2009. október 23., 13:412009. október 23., 13:41
Polanskit szeptember 26-án vették őrizetbe Zürichben, ahova életműdíj átvételére érkezett.
Az Egyesült Államok 1977 óta akarja felelősségre vonni a 76 éves művészt, aki a vádhatóság szerint alkohollal és kábítószerrel kínált, majd szexuális kapcsolatot létesített egy akkor 13 éves lánnyal. Az ítélethirdetés előtt, 1978 februárjában azonban Franciaországba szökött, és azóta sem tette be a lábát az Egyesült Államokba. A svájci hatóságok egy 2005-ben kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján fogták el.
A svájci igazságügyi minisztérium közölte, hogy a berni amerikai nagykövetség csütörtök este továbbította a tárcához a kiadatási kérelmet. Az Egyesült Államok betartotta azt a negyven napos határidőt, amelyen belül az amerikai-svájci kiadatási egyezmény értelmében elő lehet terjeszteni a szóban forgó kérelmet.
A zürichi hatóságok később meghallgatják Polanskit, hogy határozzanak kiadásáról. A meghallgatás időpontját még nem tűzték ki. A svájci igazságügyi minisztérium szerint Polanski fellebbezést nyújthat be az esetleges kiadatási döntés ellen, végső fórumként a svájci szövetségi legfelsőbb bírósághoz.
Amerikai igazságügyi források szerint a kiadatás bonyolult folyamat, amely évekig elhúzódhat, ha Polanski él fellebbezési jogával.
A svájci bűnügyi bíróság kedden elutasította Polanski szabadlábra helyezési kérelmét arra hivatkozva, hogy nagy a szökés kockázata.
Tompítani igyekezett Oana Ţoiu román külügyminiszter annak az élét, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Romániáról szóló emberi jogi jelentésében ismét felrótta a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését.
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.