Fotó: Krónika
2008. május 09., 00:002008. május 09., 00:00
Az 1,2 millió izraeli arab egyáltalán nem részesült a 23,5 százalékos növekedés jellemezte ötévi gazdasági fejlõdés jótéteményeibõl, amely Izraelt a leggazdagabb országok sorába emelte. Az arab családok több mint fele (54,8 százalék) 2007-ben a szegénységi küszöb (havi mintegy 1000 euró) alatt élt, míg 2003-ban ez az arány még csak 48,4 százalék volt – állapítja meg az Adva, az Egyenlõségért és a Társadalmi Igazságosságért nevû izraeli intézet.
Míg Izraelben tíz év óta a legalacsonyabb – 7,3 százalékos – a munkanélküliség, az izraeli arabok munkanélküliségi rátája 10,9 százalékos. „A 2003 és 2007 közötti tartós növekedés nem egyformán kedvez az izraeli lakosság egészének, még a zsidók között sem. Az arab lakosság számára viszont egyértelmûen viszszaesést jelent” – közölte Slómó Szvirszki, az Adva intézet igazgatója.
Amín Fáresz, a Muszává nevû szervezet közgazdásza szerint az arab családok nyomora mindenekelõtt az arabok lakta övezetekben tapasztalható álláshiánnyal magyarázható. „Az arab családok olyan övezetekben laknak, ahol az infrastruktúra a legfejletlenebb. A munkahelyteremtéshez sürgõs szükség van beruházásokra az iskolákban, a képzésben, az ipari övezetekben és a közlekedésben” – tette hozzá a kutató.
A Muszává jelentése szerint a fejlesztésre szánt éves izraeli költségvetésnek mindössze 5, az állami költségvetésnek pedig csupán 3 százalékát szánják az arab településekre, holott az arabok az összlakosság 20 százalékát teszik ki. Szvirszki nyíltan az arab területeken elkövetett „gazdasági hanyagsággal” vádolja az izraeli kormányt és az üzleti köröket.
Az izraeli kormány egyebek mellett ipari övezetek létrehozására sem szánt pénzt olyan arab nagyvárosokban, mint az ország északi részén fekvõ, 70 ezres lélekszámú Názáret. „Ipari övezetek nélkül nincs munkahelyteremtés, nincs infrastruktúra, aminek révén a nagy iparágak megtelepedhetnének” – mondta el Amín Fáresz.
A fiatal diplomás arabok igen nehezen tudnak bekerülni az izraeli munkaerõpiacra, amely bezárja elõttük a kapuit, még a dinamikusan fejlõdõ csúcstechnológia területén is – tette hozzá. „A 400 ezer alkalmazott között mindössze 300–400 arab dolgozik a csúcstechnológiában” – panaszolja Amín Fáresz.
A gazdasági fejlõdés elmaradásának legfõbb károsultjai között vannak a nõk, akiknek csupán 18 százaléka dolgozik, holott minden második arab egyetemista nõ a Muszává intézet adatai szerint. „Ostobaság az az elképzelés, hogy az arab nõk kulturális okból nem dolgoznak. Ha lenne munkalehetõségük, biztosan dolgoznának” – így Szvirszki.
MTI
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.
Látogatottsági adatok