Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Ferenc pápa kinevezte Karikó Katalint, a BioNTech gyógyszeripari vállalat Nobel-díjas alelnökét a Pápai Életvédő Akadémia rendes tagjává – közölte a szentszéki sajtóközpont szombaton.
2024. február 10., 18:072024. február 10., 18:07
A közlemény hangsúlyozza, hogy Karikó Katalin tudományos kutatásai vezettek az mRNS alapú vakcina kifejlesztéséhez, amiért 2023-ban orvosi Nobel-díjjal tüntették ki. Karikó Katalint munkásságáért számos rangos hazai és külföldi elismeréssel jutalmazták, 2020-ban neki ítélték oda először a Közmédia Év Embere Díjat.
A vatikáni székhelyű Pápai Életvédő Akadémiát 1994-ben II. János Pál pápa hozta létre.
Az akadémia segítséget nyújt a pápai államnak a nemzetközi tudományos élettel, az egyetemekkel, kutatóközpontokkal való kapcsolattartásban. A Vatikán számára közvetlen információkat szolgáltat a legújabb technológiai és tudományos eredményektől.
Az akadémia legfeljebb hetven rendes tagból áll, akiket a pápa nevez ki öt évre. A kinevezést az ügyvezető tanács javasolja a jelöltek tudományos titulusai és szakmai hozzáértése alapján, valamint azért, mivel „hűséges szolgálatot végeznek minden egyes ember élethez való joga védelmében és előmozdításában” – olvasható az akadémia alapszabályában.
Az akadémiának magyar levelező tagjai is vannak; Freund Tamás neurobiológus professzor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Kovács László etika professzor, az augsburgi egyetem rektorhelyettese.
A Pápai Életvédő Akadémia kétnapos plenáris ülése hétfőn kezdődik az ember szerepéről a mesterséges intelligencia korában. A találkozó résztvevőit Ferenc pápa fogadja.
Átvette a Nobel-díjat vasárnap Stockholmban Karikó Katalin biokémikus és Krausz Ferenc fizikus.
A legfontosabb, hogy örömmel végezzük a munkánkat – mondta Karikó Katalin hétfőn újságíróknak, azt követően, hogy bejelentették, Drew Weissmannal megosztva nekik ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.
Emmanuel Macron elnök szerdán felszólította a „köztársasági” politikai erőket, hogy „hozzanak létre egy stabil és plurális többséget” az ország számára.
Románia kétoldalú biztonsági megállapodást ír alá Ukrajnával csütörtök reggel – jelentette ki Klaus Iohannis államfő Washingtonban tartott szerdai sajtótájékoztatóján.
Joáv Galant izraeli védelmi miniszter szerint az izraeli hadsereg (IDF) megölte vagy megsebesítette az Hamász iszlamista terrorszervezet fegyvereseinek hatvan százalékát a Gázai övezetben.
Oroszország öt rakétát és 20 drónt indított Ukrajna ellen az éjszaka folyamán, melyek közül az ukrán légierő 14 drónt sikeresen lelőtt – közölte az ukrán légierő szerdán.
A NATO 700 millió dollár értékben kötött szerződés Stinger-rakéták gyártására tagállamaiban – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden Washington, a NATO-csúcstalálkozó kísérőrendezvényeként tartott védelmi ipari fórumon.
A franciaországi előrehozott nemzetgyűlési választások második fordulójában élen végzett baloldali szövetség kedd este felszólította Emmanuel Macon államfőt, hogy „azonnal forduljon az Új Népfronthoz, hogy az kormányt alakíthasson”.
Legkevesebb huszonkilencen meghaltak és több tucatnyian megsebesültek egy iskola épületegyüttesét ért támadásban a Gázai övezet déli részén, Hán-Junisztól keletre kedden a Hamász közlése szerint.
Burkolt bírálatot fogalmazott meg Orbán Viktor magyar miniszterelnök moszkvai látogatása és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalása miatt Mircea Geoană, a NATO román főtitkár-helyettese.
Az Egyesült Államok és legalább kilenc másik NATO-szövetséges megállapodott abban, hogy a következő hónapokban „több tucatnyi” légvédelmi rendszert küld Ukrajnába, köztük legalább négy Patriot-üteget – derül ki a kedden kiadott közös megállapodásból.
Az Európai Unió felfüggeszti Georgia uniós csatlakozási folyamatát – jelentette be az X-en kedden a szervezet georgiai diplomáciai képviselete az EU tbiliszi nagykövetére hivatkozva.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!