Fotó: Európai Tanács
Az Európai Unió célja, hogy a következő 12 hónapon belül 1 millió darab lőszerrel lássa el Ukrajnát, és biztosítsa ehhez a megfelelő finanszírozást; „ennek érdekében intézkedéseket kell hoznunk az európai védelmi ipar gyártási kapacitásának növelésére” – írta Charles Michel az Európai Tanács elnöke pénteken, az uniós tagállami vezetőknek küldött, a csütörtökön kezdődő brüsszeli uniós csúcstalálkozóra szóló meghívólevelében.
2023. március 22., 08:032023. március 22., 08:03
Az elnök azt írta: a tagállamok vezetői első munkaülésükön az ukrajnai helyzettel foglalkoznak, amelyhez Volodomir Zelenszkij ukrán elnök videón keresztül csatlakozik majd. Hangsúlyozta, hogy a vezetők ismét megerősítik az Ukrajna támogatása iránti megingathatatlan uniós elkötelezettséget, amely magában foglalja az elszámoltathatósággal, a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával kapcsolatos munka folytatását.
„Itt az ideje, hogy teljes mértékben kihasználjuk erősségeinket és kezeljük hiányosságainkat. Fel kell lendíteni az EU innovációs kapacitását, valamint meg kell erősíteni a tőkepiaci uniót, annak érdekében, hogy ösztönözzük a technológiai bázisunk megszilárdítását és a zöld illetve digitális átállás megvalósítását célzó beruházásokat. A mai geopolitikai helyzet fényében alapos eszmecserét fogunk folytatni kereskedelempolitikánkról is” – hangsúlyozta Charles Michel.
Az ET elnöke arra is kitért, hogy a tanácskozáson téma lesz a leutóbbi EU-csúcs migrációról szóló következtetéseinek végrehajtása is, továbbá az energiaügyi kérdések szintén napirenden maradnak. „Ami az energiát illeti, továbbra is prioritásunk az ellátásbiztonság megfizethető áron történő garantálása. Meg fogjuk vitatni, hogyan érhetjük el ezt a célt” – hangsúlyozta.
Charles Michel azt is közölte, hogy a csúcs első napján, csütörtökön António Guterres, az ENSZ főtitkára csatlakozik a vezetőkhöz, és vele „kulcsfontosságú geopolitikai kérdésekről és globális kihívásokról” fognak tárgyalni az uniós tagországok kormány-és államfői.
Eközben a brit védelmi minisztérium kedd esti közleménye szerint
A közlemény előzményeként Annabel Goldie, a londoni védelmi tárca államtitkára egy írásos parlamenti kérdésre válaszolva közölte, hogy Nagy-Britannia az Ukrajnának szánt tizennégy Challenger 2 harckocsival együtt lőszert is átad, és a szállítmányban olyan páncéltörő lövedékek is szerepelnek, amelyek szegényített urániumot tartalmaznak.
Az államtitkár szerint ezek az eszközök nagyon hatékonyan használhatók a korszerű harckocsik és páncélozott járművek ellen.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden, Hszi Csin-ping kínai elnökkel tartott moszkvai tárgyalásai után a londoni bejelentésre utalva azt mondta, hogy Oroszország kénytelen lesz reagálni, „ha a kollektív Nyugat nukleáris összetevőt tartalmazó fegyvereket vetne be”.
A tárca közleménye szerint ezt Oroszország is tudja, de ennek ellenére szándékos félrevezetéssel próbálkozik.
A londoni védelmi minisztérium szerint a brit tudományos akadémia szerepét betöltő Royal Society és más szervezetek tudósai által végzett független kutatások arra a megállapításra jutottak, hogy a szegényített urániumot tartalmazó lőszerek alkalmazásának valószínűleg csekély hatása van az emberi egészségre és a környezetre.
A BBC brit közszolgálati médiatársaság által idézett szakértők szerint a szegényített uránium rendkívül nagytömegű anyag, 1,7-szer sűrűbb, mint az ólom, és így lehetővé teszi, hogy a lövedékek áthatoljanak a harcjárművek páncélzatán, sőt még az acélon is.
Az amerikai védelmi minisztérium szóvivője kedd este a BBC beszámolója szerint közölte, hogy az Egyesült Államok nem küld Ukrajnának semmiféle olyan muníciót, amely szegényített urániumot tartalmaz.
Bucsába látogatott a japán kormányfő
Kisida Fumio japán miniszterelnök keddi ukrajnai látogatása során felkereste a Kijev megyei Bucsát, azt a települést, amelyben kijevi vádak szerint orosz katonák számos súlyos atrocitást követtek el a helyi lakosok ellen az Ukrajna elleni támadás kezdetén.
„A világ megdöbbent, amikor egy éve ártatlan civileket gyilkoltak meg Bucsában. Látván ezt a helyet, valóban nagy haragot érzek emiatt az atrocitás miatt” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál a Reuters beszámolója alapján Kisidát. A miniszterelnök koszorút helyezett el Bucsában a helyi templomnál, majd egyperces néma csenddel és meghajlással tisztelgett a halottak emléke előtt.
A japán kormányfő kedd reggel érkezett Kijevbe, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Látogatásának célja, hogy „kifejezze tiszteletét az ukrán nép bátorsága és türelme iránt, amely Zelenszkij elnök vezetésével kiáll hazája védelméért, és hogy Japán és a G7-országok vezetőjeként szolidaritásáról és rendületlen támogatásáról biztosítsa Ukrajnát” – írta a japán külügyminisztérium közleményében, amelyben a miniszterelnök kijevi útját bejelentette.
Az ukrán elnök a japán miniszterelnökkel folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatón bejelentette, hogy elfogadta Kisida felkérését, és videoösszeköttetés útján részt vesz a G7-csoport májusi hirosimai csúcstalálkozóján. Zelenszkij és Kisida nyilatkozatot írtak alá a két ország különleges globális partnerségéről. „Ez a dokumentum tükrözi azokat az értékeket, amelyeket védünk, és a még megvalósulásra váró törekvéseinket” – mondta az Interfax-Ukrajina hírügynökség jelentése szerint a japán miniszterelnök a dokumentum aláírása után.
Mihamarabb állítsák elő és vonják felelősségre a palágykomoróci görögkatolikus templom megrongálóit, szólította fel az illetékeseket közös nyilatkozatban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ).
Romániát súlyosan érintheti az Európai Bizottság által benyújtott új többéves költségvetési javaslat – figyelmeztet Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament főtárgyalója.
A Kreml ismét nukleáris megtorlással fenyegette meg a Nyugatot azon hírek kapcsán amelyek szerint Ukrajna nyugati nagy hatótávolságú fegyvereket kaphat, amelyeket Oroszország elleni támadásokhoz használhat.
Felgyújtottak egy templomot Kárpátalján, az oldalára pedig azt írták: „késhegyre a magyarokat” – számolt be az újabb magyarellenes támadásról Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Facebook-oldalán.
Izrael szerdán erőteljes csapások sorozatát hajtotta végre a szíriai főváros, Damaszkusz ellen, fokozva ezzel a hadjáratot, amelyről azt állítja, hogy az ország drúz lakosságát támogatja.
Csütörtökre virradóra több oroszországi régiót is ukrán drónok vettek célba, az ukrán hadsereg szélesebb körű dróntámadást indított Oroszország nyugati régiói, köztük Moszkva ellen – jelentették orosz médiaforrások és tisztségviselők.
Az Európai Bizottság a 2028–2034 közötti időszakra 2000 milliárd eurós hosszú távú uniós költségvetést (MFF) javasol, amely megfelel a kontinens ambícióinak, szembenéz Európa kihívásaival és erősíti a függetlenségét – jelentette be Ursula von der Leyen.
Hatalmas tűz ütött ki a Tomorrowland fesztiválon Belgiumban. A tűzesetről készült videók és fotók elárasztották a közösségi média felületeket.
Az izraeli hadsereg új katonai folyosót alakít ki Hán-Júniszban, a Gázai övezet déli részén.
Donald Trump szerint vámok mellett egyéb szankciók is lehetségesek Oroszországgal szemben, amennyiben 50 napon belül nincs előrelépés az ukrajnai háború lezárásához vezető békefolyamatban.
szóljon hozzá!