Rice a libanoni kormányfővel és a parlament elnökével tárgyalt Bejrútban
Miközben tegnap is folytatódtak a harcok Izrael és a Hezbollah között, Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter meglepetésszerűen Bejrútba látogatott, ahol Fuád Szinjóra libanoni kormányfővel, majd Nabih Berrivel, a parlament elnökével tárgyalt.
A Hezbollah Nabih Berrit hatalmazta fel arra, hogy tárgyalásokat folytasson az Izrael és a síita szervezet közötti esetleges fogolycseréről. A Szíria-barát parlamenti elnök egyben a Hezbollah szövetségesének, az Amal síita szervezetnek is a vezetője. A két szervezet képviselői is jelen vannak a többségükben Szíria-ellenes miniszterek alkotta kabinetben. Rice megbeszéléseiről nem szivárogtak ki információk, de újságírók előtt kijelentette, hogy mélységesen aggódik a libanoni nép helyzete és a humanitárius helyzet miatt. Az amerikai külügyminiszter sürgős tűzszünetet szorgalmazott, de megfelelő feltételek mellett. A Szíria-barát hírben álló Emile Lahud libanoni elnök közben közölte, hogy nem lehet „erővel” alkalmazni a Hezbollah lefegyverzését előíró ENSZ-határozatot. Leszögezte, hogy a 1599. számú határozatot „a libanoniak egymás közötti párbeszéde révén” kell érvényesíteni. Lahud szerint a július 12-én indított izraeli offenzíva elterelte a nemzetközi közösség figyelmét Libanon legfőbb problémájáról, a „palesztin jelenlétről”. „Az izraeliek azt szeretnék, hogy mindenki fogadja el: a palesztinok Libanonban maradjanak, holott egy ENSZ-határozat értelmében joguk van visszatérni”. Az elnök sürgette, hogy az ENSZ tegyen konkrét lépést az izraeli offenzíva mielőbbi megállítása érdekében. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke tegnap úgy foglalt állást, hogy nemzetközi békefenntartó erőkre van szükség Libanonban a Hezbollah és az Izrael közötti harcok beszüntetéséhez, miután „a hadviselő felek között nincs kellő bizalmi szint”. Hozzátette, azt szeretné, ha ez az erő elsősorban európai lenne, és a tagállamok készek lennének részt venni benne az ENSZ jóváhagyása után. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint több európai ország is kész lenne részt venni egy esetleges, Libanonba telepítendő nemzetközi erőben. Részleteket azonban nem volt hajlandó mondani, így például arról sem szólt, vajon ki lesz a felelős az Irán által támogatott libanoni Hezbollah-harcosok lefegyverzéséért, illetve hogy az esetleges békeerő csak az ország déli határainál állomásozna-e, vagy a szír határszakasznál is. Solana úgy vélte, hogy mindezek a kérdések terítékre kerülhetnek szerdán a libanoni válság ügyében tartandó római nemzetközi konferencián. A nemzetközi békefenntartó erő felállítását és az azonnali libanoni fegyverszünetet az Iszlám Konferencia Szervezete is támogatta tegnapi rijádi közleményében. A diplomáciai erőfeszítések ellenére tegnap is folytatódtak a harcok. Libanon déli részén két izraeli katona életét vesztette, további 17 megsebesült a határ menti településeknél zajlott heves harcokban, de az izraeli sajtó szerint a Hezbollahnak is vannak veszteségei. A harcok azután lángoltak fel a térségben, miután az izraeli csapatok hajnalban megindultak észak felé, Bint Dzsbeil város felé, és elfoglaltak egy közeli dombot, miután a hétvégén, kemény harcok árán elfoglalták a dombtetőre épült Marún ar-Rasz települést, ahol szintén berendezkedett a Hezbollah. Az izraeli légierő vasárnap éjjel és hétfő reggel negyven bevetést hajtott végre Dél-Libanonban, ezek közül többet a rakétavetők ellen, amelyekből vasárnap mintegy száz rakéta csapott le Észak-Izraelre, megölve két embert, megsebesítve 16-ot Haifában és környékén. Az izraeli rádió jelentése szerint kilenc indítóállást megsemmisítettek. A megelőző csapás dacára hétfőn a Hezbollah két rakétát lőtt ki az izraeli Kirjat-Smona településre Dél-Libanonból. Egy magas rangú izraeli katonatiszt úgy nyilatkozott az izraeli rádióban, hogy a hadsereg kiterjeszti szárazföldi műveleteit és az izraeli hadműveletek, akár még tíz napig is folytatódhatnak.
Negyven hadihajó figyeli a harci eseményeket a libanoni partoknál Mintegy negyven hadihajó tartózkodik jelenleg a libanoni partoknál, és figyeli a harci eseményeket. A hadihajók az Izrael által kijelölt tengeri zárlat övezetében vannak. A blokád célja, hogy megakadályozza a Hezbollah libanoni síita szervezet harcosainak a mozgását motorcsónakokon, és utánpótlásuk bejutását tengeri úton. Az Egyesült Államoknak már nyolc hadihajója van a helyszínen, és két napon belül oda érkezik a földközi-tengeri amerikai flotta zászlóshajója, az USS Mount Whitney is. A brit királyi haditengerészetet hét hadihajó képviseli, Olaszországot öt, Franciaországot négy, Görögországot és Indiát három-három, és más országok hajói is jelen vannak. A hadihajók elektronikus úton figyelik az izraeli erők harci cselekményeit a part menti zónában, valamint a Hezbollah válaszát. Az izraeli haditengerészet öt ultramodern korvettel járőrözik a zárlati övezetben. Az egyiket támadták meg a szárazföldről egy radarvezérlésű rakétával július 14-én a Hezbollah fegyveresei. Hírösszefoglaló
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Saját magát köpi szembe az Európai Bizottság azzal, hogy cinkos módon hallgat, amikor Ukrajna támadja a Magyarország és Szlovákia energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú Barátság kőolajvezetéket – közölte Szijjártó Péter.
Az Egyesült Államok nem fizet semmit Ukrajnának, az oda szánt fegyverzet árát a NATO teljes egészében megtéríti – hangoztatta az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban.
Románia és Ukrajna együttműködik haditechnikai eszközök fejlesztésében, és a romániai vállalatok részt vesznek Ukrajna újjáépítésében – jelentette be hétfőn Ionuț Moșteanu védelmi miniszter, miután tárgyalt Kijevben ukrán hivatali partnerével.
Vlagyimir Putyin orosz elnök készen áll a találkozóra Volodmir Zelenszkij ukrán elnökkel, amennyiben a találkozó megfelelően előkészített, de egyelőre nincs tervben ilyen esemény – jelentette ki Szergej Lavrov.
Donald Trump két héten belül dönt arról, hogy két lehetőség közül milyen irányban lép tovább az ukrajnai háborút illetően. Az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt.
Kijevnek vissza kell vonnia az oroszajkú lakosságot diszkrimináló összes ukrán törvényt – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.
Az Ukrajna függetlenségének napja alkalmából vasárnap közzétett üzenetében Nicușor Dan megerősítette, hogy Románia támogatja Ukrajna „jogos önvédelmi erőfeszítéseit”.
Ilie Bolojan szombaton Chișinăuban kijelentette, hogy az elmúlt 35 évben a Románia és a Moldovai Köztársaság közötti egykori szögesdrótkerítés a remény, a barátság és a szolidaritás terévé változott.
Az Egyesült Államok kormánya azonnali hatállyal leállította a dolgozói vízumok kiadását külföldi teherautó-sofőrök számára, és pénteken több tíz millió külföldi vízumának felülvizsgálatát is elindította.
Donald Trump amerikai elnök is értesült arról, hogy Ukrajna megtámadta a Magyarországot és Szlovákiát ellátó Barátság kőolajvezetéket, és dühös miatta – derült ki pénteken.
szóljon hozzá!