Fotó: NATO.int
Az indo-csendes-óceáni térségben való szorosabb együttműködésre szólított fel szerdán Tokióban Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki szerint Kína növekvő magabiztossága és együttműködése Oroszországgal nemcsak Ázsiára, hanem Európára is fenyegetést jelent.
2023. február 01., 11:152023. február 01., 11:15
Az észak-atlanti szövetség vezetője hangsúlyozta, Kína egyre nagyobb mértékben fektet be nukleáris fegyverekbe és nagy hatótávolságú rakétákba anélkül, hogy átláthatóságot biztosítana, vagy érdemi párbeszédet folytatna az atomfegyverek ellenőrzéséről, miközben fokozza a szomszédai és a Tajvannal szembeni fenyegetéseket.
A tokiói Keio Egyetemen tartott előadásában úgy vélekedett, a jelentős kínai beruházások és az új fejlett katonai képességek csak azt támasztják alá, hogy Kína fenyegetést, kihívást jelent a NATO-szövetségesek számára is.
Szólt arról, hogy a NATO nem tekinti Kínát ellenfélnek, és nem törekszik konfrontációra, és hogy a szövetség továbbra is együttműködik Kínával a közös érdekű területeken, például az éghajlatváltozás kérdésében.
Stoltenberg és Kisida Fumio japán miniszterelnök kedden megbeszélést folytatott, és megállapodtak abban, hogy fokozzák partnerségüket a kibertér, az űr, a védelem és más területek biztonsága terén. Japán mellett a NATO megerősíti a „gyakorlati együttműködést” Ausztráliával, Új-Zélanddal és Dél-Koreával is.
Stoltenberg hétfőn késő este érkezett Japánba Dél-Koreából, ahol felszólította Szöult, hogy nyújtson közvetlen katonai támogatást Ukrajnának, hogy segítsen neki az elhúzódó orosz invázió visszaverésében.
Észak-Korea elítélte Stoltenberg dél-koreai és japánban tett látogatását, mondván, a NATO megpróbál nyomást gyakorolni Amerika ázsiai szövetségeseire, hogy fegyvereket biztosítsanak Ukrajnának. Észak-Korea bírálta a NATO és az amerikai szövetségesek közötti növekvő együttműködést Ázsiában, mint a NATO „ázsiai változatának” létrehozására irányuló folyamatot, ami Phenjan szerint növelné a feszültséget a régióban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap.
A magyar kormány nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, a jövőbeni megválasztott elnökkel viszont – az RMDSZ-szel egyeztetve – jó kapcsolatot kívánnak kialakítani a jövőben jelentette ki a Híradó.hu kérdésére Nacsa Lőrinc.
Rómában folytatta külföldi turnéját szerdán George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!