Fotó: Európai Tanács
Az Európai Unió célja, hogy a következő 12 hónapon belül 1 millió darab lőszerrel lássa el Ukrajnát, és biztosítsa ehhez a megfelelő finanszírozást; „ennek érdekében intézkedéseket kell hoznunk az európai védelmi ipar gyártási kapacitásának növelésére” – írta Charles Michel az Európai Tanács elnöke pénteken, az uniós tagállami vezetőknek küldött, a csütörtökön kezdődő brüsszeli uniós csúcstalálkozóra szóló meghívólevelében.
2023. március 22., 08:032023. március 22., 08:03
Az elnök azt írta: a tagállamok vezetői első munkaülésükön az ukrajnai helyzettel foglalkoznak, amelyhez Volodomir Zelenszkij ukrán elnök videón keresztül csatlakozik majd. Hangsúlyozta, hogy a vezetők ismét megerősítik az Ukrajna támogatása iránti megingathatatlan uniós elkötelezettséget, amely magában foglalja az elszámoltathatósággal, a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával kapcsolatos munka folytatását.
„Itt az ideje, hogy teljes mértékben kihasználjuk erősségeinket és kezeljük hiányosságainkat. Fel kell lendíteni az EU innovációs kapacitását, valamint meg kell erősíteni a tőkepiaci uniót, annak érdekében, hogy ösztönözzük a technológiai bázisunk megszilárdítását és a zöld illetve digitális átállás megvalósítását célzó beruházásokat. A mai geopolitikai helyzet fényében alapos eszmecserét fogunk folytatni kereskedelempolitikánkról is” – hangsúlyozta Charles Michel.
Az ET elnöke arra is kitért, hogy a tanácskozáson téma lesz a leutóbbi EU-csúcs migrációról szóló következtetéseinek végrehajtása is, továbbá az energiaügyi kérdések szintén napirenden maradnak. „Ami az energiát illeti, továbbra is prioritásunk az ellátásbiztonság megfizethető áron történő garantálása. Meg fogjuk vitatni, hogyan érhetjük el ezt a célt” – hangsúlyozta.
Charles Michel azt is közölte, hogy a csúcs első napján, csütörtökön António Guterres, az ENSZ főtitkára csatlakozik a vezetőkhöz, és vele „kulcsfontosságú geopolitikai kérdésekről és globális kihívásokról” fognak tárgyalni az uniós tagországok kormány-és államfői.
Eközben a brit védelmi minisztérium kedd esti közleménye szerint
A közlemény előzményeként Annabel Goldie, a londoni védelmi tárca államtitkára egy írásos parlamenti kérdésre válaszolva közölte, hogy Nagy-Britannia az Ukrajnának szánt tizennégy Challenger 2 harckocsival együtt lőszert is átad, és a szállítmányban olyan páncéltörő lövedékek is szerepelnek, amelyek szegényített urániumot tartalmaznak.
Az államtitkár szerint ezek az eszközök nagyon hatékonyan használhatók a korszerű harckocsik és páncélozott járművek ellen.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden, Hszi Csin-ping kínai elnökkel tartott moszkvai tárgyalásai után a londoni bejelentésre utalva azt mondta, hogy Oroszország kénytelen lesz reagálni, „ha a kollektív Nyugat nukleáris összetevőt tartalmazó fegyvereket vetne be”.
A tárca közleménye szerint ezt Oroszország is tudja, de ennek ellenére szándékos félrevezetéssel próbálkozik.
A londoni védelmi minisztérium szerint a brit tudományos akadémia szerepét betöltő Royal Society és más szervezetek tudósai által végzett független kutatások arra a megállapításra jutottak, hogy a szegényített urániumot tartalmazó lőszerek alkalmazásának valószínűleg csekély hatása van az emberi egészségre és a környezetre.
A BBC brit közszolgálati médiatársaság által idézett szakértők szerint a szegényített uránium rendkívül nagytömegű anyag, 1,7-szer sűrűbb, mint az ólom, és így lehetővé teszi, hogy a lövedékek áthatoljanak a harcjárművek páncélzatán, sőt még az acélon is.
Az amerikai védelmi minisztérium szóvivője kedd este a BBC beszámolója szerint közölte, hogy az Egyesült Államok nem küld Ukrajnának semmiféle olyan muníciót, amely szegényített urániumot tartalmaz.
Bucsába látogatott a japán kormányfő
Kisida Fumio japán miniszterelnök keddi ukrajnai látogatása során felkereste a Kijev megyei Bucsát, azt a települést, amelyben kijevi vádak szerint orosz katonák számos súlyos atrocitást követtek el a helyi lakosok ellen az Ukrajna elleni támadás kezdetén.
„A világ megdöbbent, amikor egy éve ártatlan civileket gyilkoltak meg Bucsában. Látván ezt a helyet, valóban nagy haragot érzek emiatt az atrocitás miatt” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál a Reuters beszámolója alapján Kisidát. A miniszterelnök koszorút helyezett el Bucsában a helyi templomnál, majd egyperces néma csenddel és meghajlással tisztelgett a halottak emléke előtt.
A japán kormányfő kedd reggel érkezett Kijevbe, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Látogatásának célja, hogy „kifejezze tiszteletét az ukrán nép bátorsága és türelme iránt, amely Zelenszkij elnök vezetésével kiáll hazája védelméért, és hogy Japán és a G7-országok vezetőjeként szolidaritásáról és rendületlen támogatásáról biztosítsa Ukrajnát” – írta a japán külügyminisztérium közleményében, amelyben a miniszterelnök kijevi útját bejelentette.
Az ukrán elnök a japán miniszterelnökkel folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatón bejelentette, hogy elfogadta Kisida felkérését, és videoösszeköttetés útján részt vesz a G7-csoport májusi hirosimai csúcstalálkozóján. Zelenszkij és Kisida nyilatkozatot írtak alá a két ország különleges globális partnerségéről. „Ez a dokumentum tükrözi azokat az értékeket, amelyeket védünk, és a még megvalósulásra váró törekvéseinket” – mondta az Interfax-Ukrajina hírügynökség jelentése szerint a japán miniszterelnök a dokumentum aláírása után.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Lipci és Mala Danilivka településeket ágyúzták, valamint két irányított légibombát dobtak Vovcsanszk városra szerda délután.
A Csehszlovákiából kitelepített több ezer magyarnak emléket állító történelmi dokumentumfilmet vetíti április 12-én, a Felvidékről kitelepítettek emléknapján a Duna.
Az olasz hatóságok megerősítették, hogy egy román állampolgár is életét vesztette a camugnanói vízerőműben kedd délután történt robbanásban – közölte szerdán a külügyminisztérium.
Orosz diverzió a zaporizzsjai atomerőmű elleni állítólagos dróntámadás, az orosz csapatok távirányítású (FPV) drónokat felhasználva „szimuláltak egy Ukrajnából indított támadást” az oroszok által megszállt létesítmény ellen.
A Biden-kormányzat szerint Benjamin Netanjahu állítása, miszerint kitűzték a Rafahba indítandó szárazföldi offenzíva időpontját, nem több mint olyan hangzatos kijelentést, amelyet nem kis részben az izraeli miniszterelnök gyenge politikai helyzete táplál.
Büntetőeljárást indított az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) az Egyesült Államok és más NATO-országok vezető tisztségviselői ellen a terrorizmus finanszírozása címén, orosz parlementi képviselők feljelentése alapján – közölte kedden az orosz hatóság.
Ukrán drón találta el a zaporizzsjai atomerőmű kiképzőközpontjának tetejét – közölte a két éve orosz ellenőrzés alá került energetikai létesítmény sajtószolgálata kedden a Telegram-csatornáján.
Az Iszlám Állam terrorista csoport a Bajnokok Ligáját fenyegeti: az iszlamista szervezet a kommunikációs csatornáin közzétett üzenetében négy stadionra mutatott rá, ahol keddtől a negyeddöntőket játsszák, és mészárlásra szólított fel.
Joe Biden amerikai elnök a jövőben is az LMBTQ+ közösség – köztük a transznemű emberek – jogainak, biztonságának és méltóságának szószólója lesz – mondta a Fehér Ház szóvivője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!