Tengernyi probléma. Oroszország a balti-tengeri határvonal tologatásával is bosszantaná a NATO-t
Fotó: Wikipédia
Törölték szerdán az orosz kormány honlapjáról azt a rendelettervezetet, amely Oroszország balti-tengeri határának megváltoztatását javasolta, miután több NATO-tagállam is elítélte azt.
2024. május 23., 09:012024. május 23., 09:01
Az eredetileg kedden közzétett rendelettervezetben az orosz kormány azt állította, hogy felül kívánja vizsgálni a meglévő határt, mivel azt 1985-ben jelölték ki a ma már elavult tengeri térképek alapján.
A javaslattervezetet szerdán törölték, a weboldalon most ez olvasható: „A tervezetet törölték”. Arra, hogy miért vették le a honlapról, nem adtak nyilvános magyarázatot.
A dokumentummal kapcsolatban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt válaszolta, hogy „nincs benne semmi politikai”, de elismerte, hogy a Balti-tenger térségében feszültségek vannak, és ezért Oroszországnak intézkedéseket kell hoznia biztonságának szavatolása érdekében.
amiatt, hogy Oroszország egyoldalúan megváltoztatná a közte és több északi állam között húzódó tengeri határokat.
A Moscow Times című orosz lap kedden számolt be arról, hogy a jogszabályokat tartalmazó orosz kormányzati honlapon megjelent a védelmi minisztérium törvénytervezete, amely azt javasolta, hogy Oroszország egyoldalúan módosítsa a Finnországgal, Észtországgal és Litvániával közös balti-tengeri határait.
A dokumentumban a tárca javasolta, hogy Oroszország nyilvánítsa a Finn-öböl keleti részén, valamint a kalinyingrádi régióban található Baltijszk és Zelenogradszk városok közelében lévő vízterületeket saját felségvizévé.
Ehhez azt indítványozták, hogy változtassák meg a térség határkoordinátáit.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter szerdán a térségbeli helyzet „nyilvánvaló eszkalációjának” nevezte a tervezetet, amelyre szerinte „megfelelően határozott választ” kell adni. A vilniusi külügyminisztérium közölte, hogy „teljes körű magyarázatot” fognak kérni Oroszország képviselőjétől.
Elina Valtonen finn külügyminiszter az X-en kijelentette, hogy
Alexander Stubb finn elnök az X-en közölte, hogy Oroszország nem vette fel a kapcsolatot Finnországgal ez ügyben. „Finnország így viselkedik mindig: higgadtan és a tényekre alapozva” – tette hozzá.
Baiba Baze lett külügyminiszter megjegyezte, hogy országa kapcsolatban áll Finnországgal, Litvániával és más balti-tengeri országokkal a helyzet tisztázása érdekében. Margus Tsahkna észt külügyminiszter szerint a dokumentumnak az a célja, hogy „zavart keltsen”.
Michael Byden tábornok, a svéd hadsereg főparancsnoka a Politico szerint arról beszélt:
Gotland, Svédország legnagyobb szigete a Balti-tenger közepén fekszik, Stockholm és az orosz Kalinyingrádi exklávé között.
Az Európai Unió átutal pénteken másfél milliárd eurót Ukrajnának a befagyasztott orosz állami vagyonból származó bevételekből, védelmi és újjáépítési célokra – jelentette be az Európai Bizottság.
További négy rendőrt hallgatott ki gyanúsítottként az ügyészség az ártándi határrendészek vesztegetési ügyében – tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészség pénteken az MTI-t.
Néhány órával a párizsi olimpia megnyitója előtt ismeretlenek több helyszínen is gyújtogattak a francia gyorsvasút-hálózaton.
Helyi lakosok robbanásokat hallottak, ezt követően tüzet jelentettek a megszállt Krím nyugati részén, Novofedorivka városában lévő Szaki katonai repülőtéren – jelentette a Krími szél Telegram-csatorna péntekre virradóra.
A gázai tűzszüneti tárgyalások felgyorsításáról, a túszok kiszabadításáról és a konfliktus kiszélesedésének megelőzéséről tárgyalt Joe Biden amerikai elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Fehér Házban csütörtökön.
Hollandia és Dánia a nyár végéig 14 felújított Leopard 2A4 típusú harckocsit küld Ukrajnának – jelentette be a holland védelmi minisztérium csütörtökön.
Kína megerősítette, hogy nem fog fegyvereket szállítani Oroszországnak – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda esti beszédében.
Amerika és Izrael összetartását, és a katonai segítség felgyorsítását sürgette Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az amerikai kongresszus két házának tagjai előtt mondott beszédében szerdán.
A generációváltás szükségességével magyarázta visszalépését az elnökjelöltségtől Joe Biden amerikai elnök a nemzethez intézett szerdai beszédében.
Kijev és Chișinău arról tárgyal, hogy Moldova hazaküldje azokat az országban tartózkodó ukrán állampolgárokat, akik a katonai behívó elől menekültek oda – közölte Marko Sevcsenko ukrán nagykövet.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)