita Hezbollah teljes autonómiát élvez Dél-Libanonban, a kormány pedig nem képes ellenőrzést gyakorolni felette, és Bejrút is ellenáll minden erre irányuló nemzetközi nyomásnak. Az izraeli hadsereg csütörtökön sorozatos támadásokat hajtott végre libanoni területen, és tengeri és légiblokád alá vonta az országot. A légicsapásokkal a hadsereg szándéka szerint főleg a Hezbollah dél-libanoni infrastruktúráját vette célba, olyan helyeket, ahol a lázadószervezet „nagy mennyiségű fegyvert, lőszert, az izraeli területek elleni támadásokhoz használatos rakétákat tárol” – közölte egy katonai szóvivő. Az izraeli katonai rádió szerint a harci gépek 150 olyan célpontot támadtak, amelynek köze van a Hezbollahhoz. Az izraeli hadsereg szerint figyelmeztette a libanoni hatóságokat, hogy költöztessék át biztonságosabb helyre a polgári lakosságot Bejrút egyik déli negyedéből, ahol a Hezbollah vezetője lakik. Libanoni kórházi források szerint az izraeli légitámadások polgári áldozatainak száma 47, mintegy felük gyermek. A Hezbollah gerilláival vívott harcában Izrael először mért csapást a libanoni hadsereg létesítményeire. Két légitámaszpont elleni támadásokkal Izrael gyakorlatilag megbénította a libanoni légierőt. A nap folyamán Izrael a bejrúti repülőtér kifutóját is bombázta, ez az egyetlen nemzetközi légikikötő az országban, amelyet a támadást követően bezártak. A libanoni idegenforgalmi miniszter szerint a turisták tömegesen menekülnek Szíria felé. Izrael azt tervezi, hogy szárazföldön, tengeren és a légtérben is teljesen elzárja a külvilágtól Libanont annak érdekében, hogy a (libanoni) kormány átvegye az ellenőrzést Dél-Libanon fölött, amelyet jelenleg a Hezbollah ural. Hivatalosan nem erősítették meg, hogy ez lenne az izraeli hadműveletek célja, de katonai források bejelentették azt is, hogy a haditengerészet behatolt a libanoni felségvizekre. Amir Perec izraeli védelmi miniszter a kneszet külügyi és védelmi bizottságának rendkívüli ülésén közölte: Izrael azt akarja, hogy a Hezbollahot tartósan kiűzzék Dél-Libanonból. Közben az izraeli lakosság is veszélyben van: a Hezbollah mintegy hatvan katyusarakétát lőtt ki az észak-izraeli Naharíja városra, majd Kirjat-Smona és Rosbina településre. Izraeli kórházi források szerint Naharíjában ketten életüket vesztették, 14-en megsebesültek. Libanonból kilőtt rakéták csapódtak be az észak-izraeli Karmiel városába és a szomszédos, arabok lakta Madzsd el-Krum faluba is. Izraeli szerint a Hezbollah Iránba akarja vinni a szerdán túszul ejtett két izraeli katonát. Gideon Meir izraeli külügyi szóvivő Iránt és Szíriát tette felelőssé az erőszak libanoni fellángolása miatt, mondván „a Hezbollah nem lenne képes a libanoni működésre Szíria és Irán nyilvánvaló támogatása nélkül.” Közben az izraeli–libanoni konfliktus tárgyalóasztalhoz ültette a térség konfliktusainak megoldásában érdekelt feleket. A közel-keleti rendezést felügyelő kvartett és az Arab Liga képviselői is intenzív konzultációkat folytattak csütörtökön. Az Európai Unió bírálta Izraelt katonai ereje „aránytalan” alkalmazásáért Libanonban. Jacques Chirac francia elnök az erőszak azonnali beszüntetésére és a libanoni Hezbollah által elhurcolt két izraeli katona szabadon bocsátására szólított fel csütörtökön abban a telefonbeszélgetésben, amelyet Kofi Annan ENSZ-főtitkárral folytatott.
Megmaradt Szíria és Irán befolyása Szíriának és Iránnak évek óta óriási befolyása van Libanonban, részben közvetlenül, részben az általuk támogatott síita Hezbollah (Isten Pártja) fegyveres szervezet révén. Libanon évtizedeken át Szíria de facto protektorátusa volt. Csak 2005-ben szűnt meg uralkodó helyzete a közel-keleti országban, amikor Rafík Haríri Szíria-ellenes libanoni politikus (volt kormányfő) meggyilkolása után a nemzetközi közösség nyomást gyakorolt Damaszkuszra, hogy vonja ki Libanonból ott állomásozó katonai erőit. (Egy későbbi ENSZ-vizsgálat megállapítása szerint a szíriai titkosszolgálatnak része volt a Haríri ellen elkövetett merényletben.). A libanoni üzleti életnek azonban vannak olyan roppant vagyonos, befolyásos körei, amelyek anyagi érdekeikkel Damaszkuszhoz kötődnek, ennélfogva erősen érdekeltek a Szíria-barát politika folytatásában. Irán 1982-ben jelent meg fontos tényezőként a libanoni politikában, amikor Izrael katonai erővel bevonult Libanonba. Háfez el-Asszad akkori szíriai elnök engedélyezte az iráni Forradalmi Gárdának, hogy támaszpontokat létesítsen az akkor szíriai megszállás alatt álló libanoni Bekaa-völgyben. Ekkor alakult iráni bábáskodással a Hezbollah, azzal a meghirdetett céllal, hogy harcoljon Dél-Libanon izraeli megszállása ellen.
Megosztott a libanoni lakosság Libanonban a lakosság körében és a kormányon belül egyaránt növeli a megosztottságot a Hezbollah akciója: tágul a szakadék azok között, akik dicsőítik azt, hogy a gerillák ujjat húztak Izraellel, illetve azok között, akik úgy tartják, hogy mindennek a libanoniak fogják megfizetni az árát. A libanoni kormány, amelynek két Hezbollah-tagja is van, az eseményeket megvitató ülésén nem tudott megállapodni abban, hogy elítélje-e a támadást, vagy szemet hunyjon-e fölötte. Szakértői vélemények szerint ha a konfrontáció Izraellel folytatódik, úgy elgyengül az amúgy is törékeny kormánykoalíció. Az átlag libanoniak, főként a keresztények, akik hagyományosan Hezbollah-ellenesek, feldühödve fogadták a síita szervezet támadását, mert múltbeli tapasztalataik alapján tudják: Izrael megtorlása nem marad el. A múlt héten még pezsgett az élet a libanoni nyaralóhelyeken, a Hezbollah-támadás következtében most mindennek vége. Ez a főként síiták lakta déli országrészeket is károsan érinti – mutatnak rá megfigyelők. Libanon már megtapasztalhatta, hogy milyen repedések keletkeznek az országban, ha az arab–izraeli konfliktusba keveredik. Ez az 1975–1990-es polgárháborúban csúcsosodott ki, amikor az ország keresztény és muzulmán részre oszlott, és a két közösség azóta is acsarkodik egymásra. A 22 éves megszállás már régen a múlté, és sok libanoni úgy gondolja: eljött az ideje annak, hogy a Hezbollah letegye a fegyvert, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának a határozatát kérje. Hírösszefoglaló
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Semmilyen béke nem lehetséges igazi fegyvermentesítés nélkül, a népek védelem iránti igénye ne változzon általános fegyverkezési versennyé – fogalmazott Ferenc pápa húsvétvasárnapi üzenetében.
Nagyszabású rendőrségi művelet zajlik egy lövöldözés után a hesseni Bad Nauheim városában, miután szombat délután 6 óra körül két férfit agyonlőttek egy lakóház előtt.
Ha tényleg megvalósul a teljes tűzszünet húsvét idejére, akkor Ukrajna azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg azt az április 20. utáni időszakra is – írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton az X-en.
A szentszéki sajtóközpont bejelentette, hogy Ferenc pápa húsvét vasárnap jelen kíván lenni a Szent Péter téren az ünnepi misét követő Urbi et Orbi áldáson. Ferenc pápa virágvasárnap jelent meg a Szent Péter téren rövid időre.
Oroszország egyoldalúan ideiglenes tűzszünetet hirdetett Ukrajnában április 19-től április 21-ig, a döntést Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette be. A Kreml bízik benne, hogy Kijev is betartja a megállapodást.
A NATO adminisztratív területein a Politico című brüsszeli lap információi szerint megkezdődött az eddigi „gender-inkluzív” nyelvhasználat helyett a hagyományos megszólítások, terminológiák visszaállítása.
Jézus keresztútjával a mai világban is naponta szembetalálkozunk Ferenc pápa meditációi szerint, amelyek szövegét a római Colosseumnál felelevenedő stációkon olvassák fel péntek este.
Ha nem jön létre béke az orosz-ukrán háborúban, „akkor azt hiszem, az elnök (Donald Trump) valószínűleg eljut egy olyan pontra, amikor azt mondja: oké, ennyi volt” – közölte Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Donald Trump amerikai elnök „okos” hozzáállást sürgetett Európában a bevándorláshoz csütörtökön Washingtonban a Georgia Meloni olasz miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után tartott sajtóeseményen.
szóljon hozzá!