Áder János és Tomislav Nikolic tiszteleg a csúrogi emlékműveknél a második világháború ártatlan magyar és szerb áldozatai előtt
Fotó: Pannon RTV
Áder János korábbi magyar és Tomislav Nikolic egykori szerb köztársasági elnöknek ítélték oda a Pásztor István-díjat, amelyet idén adnak át először – közölte a Pásztor István Alapítvány pénteken.
2024. október 26., 11:012024. október 26., 11:01
2024. október 26., 11:052024. október 26., 11:05
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egy éve elhunyt elnökéről elnevezett alapítvány június 12-én jött létre. A pénteki közlemény szerint ,,megalapításának célja Pásztor István politikai hagyatékának átörökítése példaértékű személyes elhivatottsága és közéleti munkássága eredményei előtt tisztelegve".
A magyarázat szerint a VMSZ néhai elnöke minden erejével ,,a vajdasági magyarság szülőföldön megmaradásáért és fejlődéséért dolgozott, és hitte a szerb–magyar viszony jóra fordulását, amelynek elérésében elévülhetetlen érdemeket szerzett”, a magyar–szerb történelmi megbékélés pedig – amely ,,szinte egyedülálló az európai országok és nemzetek közötti viszonyok rendezésében” – Szerbia és Magyarország jószomszédi viszonyának kialakulásához vezetett, amely egy évtized alatt stratégiai partnerséggé fejlődött.
Az alapítvány a bejelentések szerint a díjat évente egy magyarországi és egy szerbiai személynek ítéli oda, az átadásra pedig Pásztor István halálának évfordulóján, október 30-án Szabadkán kerül sor.
Idén az alapítvány igazgatóbizottsága úgy döntött, hogy az első alkalommal átadásra kerülő díjat Áder Jánosnak és Tomislav Nikolicnak ítéli oda.
Az indoklás szerint Áder János, Magyarország korábbi köztársasági elnöke ,,a vajdasági magyar közösség szülőföldön boldogulása érdekében a magyar és a szerb nemzet közötti történelmi megbékélés elérésében, valamint Magyarország és a Szerb Köztársaság közötti jószomszédi viszonyok kialakításában és partneri kapcsolatokká fejlesztésében szerzett elévülhetetlen érdemeiért” kapja meg a díjat, míg Tomislav Nikolic, Szerbia korábbi köztársasági elnöke ,,a szerb és a magyar nemzet közötti történelmi megbékélés elérésében, valamint a Szerb Köztársaság és Magyarország közötti jószomszédi viszonyok kialakításában és partneri kapcsolatokká fejlesztésében szerzett elévülhetetlen, a Szerb Köztársaságban élő magyar közösség boldogulásához hozzájáruló érdemeiért” veheti át a díjat.
A két politikus 2013-ban országa államfőjeként közös főhajtással és koszorúzással tisztelgett ,,a csúrogi emlékműveknél a második világháború ártatlan magyar és szerb áldozatai előtt, ami az első közös konkrét lépést jelentette a két nemzet történelmi megbékélésében, és elindította a két ország viszonyainak rendezését, amely azóta stratégiai együttműködéssé fejlődött”.
Iráni célpontokat támadott az izraeli légierő szombat hajnalban. A légitámadás több órán át, több hullámban tartott, a gépek katonai célpontokat, elsősorban rakéta- és légvédelmi rendszereket bombáztak – közölte az izraeli média.
Oroszország kész észszerű kompromisszumokra az ukrajnai rendezés érdekében, de érdemi tárgyalások nem folynak – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök pénteken a Rosszija 1 televíziós csatornának.
Sokakat megsebesített, többeket életveszélyesen Észak-Izraelben, Madzsd al-Krum arab faluban egy Libanonból elindított rakéta – jelentette pénteken az izraeli katonai rádió.
Visszatért a Földre a Nemzetközi Űrállomásról pénteken három amerikai és egy orosz űrhajós, küldetésük a Boeing kapszulaprobléma és a Milton hurrikán miatt hosszabbodott meg.
Izraeli légicsapás ért péntekre virradóra egy médiastábok által használt szálláshelyet a délkelet-libanoni Haszbajában; a támadásban legalább három televíziós szakember életét vesztette, hárman megsebesültek – közölte a libanoni állami hírügynökség.
Alig néhány héttel a 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház újranyitása előtt a francia kormány csütörtökön felvetette, hogy belépődíjat kellene szedni a katedrálisba látogató turistáktól.
Brüsszelnek bábkormány kell Magyarországon, ha pedig sikerül a bábkormányt hatalomra juttatni, akkor jönnek az utasítások, és végre kell hajtani, amit Brüsszel akar – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken.
Olaf Scholz német kancellár október 24-én a ZDF német közszolgálati televíziónak nyilatkozva elutasította Kijev azonnali NATO-csatlakozási felkérését, és kijelentette, hogy „egy háborúban lévő ország egyáltalán nem lehet NATO-tag”.
A hétvégén Katarban várhatóan találkozót tartanak a gázai túsz- és tűzszüneti megállapodásról szóló tárgyalások újraindításáról – közölte a CNN a tényeket ismerő forrásra hivatkozva.
Mintegy kétezer ukrán katonát bekerítettek az orosz erők a kurszki régióban – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Kazanyban, a BRICS-országok csúcstalálkozója alkalmával megtartott sajtótájékoztatóján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!