Az orosz hírszerzés szerint a Nyugat „le akarja váltani” Zelenszkijt

•  Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Vezető nyugati hatalmak magas rangú tisztségviselői arról tárgyalnak, hogy „leváltanák” posztjáról Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt – állította hétfői jelentésében az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtószolgálata.

Hírösszefoglaló

2023. december 11., 12:282023. december 11., 12:28

A közleményben idézték Szergej Nariskint, az SZVR igazgatóját, aki szerint a szolgálat megbízható információkat kapott arról, hogy vezető nyugati hatalmak magas rangú tisztségviselői egyre gyakrabban tárgyalnak Zelenszkij „leváltásáról”.

„Az okok között szerepelnek Zelenszkij arra vonatkozó beváltatlan ígéretei, hogy legyőzi Oroszországot a csatatéren, valamint az ukrán elnök végtelen arcátlansága a külföldi partnerekkel való kommunikációban, továbbá a határtalan nepotizmus és korrupció Ukrajnában. (...) De a legfontosabb, hogy

Zelenszkij elvesztette az Oroszországgal való konfliktusban a Washington és szövetségesei érdekeit szolgáló manőverező képességét”

– áll a jelentésben.

Az SZVR szerint

Brüsszelben azt a forgatókönyvet vették fontolóra, amely szerint Moszkva és Kijev között akkor jöhet létre tűzszünet, amikor az ukrán hadsereg végleg elveszíti támadó potenciálját.

„Mérlegelik, hogy ki lehet Zelenszkij államfő utóda. Egyebek között az uniós külügyminiszterek ez év novemberében Brüsszelben tartott találkozójának kulisszái mögött felvetődött, hogy ez lehet valamelyik magas rangú ukrán katonatiszt, például Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka vagy Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének vezetője, valamint Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője, Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal volt tanácsadója és Vitalij Klicsko kijevi polgármester” – áll a jelentésben.

A közleményben Nariskin igazgatóra hivatkozva azt írták, hogy az európaiak szerint mindegyikük képes lenne az „ukrán Pilsudski” szerepét eljátszani, évtizedekre erős kordont vonva Oroszország és (Nyugat-)Európa közé.

„Az ukránok többsége számára idegen kijevi bábrezsimet, amely véres mészárlásokat rendezett a Donyec-medencében, Odesszában, valamint Ukrajna számos más városában és falvában, végül elkerülhetetlenül cserben hagyják majd tengerentúli urai” – jelentette ki Nariskin hétfőn Moszkvában az ukrán propagandával szembeni fellépés témájában megtartott kerekasztal-beszélgetésen.

Ugyanakkor

az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben hétfőn arról beszélt: most, amikor Oroszország megsokszorozta Ukrajna elleni támadásait, nem az európai támogatás csökkentésének, hanem növelésének jött el az ideje.

Josep Borrell a tagországok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően újságíróknak reményét fejezte ki, hogy az Ukrajnának szánt támogatást illetően az „európai egység” erősödni fog. „Az uniós tagállamoknak azt kell áttekinteniük, mikén növelhető az uniós támogatás” – fogalmazott.

Noha az orosz légitámadások soha nem látott intenzitásúak, az orosz hadsereg veszteségei is egyre nagyobbak – mondta. Ez az a pillanat, amikor minden képességet fel kell sorakoztatni Ukrajna támogatására – hangsúlyozta az uniós diplomácia vezetője.

Az FSZB tucatnyinál több krími terrorcselekmény megakadályozásáról számolt be

A Krím félszigeten idén 14, az ukrán biztonsági szervek által előkészített diverzáns- és terrorcselekményt sikerült megakadályozni – közölte hétfőn közzétett jelentésében az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Az FSZB szerint az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félszigeten sikerült felszámolni egy, az ukrán különleges szolgálatok által nyugati irányítással létrehozott, erősen fedett ügynökhálózatot, amely a helyi hatóságok képviselői, az orosz fegyveres erők és az FSZB katonái, valamint a félszigeten lévő energetikai és közlekedési létesítmények ellen akart nagy hatású terrorcselekményeket és diverzánsakciókat elkövetni.
Egyebek között hat vasúti pályaszakaszt, két gázelosztó objektumot, három villamosenergia-alállomást és három járművet sikerült megmenteni a robbantástól.
A jelentés szerint a szolgálat alkalmazottjai 15 rejtekhelyet találtak, valamint 37 házi készítésű bombát és több mint 200 kilogramm robbanóanyagot foglaltak le a Krímben 2023 folyamán.
Őrizetbe vették az ukrán különleges szolgálatok 18 ügynökét és segítőjét, tízüket már el is ítélték.
Az FSZB tájékoztatása szerint a Krímben jelenleg a nyomozó hatóságok több mint 30 „terrorista irányultságú” bűncselekmény ügyében folytatnak nyomozást. Elkövetésükért a vádlottakat 25 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 23., szombat

A román külügyminisztérium üdvözölte, hogy Kína átmenetileg törölte a vízumkötelezettséget

Üdvözölte szombaton a külügyminisztérium, hogy a kínai hatóságok 2025. december 31-ig törölték a román állampolgárok vízumkötelezettségét.

A román külügyminisztérium üdvözölte, hogy Kína átmenetileg törölte a vízumkötelezettséget
2024. november 23., szombat

Az olasz kormány szerint összefüggés van a nők elleni erőszak és az illegális bevándorlás között

Az olasz jobbközép kormány tagjai szerint összefüggés van a nőkkel szembeni erőszak erősödése és az illegális migráció között, ahogyan ezt a felsőház elnöke, Ignazio La Russa is hangsúlyozta az áldozatokra emlékezve csütörtök este.

Az olasz kormány szerint összefüggés van a nők elleni erőszak és az illegális bevándorlás között
2024. november 23., szombat

Romániai elnökválasztás: a Nagy-Britanniában élők körében a legnagyobb a szavazókedv (FRISSÍTVE)

Szombaton 21 óráig több mint 206 ezer választópolgár szavazott külföldön a romániai elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Romániai elnökválasztás: a Nagy-Britanniában élők körében a legnagyobb a szavazókedv (FRISSÍTVE)
2024. november 23., szombat

Magyar származású szakértőt jelölt Donald Trump elnöki tanácsadónak

A magyar származású Gorka Sebestényt nevezte meg terrorizmus elleni főigazgatóként és elnöki tanácsadóként Donald Trump pénteken.

Magyar származású szakértőt jelölt Donald Trump elnöki tanácsadónak
2024. november 22., péntek

Elnökválasztás: jóval alacsonyabb a részvétel a külföldi rajton, mint öt évvel ezelőtt

Két nappal a hazai szavazókörök megnyitása előtt megkezdődött pénteken a romániai elnökválasztás a külföldi választókörzetekben.

Elnökválasztás: jóval alacsonyabb a részvétel a külföldi rajton, mint öt évvel ezelőtt
2024. november 22., péntek

Donald Trump sikere is hozzájárult, hogy Biden engedélyezte Ukrajnának a nagy hatótávolságú rakéták használatát Oroszország ellen

Donald Trump választási győzelme is hozzájárult ahhoz, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának az amerikai rakéták bevetését mélyen Oroszország területén fekvő célpontok ellen.

Donald Trump sikere is hozzájárult, hogy Biden engedélyezte Ukrajnának a nagy hatótávolságú rakéták használatát Oroszország ellen
2024. november 22., péntek

Uniós biztos: „reális célkitűzés” Románia és Bulgária januári schengeni csatlakozása

Bulgária és Románia is előrelépett a schengeni övezetbe való csatlakozás feltételeinek teljesítésében, így januári csatlakozásuk reális célkitűzés – jelentette ki Ylva Johansson pénteken Budapesten.

Uniós biztos: „reális célkitűzés” Románia és Bulgária januári schengeni csatlakozása
2024. november 22., péntek

Irán új urándúsító centrifugákat helyezett üzembe

Irán pénteken bejelentette, hogy új, fejlett urándúsító centrifugákat helyezett üzembe.

Irán új urándúsító centrifugákat helyezett üzembe
2024. november 22., péntek

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
2024. november 22., péntek

Orbán Viktor: Magyarországnak az az érdeke, hogy a lehető legjobb együttműködést tartsa fenn Romániával

Orbán Viktor magyar miniszterelnök román kollégáját, Marcel Ciolacut fogadta pénteken Budapesten.

Orbán Viktor: Magyarországnak az az érdeke, hogy a lehető legjobb együttműködést tartsa fenn Romániával