Fotó: A szerző felvétele
Nem csoda, hogy a vidék és a kultúra ma legalább annyira osztrák, mint amennyire olasz, a kettõ minden egyedi színével és javával. A Zillertali- és az Ötztali-Alpok örök hóval borított csúcsaitól pár kilométerre szõlõskertek húzódnak, ahonnan remek aromájú, világhírû borok kerülnek a nemzetközi piacra; az Etsch-völgy és Vinschgau gyümölcsösei, Dorf Tirol és Meran virágpompája viszont kifejezetten mediterrán jellegû. A meredek esésû, gyors hegyi patakok és folyók dübörgõ zúgással hívják fel magukra a figyelmet, a havasi legelõk zöldje éles ellenpontja a Dolomitok kopár sziklavilágának, a hegyek által körülölelt települések szûk, „olaszos” utcáit helyenként pálmafák, olajfák díszítik.
Az elmesélhetetlen természeti adottságokkal rendelkezõ régiót, annak fontosabb intézményeit a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre által szervezett tanulmányút résztvevõjeként látogattuk meg. Mint minden idelátogató erdélyi magyar fõként arra voltunk kíváncsiak, mit tartalmaz a gyakorlatban a mifelénk sokat hangoztatott kijelentés, miszerint Dél-Tirol modellként használhat a székelyföldi autonómia megteremtését szorgalmazóknak.
A következetes munka
„Az idáig elvezetõ út meglehetõsen rögös volt” – meséli Herbert Georg de Nicolau dél-tiroli parlamenti képviselõ, akit irodájában kerestünk fel. – Míg Trentino lakosságának 99 százaléka olasz, addig a Dél-Tirolban élõk kétharmada német anyanyelvû, ami sok problémát okozott. Nemzetiségi határokat figyelembe nem vevõ békeszerzõdés, erõszakos asszimilálási törekvés a fasiszták részérõl, válság, merényletek, majd az autonómia kiharcolása, ezek a régió történetének kulcsszavai, s így lehetne az önrendelkezésig vezetõ utat röviden összefoglalni.” Mint mondja, a helybeliek mindezt mára sikertörténetként könyvelik el, hiszen a dél-tiroli régió nemcsak Olaszország, hanem az Európai Unió egyik leggazdagabb régiója. „Mindez az összefogás és következetes munka eredménye, s bár ez közhelynek tûnik, az eredmény magáért beszél” – teszi hozzá a képviselõ.
A hátrányból kovácsolt elõny
Dél-Tirolban az iskolarendszer is három részre tagolódik: mindhárom etnikai csoport részére garantált az anyanyelvi oktatás, de míg az olasz és a német nyelvcsoporthoz tartozók kölcsönösen egymás nyelvét is tanulják, a ladin nyelvû iskolákban mindkét másik nyelv tanulása kötelezõ. A részletekbe dr. Günter Hofer, a régió Oktatási és Nyelvügyi Hivatalának vezetõje avat be egy olaszos ebéd közben, a turisták által gyakran látogatott Cavallo Bianco étteremben. Mint mondja, Dél-Tirolban az oktatást óvodákban, alap- és középiskolákban a tanulók anyanyelvén, azaz olaszul vagy németül olyan tanárok végzik, akiknek az adott nyelv az anyanyelve. A régióban a német óvodák és iskolák elkülönülten mûködnek az olasz óvodáktól és iskoláktól. Ennek következtében nem létezik két tannyelvû – olasz–német – állami óvoda és iskola. Az általános iskola második osztályától kezdve kötelezõ tanítani a másik népcsoport nyelvét, ami a német iskolákban az olasz, az olasz iskolákban a német nyelvet jelenti. „Teljesen természetes, hogy a német anyanyelvûek megtanulják az olaszt és fordítva. Az egy vagy két választott idegen nyelv mellett az általános iskolai tanulmányok végére a diákok gyakorlatilag két nyelvet beszélnek anyanyelvi szinten, ami csak elõnyükre válik – részletezi dr. Günter Hofer. – Az elmúlt évtizedek során megtanultunk a hátrányokból elõnyt kovácsolni, elfogadni, hogy kisebbségben élünk, és identitásunkat megõrizve megtanultunk együtt élni az olasz kultúrával is.”
Példaértékû, hogy a dél-tiroliak a szakemberképzést sem bízzák a véletlenre: maguk képezik ki õket. Trento régióban, Bozenben is mûködik egyetem, itt három nyelven (német, olasz, angol) folyik az oktatás. „A dél-tiroli német politikusok a nyolcvanas évektõl kezdõdõen azért küzdöttek, hogy létrehozzanak egy, a saját elit képzésére hivatott egyetemet, ennek elsõ lépéseként Bolzanóban 1992-ben létrehozták a Bolzanói Európai Akadémiát” – avat be a részletekbe Günther Rautz, az akadémia kisebbségi témákkal foglalkozó irodájának kutatója. Az akadémia dolgozta ki a leendõ egyetem megalapításának és mûködésének dokumentumait, majd 1997-ben az olasz parlament törvényesen is lehetõvé tette a Bozeni Szabad Egyetem megalapítását. 1998 januárjában megkezdte munkáját a mûvelõdési kar, míg 1998 márciusában közgazdaság-tudományi kar indult be. A 2001–2002-es tanévben a számítástechnikai kart, a 2002– 2003-as tanévben pedig építészeti kart is indítottak. Az egyetem végzõsei többnyire a régióban helyezkednek el. „A népcsoportok identitásának megõrzése alapvetõen az iskolarendszeren nyugszik, ezzel mindannyian tisztában vagyunk. Az oktatási intézményeink megmaradásunk alappillérei” – fogalmaz Günther Rautz.
Az önfenntartás eszközei
A tartomány fõként mezõgazdaságból, iparból és idegenforgalomból él – errõl az odalátogató lépten-nyomon meggyõzõdhet. Bárkit kérdezhetünk errõl, habozás nélkül büszkén válaszolja: Dél-Tirol alma- és szõlõtermesztése, illetve bor- és tejtermelése a egjelentõsebb egész Európában. Ugyanakkor a helybeliek elmondása szerint a német nyelvterületekrõl szívesen telepítik ide a cégek olaszországi leányvállalatukat, mivel nem ütköznek nyelvi akadályokba sem a közigazgatásban, sem a munkavállalók kiválasztásakor, jelentõs költségeket spórolva meg ezzel. Így egyre kevesebb olasz cég tevékenykedik a régióban, és a múlt század közepén beindított iparosítási folyamat eredményeként a térségben letelepedett olaszok is újabban az ország délre esõ régióiban keresnek munkát – ennek a folyamatnak az eredményei ma már a népesség arányaiban is megmutatkoznak, nyilván a németek javára.
„Az autonómia önfenntartást jelent elsõsorban, melynek fontos tényezõje például, hogy a tartomány az államnak fizetett adók 90 százalékát visszakapja, és saját parlamentjében dönthet annak felhasználásáról – mondja dr. Franz Arthur Pahl, a dél-tiroli autonóm regionális tanács elnöke. – A kiindulópont egyértelmû volt: tisztában kellett lenni azzal, hogy mit tudnak a régió lakói jobban, mint mások, melyek a számunkra kedvezõ adottságai ennek a területnek, ezt kellett tudatosan hasznosítani.” Mint mondja, a bozeni térségben koncentrálódott a leginkább a kereskedelem, a kézmûipar és az ipar: fémkohászati mûvek, elsõsorban vas-, alumínium- és magnéziumkohászat, gép- és gépkocsigyártás, vegyi, textil-, bõr-, konzerv- és fafeldolgozó üzemek. Meranba inkább vegyipari mûvek települtek, a völgyekben számos kisebb ipari és kézmûvesüzem mûködik. Munkanélküliség 15 éve gyakorlatilag nem létezik Dél-Tirolban, az évi átlagfizetés pedig az olasz átlagbérnél is nagyobb: 27 000 euró. „A dél-tiroliak korántsem voltak ilyen gazdagok 40–50 éve, de a hegyek közt fekvõ tartományban az önrendelkezés kivívása óta virágzik a gazdaság, ezt nyugodt szívvel állíthatjuk” – teszi hozzá az autonóm regionális tanács elnöke.
Tanulság és üzenet
A dél-tiroli példa Székelyföldön is gyakorlatba ültethetõ, hisz számos hasonlóság bizonyítható a két régió közt, mondja Marta Stocker, a bozeni Európai Akadémia alelnöke, aki szerint a Dél-Tirolban élõ németek elsõsorban összefogásuk, kitartó munkájuk révén mutatnak egyedi példát Európában. „Az autonóm régió sikertörténete úgy vált példává az öreg kontinensen, hogy a félmilliós közösség érdekképviseletének, valamint a hathatós anyaországi támogatásnak köszönhetõen mára rendelkezhet saját sorsa fölött – folytatja az alelnök asszony. – A dél-tiroliak üzenete az erdélyi magyarok felé talán így fogalmazható meg tömören: a székelyföldi területi autonómia realista célkitûzés, ha a tömbmagyarság egységesen hangoztatja önrendelkezési óhaját, és ennek érdekében, ennek a megvalósulandó vágyálomnak a szellemében munkálkodik naponta. Olyan közösségként, melynek a szíve egyszerre dobban, ha a szülõföldön való megmaradásról, a közösség sorsáról van szó.”
Gy. Cs.
Különleges autonómia
Dél-Tirol azon öt olasz tartomány egyike, amelyek földrajzi vagy történelmi okokból különleges autonómiával rendelkeznek. Dél-Tirol 116 településbõl álló autonóm tartomány, Trient tartománnyal együtt Olaszország Trentino-Alto Adige régióját alkotja. Lakossága 450 ezer fõ, éppen annyi, mint Luxemburgé, területe 7,5 ezer kilométer, ez Székelyföld területének mintegy felét jelenti. A tartományban a németek népességaránya 64 százalék, az olaszoké 25, az õslakos ladinoké 4 százalék. Három elismert nyelve van: országosan hivatalos nyelv az olasz, ezzel egyenértékû a német mint regionálisan hivatalos nyelv, nyolc kisrégióra vonatkozóan pedig a ladin (rétoromán). Népsûrûsége rendkívül alacsony: mintegy 60 fõ négyzetkilométerenként. Lakóinak csaknem fele Bozen és Meran városokban, illetve azok körzetében lakik.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.