Fotó: Wikipédia
Az amerikai hadsereg kedden újabb csapásokat mért jemeni húszi célpontokra, a támadások során az Irán által támogatott lázadó csoport hajók elleni ballisztikus rakétáit vették célba – közölte egy védelmi tisztségviselő kedden a CNN-nel.
2024. január 17., 08:022024. január 17., 08:02
Az amerikai erők csapást mértek és megsemmisítettek négy húszi ballisztikus rakétát, amelyeket a húszik által ellenőrzött jemeni területekről készültek kilőni – mondta a tisztviselő –, és közvetlen veszélyt jelentettek a térségben lévő kereskedelmi és amerikai hadihajókra.
amikor az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság közös műveletet hajtott végre, amely a Vörös-tengeren a kereskedelmi hajózás ellen a húszik által rakéta- és dróntámadások indítására használt parancsnoki és irányító központokat és fegyverraktárakat célozta.
Néhány órával később azonban a húszik hajó elleni ballisztikus rakétát lőttek ki a Vörös-tenger déli részén lévő nemzetközi hajózási útvonalakra, és eltalálták a máltai zászló alatt közlekedő M/V Zografia ömlesztettárau-szállító hajót – mondta a tisztségviselő. A hajó nem szenvedett jelentős károkat, és folytatni tudta útját.
Emellett
A húszik katonai szóvivője, Jahja Szarí dandártábornok elmondta, hogy a csoport „számos tengeri rakétával” támadta meg az Izrael felé tartó Zogravia nevű hajót.
– tette hozzá.
Az Ambrey brit tengerbiztonsági cég szerint a máltai zászló alatt közlekedő, görög tulajdonban lévő ömlesztettáru-szállítót akkor vették célba, amikor észak felé haladt a Vörös-tengeren, 76 tengeri mérföldre északnyugatra a jemeni Szaleef kikötővárostól.
Mint ismeretes, a húszik a Hamász palesztin terrorzservezet tavaly októberi, Izrael elleni terrortámadása után indított izraeli megtorló háborúra válaszul kezdték el támadni a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi hajókat. Közölték, a támadásokat addig szándékoznak folytatni, amíg Izrael le nem állítja a háborút.
Eközben A Biden-kormányzat várhatóan újra globális terrorista szervezetté minősíti a jemeni harcos csoportot, a húszikat a Vörös-tengeren folytatódó támadások miatt – közölte a CNN-nel kedden egy, az ügyhöz közel állóforrás.
miután a Trump-kormányzat utolsó heteiben feltette rájuk őket.
Antony Blinken külügyminiszter akkor azt mondta, hogy a csoport megjelölésének visszavonásáról szóló döntést az az aggodalom vezérelte, hogy az veszélyeztetheti a jemeni népnek nyújtott létfontosságú segítség eljuttatását.
Azt mondta, hogy ez „a Jemenben kialakult szörnyű humanitárius helyzet elismerése”.
A külügyminisztérium szerint mind az SDGT, mind az FTO megjelölés vagyonbefagyasztást von maga után, de csak az FTO megjelölés von maga után bevándorlási korlátozásokat a tagokra nézve.
Az SDGT-megjelölés szintén nem szab ki szankciókat azokkal szemben, akik „anyagi támogatást” nyújtanak a csoportnak.
Megállapodás született a gázai civilek humanitárius segélyezéséről – Szaúd-Arábia közölte, milyen feltétellel ismeri el Izraelt
Katar közvetítésével és Franciaország közreműködésével megállapodás született Izrael és a radikális iszlamista Hamász között a gázai övezeti civilek ellátásáról gyógyszerekkel és humanitárius segélyekkel, cserébe a palesztin térségben fogva tartott izraeli túszoknak juttatott orvosságokért.
Madzsid al-Anszári, a katari külügyminisztérium szóvívőjének keddi tájékoztatása szerint az egyezség értelmében a gyógyszer- és humanitárius szállítmány szerdán indul Dohából az egyiptomi el-Arisba, majd tovább a palesztin térségbe.
Ez a háborús felek közti első megállapodás a novemberi egyhetes tűzszünet óta.
A Hamász október 7-én összehangolt terrortámadást hajtott végre Izrael déli részén. A támadásban 1200 ember meghalt, több mint háromezer megsérült. A terrorszervezet Gázába hurcolt 240 túszt, akik közül sokan még mindig fogságban vannak, köztük több idős ember is, akinek feltehetőleg sürgősen gyógyszerekre van szükségük.
Eközben a királyság külügyminisztere, Feiszal bin Farhán Ál Szaúd kedden a davosi Világgazdasági Fórumon kijelentette: Szaúd-Arábia kormánya elismerheti Izrael államát, ha egy széleskörű politikai megállapodás részeként döntés születik egy palesztin állam létrejöttéről.
„Egyetértünk abban, hogy a térség békéje magában foglalja a békét Izrael számára is, de ez csak a palesztinok békéjén keresztül, egy palesztin állam létrejöttével valósulhat meg” – fogalmazott.
A szaúdi diplomácia vezetője elmondta azt is, hogy Rijád az amerikai kormánnyal együttműködve dolgozik az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldásában rejlő regionális béke elérésén, „ami a gázai konfliktus szempontjából még inkább időszerű”.
Izraelt a régióban elsőként Egyiptom ismerte el 1979-ben, majd Jordánia 1994-ben. Ezt követően 2020-ban Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Marokkó is diplomáciai kapcsolatokat létesített vele.
A zsidó állam és Szaúd-Arábia közeledése azonban „befagyott” a Hamász szélsőséges palesztin szervezet Izrael elleni október 7-i támadása miatt, majd az ezt követő izraeli megtorlás miatt a Hamász ellenőrizte Gázai övezet ellen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Négy év börtönre, ebből két év letöltendő szabadságvesztésre és öt évnyi közhivatal viselésétől való eltiltásra ítélte Marine Le Pent hétfőn egy párizsi bíróság – adta hírül a Híradó.hu.
Egyhetes nemzeti gyászt hirdettek hétfőn Mianmarban, miközben a mentők hétfőn négy embert szabadítottak ki az összeomlott épületek romjai alól – jelentette a kínai média.
Irán legfőbb vallási és politikai vezetője határozott választ helyezett kilátásba hétfőn az Egyesült Államokkal szemben, ha az amerikai elnök beváltja „fenyegetéseit” az iráni atomprogramról kötendő megállapodással kapcsolatban.
Volodimir Zelenszkij elnök ki akar hátrálni az Egyesült Államokkal kötött kritikus ásványi anyagokra vonatkozó megállapodásból – közölte Donald Trump amerikai elnök vasárnap az Air Force One fedélzetén újságírókkal.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap megismételte a Hamász lefegyverzésére és vezetőinek a Gázai övezet elhagyására vonatkozó követelését, miközben megígérte, hogy fokozza a csoportra gyakorolt nyomást.
Jens-Frederik Nielsen megválasztott grönlandi miniszterelnök vasárnap Facebookon tett bejegyzésében utasította el azt, hogy a szigetet az Egyesült Államok megszerezze.
Donald Trump másodlagos vám kiszabását helyezte kilátásba az Oroszországból származó kőolajra, és jelezte, még a héten beszélni akar az orosz elnökkel – jelentette ki az amerikai elnök vasárnap.
Ahmed es-Saraa ideiglenes szíriai elnök szombat este bejelentette egy új, miniszterelnök nélküli kormány megalakulását, amelyben egy nő is helyet kap.
Felrobbant és kiégett Vlagyimir Putyin limuzinja Moszkvában. A jármű egy fekete Aurus Senat volt, amelynek értéke 330 ezer euró. Sérültekről nem érkezett információ, és egyelőre nem tudni, ki használta a limuzint a robbanás idején.
Ismét százezrek gyűltek össze Isztambulban, hogy tiltakozzanak Ekrem Imamoglu polgármesternek a hivatalából való felfüggesztése és letartóztatása miatt, valamint hogy követeljék a városvezető szabadon bocsátását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!