Fotó: Wikipédia
Az amerikai hadsereg kedden újabb csapásokat mért jemeni húszi célpontokra, a támadások során az Irán által támogatott lázadó csoport hajók elleni ballisztikus rakétáit vették célba – közölte egy védelmi tisztségviselő kedden a CNN-nel.
2024. január 17., 08:022024. január 17., 08:02
Az amerikai erők csapást mértek és megsemmisítettek négy húszi ballisztikus rakétát, amelyeket a húszik által ellenőrzött jemeni területekről készültek kilőni – mondta a tisztviselő –, és közvetlen veszélyt jelentettek a térségben lévő kereskedelmi és amerikai hadihajókra.
amikor az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság közös műveletet hajtott végre, amely a Vörös-tengeren a kereskedelmi hajózás ellen a húszik által rakéta- és dróntámadások indítására használt parancsnoki és irányító központokat és fegyverraktárakat célozta.
Néhány órával később azonban a húszik hajó elleni ballisztikus rakétát lőttek ki a Vörös-tenger déli részén lévő nemzetközi hajózási útvonalakra, és eltalálták a máltai zászló alatt közlekedő M/V Zografia ömlesztettárau-szállító hajót – mondta a tisztségviselő. A hajó nem szenvedett jelentős károkat, és folytatni tudta útját.
Emellett
A húszik katonai szóvivője, Jahja Szarí dandártábornok elmondta, hogy a csoport „számos tengeri rakétával” támadta meg az Izrael felé tartó Zogravia nevű hajót.
– tette hozzá.
Az Ambrey brit tengerbiztonsági cég szerint a máltai zászló alatt közlekedő, görög tulajdonban lévő ömlesztettáru-szállítót akkor vették célba, amikor észak felé haladt a Vörös-tengeren, 76 tengeri mérföldre északnyugatra a jemeni Szaleef kikötővárostól.
Mint ismeretes, a húszik a Hamász palesztin terrorzservezet tavaly októberi, Izrael elleni terrortámadása után indított izraeli megtorló háborúra válaszul kezdték el támadni a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi hajókat. Közölték, a támadásokat addig szándékoznak folytatni, amíg Izrael le nem állítja a háborút.
Eközben A Biden-kormányzat várhatóan újra globális terrorista szervezetté minősíti a jemeni harcos csoportot, a húszikat a Vörös-tengeren folytatódó támadások miatt – közölte a CNN-nel kedden egy, az ügyhöz közel állóforrás.
miután a Trump-kormányzat utolsó heteiben feltette rájuk őket.
Antony Blinken külügyminiszter akkor azt mondta, hogy a csoport megjelölésének visszavonásáról szóló döntést az az aggodalom vezérelte, hogy az veszélyeztetheti a jemeni népnek nyújtott létfontosságú segítség eljuttatását.
Azt mondta, hogy ez „a Jemenben kialakult szörnyű humanitárius helyzet elismerése”.
A külügyminisztérium szerint mind az SDGT, mind az FTO megjelölés vagyonbefagyasztást von maga után, de csak az FTO megjelölés von maga után bevándorlási korlátozásokat a tagokra nézve.
Az SDGT-megjelölés szintén nem szab ki szankciókat azokkal szemben, akik „anyagi támogatást” nyújtanak a csoportnak.
Megállapodás született a gázai civilek humanitárius segélyezéséről – Szaúd-Arábia közölte, milyen feltétellel ismeri el Izraelt
Katar közvetítésével és Franciaország közreműködésével megállapodás született Izrael és a radikális iszlamista Hamász között a gázai övezeti civilek ellátásáról gyógyszerekkel és humanitárius segélyekkel, cserébe a palesztin térségben fogva tartott izraeli túszoknak juttatott orvosságokért.
Madzsid al-Anszári, a katari külügyminisztérium szóvívőjének keddi tájékoztatása szerint az egyezség értelmében a gyógyszer- és humanitárius szállítmány szerdán indul Dohából az egyiptomi el-Arisba, majd tovább a palesztin térségbe.
Ez a háborús felek közti első megállapodás a novemberi egyhetes tűzszünet óta.
A Hamász október 7-én összehangolt terrortámadást hajtott végre Izrael déli részén. A támadásban 1200 ember meghalt, több mint háromezer megsérült. A terrorszervezet Gázába hurcolt 240 túszt, akik közül sokan még mindig fogságban vannak, köztük több idős ember is, akinek feltehetőleg sürgősen gyógyszerekre van szükségük.
Eközben a királyság külügyminisztere, Feiszal bin Farhán Ál Szaúd kedden a davosi Világgazdasági Fórumon kijelentette: Szaúd-Arábia kormánya elismerheti Izrael államát, ha egy széleskörű politikai megállapodás részeként döntés születik egy palesztin állam létrejöttéről.
„Egyetértünk abban, hogy a térség békéje magában foglalja a békét Izrael számára is, de ez csak a palesztinok békéjén keresztül, egy palesztin állam létrejöttével valósulhat meg” – fogalmazott.
A szaúdi diplomácia vezetője elmondta azt is, hogy Rijád az amerikai kormánnyal együttműködve dolgozik az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldásában rejlő regionális béke elérésén, „ami a gázai konfliktus szempontjából még inkább időszerű”.
Izraelt a régióban elsőként Egyiptom ismerte el 1979-ben, majd Jordánia 1994-ben. Ezt követően 2020-ban Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Marokkó is diplomáciai kapcsolatokat létesített vele.
A zsidó állam és Szaúd-Arábia közeledése azonban „befagyott” a Hamász szélsőséges palesztin szervezet Izrael elleni október 7-i támadása miatt, majd az ezt követő izraeli megtorlás miatt a Hamász ellenőrizte Gázai övezet ellen.
Jelen pillanatban 6400 milliárd forintnyi kínai beruházás zajlik Magyarországon – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Hszi Csin-ping kínai államfővel közösen tett sajtónyilatkozatában, csütörtökön Budapesten.
A Budai Vár Oroszlános udvarában ünnepélyes katonai ceremónia keretében Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök fogadta Hszi Csin-ping kínai államfőt. Az eseményen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök is.
Két ember meghalt a dél-ukrajnai Nikopol várost ért orosz légi csapásokban – közölték a helyi hatóságok csütörtökön.
Oroszország elutasítja bármely állam vagy szövetség törekvését a kizárólagosságra, tudja, hová vezetnek a túlzott ambíciók – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Az Egyesült Államok kormánya további finanszírozási csomagokon dolgozik Ukrajna számára – közölte Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője egy szerdai sajtótájékoztatón.
Románia példaértékűnek számít az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság terén is – ezt állította Klaus Iohannis román államfő, amikor helyi idő szerint szerdán este átvette az Atlanti Tanács nevű politikai think tank díját.
Joe Biden amerikai elnök szerdán először jelentette ki, hogy leállítaná az Izraelnek szánt amerikai fegyverszállítmányok egy részét, ha Benjámin Netanjahu miniszterelnök nagyobb inváziót rendelne el Rafah városában.
Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó szerda este a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren fogadta Hszi Csin-pinget, a Kínai Népköztársaság elnökét és házastársát – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Az európai uniós tagállamok nagyköveti szinten elvben megállapodtak „az Oroszország lekötött vagyonából származó rendkívüli bevételekkel kapcsolatos intézkedésekről”, a pénz Ukrajna helyreállítását és katonai védelmét fogja támogatni.
Ukrajna érdekelt a jószomszédi kapcsolatokban Magyarországgal, és a kétoldalú együttműködés fejlesztésében a kereskedelem, az energia és a logisztika területén – emelte ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi portálon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!