Archív felvétel
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Az antiszemitizmus és a keresztényüldözés megszüntetésére szólított fel Ferenc pápa a Szentszéknél akkreditált diplomatákhoz intézett újévi beszédében hétfőn.
2024. január 09., 09:142024. január 09., 09:14
A katolikus egyházfő elmondta, hogy különösen aggasztónak találja az antiszemita cselekmények növekedését az elmúlt hónapokban. „Ezt a kórt ki kell irtani a társadalomból, mindenekelőtt a testvériségre és a befogadásra való nevelés révén” – hangoztatta a pápa.
Elítélte a Hamász palesztin szélsőséges szervezet Izrael elleni támadását és a „terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség minden fajtáját”, de véleménye szerint a támadás „Izrael részéről erős katonai válaszcsapást” váltott ki, amelynek során több ezren haltak meg és humanitárius válság alakult ki a Gázai övezetben.
Libanont is beleértve, és kérte a Gázában fogva tartott túszok szabadon engedését, majd megismételte a Szentszék álláspontját, amelyben kétállami megoldást szorgalmaznak Izrael és a palesztinok számára, valamint nemzetközi szinten garantált különleges státuszt Jeruzsálemnek.
Úgy vélte, hogy ez gyakran a politikai és társadalmi életből, valamint bizonyos szakmákból való kirekesztést is jelenti, és „még a hagyományosan keresztény országokban is előfordul”.
„Összességében világszerte több mint 360 millió keresztény tapasztalja azt, hogy üldöztetésnek és megkülönböztetésnek van kitéve a hite miatt, és egyre többen kényszerülnek arra hogy elmeneküljenek a hazájukból” – tette hozzá.
A katolikus egyházfő beszédében a béranyaság „megvetendő” gyakorlatának egyetemes betiltására is felszólított. Ferenc pápa szerint a meg nem született gyermekek életét is meg kell védeni, és nem szabad „elnyomni vagy az emberkereskedelem tárgyává tenni”.
„Megvetendőnek tartom az úgynevezett béranyaság gyakorlatát, mely a nő és a gyermek méltóságának súlyos megsértését jelenti, az anya anyagi szükségleteinek kihasználását alapul véve” – jelentette ki a pápa.
A Szentszéknél akkreditált diplomatáknak sajnálatát fejezte ki az egyházfő, hogy olyan történelmi időszak köszöntött be, amelyben a béke „egyre inkább veszélyeztetett, meggyengült és részben elveszett”.
Ferenc pápa beszédében hosszan sorolta azokat a bajokat, amelyek jelenleg szerinte az emberiséget sújtják, megemlítve Oroszország Ukrajna elleni háborúját, az Izrael és a Hamász közötti fegyveres konfliktust, a migrációt, a klímaválságot, valamint a nukleáris és hagyományos fegyverek „erkölcstelen” előállítását, illetve a nemzetközi humanitárius jog egyre súlyosabb megsértését, amely lehetővé teszi ezeket.
Ferenc pápa korábban már megváltoztatta az egyház álláspontját, hangoztatva, hogy a nukleáris fegyvereknek nemcsak a használata, hanem a birtoklása is megengedhetetlen, mostani beszédében pedig már a gyártásukat is idesorolta a fegyveripar általános bírálatának részeként.
„Talán még egyértelműbben fel kell ismernünk, hogy a háborúban a civil áldozatok nem járulékos károk, hanem férfiak és nők, nevekkel és vezetéknevekkel, akik életüket vesztették. Ők gyermekek, akik árván maradtak, és akiket megfosztottak a jövőjüktől” – fogalmazott.
A pápa külön kifejezte sajnálatát az Afrikában zajló humanitárius és menekültválság miatt, és nevek említése nélkül elítélte a kontinensen végrehajtott katonai puccsokat és azon választásokat, melyeket „korrupció, megfélemlítés és erőszak” kísért.
Az uniós országok közül a románok élnek a legnagyobb számban más uniós országokban – írja a Profit.ro gazdasági portál.
Miután szerdán bemutatta a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó 2000 milliárd eurós költségvetés tervezetét, az Európai Bizottság pénteken ismertette a tagállami részesedéseket: Romániának folyó áron 60,2 milliárd eurós támogatást irányoznak elő.
Az európai börtönök túlzsúfoltságára figyelmeztetett pénteken közzétett éves jelentésében az Európa Tanács, amely szerint számos országban jelentősen nőtt a fogvatartottak száma, meghaladva a férőhelyekét.
Az Európai Unió jóváhagyta eddigi egyik legszigorúbb szankciós csomagját Oroszország ellen – jelentette be Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő az X-en pénteken.
Izrael csütörtökön közölte, hogy „mélységesen sajnálja” a Gáza egyetlen katolikus templomára mért halálos csapást, amelyben három ember meghalt.
Ukrajna fenntartja magának a jogot arra, hogy megfelelő válaszintézkedéseket tegyen Magyarországgal szemben – írta csütörtökön Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az általa vezetett tárca Telegram-oldalán.
Az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy felgyorsítsa az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat, összehangolva Donald Trump elnök új NATO-kezdeményezésével – közölte Matthew Whitaker amerikai NATO-nagykövet, jelentette a Barron's csütörtökön.
Az Air India múlt hónapban lezuhant járatának két pilótája közötti párbeszédet rögzítő, a pilótafülkében készült felvétel alátámasztja azt a nézetet, hogy a kapitány leállította a repülőgép hajtóműveinek üzemanyag-ellátását – mondta egy forrás.
Mihamarabb állítsák elő és vonják felelősségre a palágykomoróci görögkatolikus templom megrongálóit, szólította fel az illetékeseket közös nyilatkozatban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ).
Romániát súlyosan érintheti az Európai Bizottság által benyújtott új többéves költségvetési javaslat – figyelmeztet Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament főtárgyalója.
szóljon hozzá!