Fotó: A szerző felvétele
2008. április 02., 00:002008. április 02., 00:00
Politikai torzsalkodások, apró feszültségek és felerõsödõ nacionalista megnyilvánulások borzolják ugyan a kedélyeket, de az általános benyomás mindenképp az egyensúly érzését keltheti az odalátogatóban. Ezt tükrözik többek között a többnyelvû utcanév-, vagy egyéb közérdekû információt hordozó táblák, amelyeket eddig senkinek sem jutott eszébe átfesteni. A közhivatalokban a cirill felirat mellett a szerb elnevezés latin változata békésen megfér a magyarral. A város utcáit róva többnyire szláv szót hallani, amelyrõl viszont hamarosan kiderül, hogy nem kizárólag szerb nyelven hangzik el, hanem a nemzetiségi sokszínûséget tükrözendõ horvát, ruszin mondatokat is bõven hallunk. A viszonylagos egyensúly kifejezõje ugyanakkor az egész városkép, a szinte kivétel nélkül felújított középületek, a sétálóutcák minõsége és állapota és nem utolsó sorban az általánosan uralkodó tisztaság.
Régi reflexek
A negyvenévnyi szocialista múlt azért itt is visszaköszön. Fantáziamentes tervezésrõl árulkodó kockaépületek, harmincadik életévüket rég meghaladó jármûvek, fõleg a lengyel autógyártás egyik jellegzetes darabja, a Polski Fiat, de a Renault gyár hõskorában összeállított példányok is bõven láthatók. A múlt árnyai igazából a határátlépéskor tapasztalhatók. Rendõrállami szigor fogad a gépkocsisor végére kanyarodva, mogorva arcok, szúrós pillantások úti okmányaink ellenõrzésekor. Közben „bónuszként” az autóbusz ablakából végignézhetjük, miként rámolja ki az egyik helyi gépkocsit a szõke vámos kisasszony. Ezt az érzést a szálláshelyünkön, az amúgy minden szempontból nyugati légkört árasztó szállóban is megtapasztalhatjuk, ahol a recepciónál visszatartják útleveleinket. Hogy esetleg mivel igazoljuk személyazonosságunkat? Ezt pontosan õk sem tudják, de a törvény kötelezi õket az útlevelek elvételére, így elõzve meg azt, hogy esetleg a számlánk rendezése nélkül távozzunk. Kérdés, hogy valóban csak ennyirõl szól az egész, de erõltetni a választ nem lehet, tekintve, hogy mindössze egyetlen hölgy beszél néhány szót angolul, a magyar nyelv ismerete pedig itt fel sem merül.
A hazafelé vezetõ úton aztán kiderül, hogy bizony ennél többrõl is szó van. Miután egy nyilatkozatnak nevezett lapocskát is kezünkbe nyomnak a szállóból történõ kijelentkezéskor, a papírosról kiderül, hogy anélkül nem lehet kilépni a Szerb Köztársaság területérõl, mivel igazolja, hogy nem hagytunk magunk után tartozást. És újból szúrós tekintetek, szótlan, mogorva egyenruhások, feltûnõ helyen tartott kézifegyverekkel, bilincsekkel. Az állam képviselõin túl a szerb emberekben is él valami mindebbõl, ezt egy muzeális értékû jármû fényképezése közben megtapasztalhatjuk. A „fotómasina” látványa agresszív reakciót vált ki az autót vezetõ idõs hölgybõl, szerbül kiabálva von felelõsségre minket, és mindössze akkor enyhül meg, mikor közöljük: turista, Románia.
A változás apró jelei
A radikális hangok ellenére Szerbiában elindult európai integrációs folyamat a Vajdaságban érezteti a hatását, és ezt a város vezetõje, Kucsera Géza polgármester (képünkön) is megerõsíti. „Szabadka azon kivételek közé tartozik, ahol a kisebbség tulajdonképpen a többség” – fogalmazott. Tekintve, hogy magyar, szerb, horvát, bunyevác, ruszin és egyéb közösségek élnek itt együtt elég régen, a toleranciának egyfajta hagyománya alakult ki. Ez azonban nem zárja ki, hogy a kisebbséghez tartozók támadásoknak legyenek kitéve választások alkalmával, vagy nagyobb horderejû politikai változások, így a jelenlegi Koszovó-helyzet kapcsán is. A szerb karhatalmi erõk részérõl is nyitás érezhetõ, pristinai események után hatékonyan és gyorsan léptek fel az etnikai jellegû incidensek megelõzése érdekében.
Szabadka – a többi vajdasági településhez hasonlóan – ugyanakkor nem függetlenedhet teljesen a belgrádi eseményektõl, hiszen az országos politikai változások területi szinten is éreztetik hatásaikat. Önkormányzati szinten jelenleg viszonylagos egyensúly tapasztalható a legerõsebb szerb politikai alakulattal, az államfõ vezette Demokrata Párttal való együttmûködés terén, állítja a polgármester. Politikai torzsalkodások ugyan elõfordulnak, de ezek nem befolyásolják az önkormányzati koalíció szintjén való együttmûködést.
Az állapot ugyanakkor változhat a május 11-ére kitûzött változásokat követõen, ha a szerb radikális alakulatok kerülnek ki gyõztesen a megmérettetésbõl, de Kucsera szerint ez különösebben nem változtat az emberek közötti, meghatározó módon toleranciára alapuló viszonyon.
A polgármester véleményét a helyiek közül többen megerõsítik, hozzátéve: az eddigi ellentmondások, viták vagy akár erõszakos cselekményekig elmenõ incidensek általában elszigetelt esetek voltak, a legtöbb konfliktus politikai szinten csapódott le a Milosevics-éra alatt is. Sok esetben a média közbenjárásával sikerült jelenségszintûvé tenni egy-egy esetet. A nemrég megvert magyar diák esetét például a legtöbben felfújtnak tartják, meséli Cékó Krisztina, a Magyar Nemzeti Tanács egyik helyi munkatársa, aki eddig nem tapasztalt ismétlõdõ, „hadjáratszerû” etnikai összecsapásokat.
Építkezés helyi szinten
A szabadkai magyarság szervezeteinek szempontjából a jelenlegi mozgásterének bõvítése a lényeges a belgrádi eseményektõl függetlenül, fejtette ki Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke. A magyarság igazából nem tudja érdemben befolyásolni a szerbiai központi vezetés szintjén lezajló változásokat, ezért az eddigi „harcmodorral” a jelenleg is birtokolt politikai pozíciókat kell erõsíteni. A pontos forgatókönyvet viszont lehetetlen megjósolni, hiszen a döntés a szerb választópolgárok kezében lesz a május 11-i választásak alkalmával.
N. B. I, Szabadka
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.