Tengernyi probléma. Oroszország a balti-tengeri határvonal tologatásával is bosszantaná a NATO-t
Fotó: Wikipédia
Törölték szerdán az orosz kormány honlapjáról azt a rendelettervezetet, amely Oroszország balti-tengeri határának megváltoztatását javasolta, miután több NATO-tagállam is elítélte azt.
2024. május 23., 09:012024. május 23., 09:01
Az eredetileg kedden közzétett rendelettervezetben az orosz kormány azt állította, hogy felül kívánja vizsgálni a meglévő határt, mivel azt 1985-ben jelölték ki a ma már elavult tengeri térképek alapján.
A javaslattervezetet szerdán törölték, a weboldalon most ez olvasható: „A tervezetet törölték”. Arra, hogy miért vették le a honlapról, nem adtak nyilvános magyarázatot.
A dokumentummal kapcsolatban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt válaszolta, hogy „nincs benne semmi politikai”, de elismerte, hogy a Balti-tenger térségében feszültségek vannak, és ezért Oroszországnak intézkedéseket kell hoznia biztonságának szavatolása érdekében.
amiatt, hogy Oroszország egyoldalúan megváltoztatná a közte és több északi állam között húzódó tengeri határokat.
A Moscow Times című orosz lap kedden számolt be arról, hogy a jogszabályokat tartalmazó orosz kormányzati honlapon megjelent a védelmi minisztérium törvénytervezete, amely azt javasolta, hogy Oroszország egyoldalúan módosítsa a Finnországgal, Észtországgal és Litvániával közös balti-tengeri határait.
A dokumentumban a tárca javasolta, hogy Oroszország nyilvánítsa a Finn-öböl keleti részén, valamint a kalinyingrádi régióban található Baltijszk és Zelenogradszk városok közelében lévő vízterületeket saját felségvizévé.
Ehhez azt indítványozták, hogy változtassák meg a térség határkoordinátáit.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter szerdán a térségbeli helyzet „nyilvánvaló eszkalációjának” nevezte a tervezetet, amelyre szerinte „megfelelően határozott választ” kell adni. A vilniusi külügyminisztérium közölte, hogy „teljes körű magyarázatot” fognak kérni Oroszország képviselőjétől.
Elina Valtonen finn külügyminiszter az X-en kijelentette, hogy
Alexander Stubb finn elnök az X-en közölte, hogy Oroszország nem vette fel a kapcsolatot Finnországgal ez ügyben. „Finnország így viselkedik mindig: higgadtan és a tényekre alapozva” – tette hozzá.
Baiba Baze lett külügyminiszter megjegyezte, hogy országa kapcsolatban áll Finnországgal, Litvániával és más balti-tengeri országokkal a helyzet tisztázása érdekében. Margus Tsahkna észt külügyminiszter szerint a dokumentumnak az a célja, hogy „zavart keltsen”.
Michael Byden tábornok, a svéd hadsereg főparancsnoka a Politico szerint arról beszélt:
Gotland, Svédország legnagyobb szigete a Balti-tenger közepén fekszik, Stockholm és az orosz Kalinyingrádi exklávé között.
Sorra érkeznek a gratulációk, miután a függetlenként induló Bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan megnyerte a vasárnapi elnökválasztást.
Már csak a forradalom segíthet Európa népein George Simion romániai elnökválasztási veresége nyomán – vélekedik a Vlagyimir Putyin orosz államfő ideológusaként emlegetett Alekszandr Dugin.
Meghalt vasárnap a világ negyedik legmagasabb hegycsúcsa, a nepáli Lhoce megmászása közben Vágó Barna Zsolt alpinista – írja a mászást szervező cég bejelentése alapján a Reuters.
A Hamász iszlamista terrorszervezet az amerikai The Wall Street Journal birtokába jutott dokumentum szerint azzal a céllal indított támadást 2023. október 7-én Izrael ellen, hogy megtorpedózza a zsidó állam és Szaúd-Arábia kapcsolatainak rendezését.
Izrael vasárnap kiterjedt szárazföldi hadműveletet indított Gázában az intenzív légi hadjárat mellett, amely a terület egészségügyi tisztségviselői szerint több mint 100 ember halálát okozta az éjszaka folyamán.
Az amerikai külügyminiszter szerint talán az egyetlen mód az orosz-ukrán megrekedt békefolyamat kimozdítására a közvetlen egyeztetés Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, ami hétfőn történhet meg.
Az első fordulóhoz hasonlóan a Nyugat-Európában élő románok ezúttal is inkább George Simiont támogatták, míg Közép-Európában és a világ többi részén Nicușor Dant támogatta a szavazópolgárok többsége – derül ki az Állandó Választási Hatóság adataiból.
Sulyok Tamás köztársasági elnök vatikáni találkozójuk során arra kérte XIV. Leó pápát, hogy amint teheti, látogasson el ismét Magyarországra.
Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.
Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
szóljon hozzá!