Fotó: Kreml
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) alapokmányát elfogadó államok közgyűlésének elnöksége szerdai közleményében támogatásáról biztosította a bíróságot, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni elfogatóparancs múlt heti kiadását követően fenyegetések érték az ICC érintett ügyészeit és bíráit.
2023. március 23., 09:332023. március 23., 09:33
A közgyűlés elnöksége sajnálatát fejezi ki azon kísérletek miatt, amelyekkel akadályozni próbálják „az általános nemzetközi jog által tiltott cselekményekkel kapcsolatos elszámoltathatóságot” – írták.
Az elnökség hangsúlyozta, hogy a bíróság választott tisztviselői és munkatársai a közgyűlés teljes támogatását élvezik.
„A Nemzetközi Büntetőbíróság a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények büntetlensége elleni küzdelem iránti kollektív elkötelezettségünket testesíti meg. Felszólítunk minden államot, hogy tartsa tiszteletben a bíróság igazságszolgáltatási és ügyészi függetlenségét” – fogalmaztak.
Az ICC háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt múlt pénteken adott ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Marija Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen. Az intézkedés indokaként azt írták: „alapos a gyanú”, hogy Vlagyimir Putyint és a gyerekjogi biztost a bíróság statútumának értelmében személyes büntetőjogi felelősség terheli ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.
A Telegram közösségi oldalon Medvegyev azt tanácsolta a bíróknak, hogy „nézzék figyelmesen az eget”.
A bíróság alapszabályáról szóló tervezetet 1994-ben fogadták el, és alapokmányát (statútumát) ebből kiindulva 1998-ban, az ENSZ égisze alatt Rómában összehívott konferencián 160 állam részvétele mellett fogadták el. Miután a 60. állam is letétbe helyezte a ratifikációs okmányt, a statútum 2002-ben hatályba lépett, a bíróság megkezdhette működését. A bíróság joghatósága a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre terjed ki, ezek a háborús és emberiség elleni bűncselekmények, valamint a népirtás és az agresszió.
Oroszország nem részes állama az ICC működését megalapozó Római Statútumnak.
Ukrajnának késő tavasszal vagy kora nyáron újabb orosz offenzívára kell számítania, amely az ukrajnai Donbasz keleti régiója körül összpontosul majd – állította Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) főnöke.
Az Izrael és a Hamász közötti, tűzszünetről és túszmegállapodásról szóló kairói tárgyalásokon „jelentős előrelépés” történt, és számos vitás kérdésben konszenzus született – jelentette az Al Qahera News.
Ukrajnának semmi köze a zaporizzsjai atomerőműben vasárnap történt incidensekhez – jelentette ki vasárnap Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt közölte a kormány vasárnapi ülésének kezdetén, hogy egyetlen lépésre van a győzelem a Hamász elleni háborúban, és a terrorszervezet akadályozza a megállapodást.
Oroszország szombaton elítélte a moldovai, Dnyeszter menti szakadár terület egyik katonai létesítménye elleni dróntámadást, és az incidens kivizsgálását kérte.
A NATO főtitkára szerint Ukrajna dolga lesz majd annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó a háborút lezáró tárgyalásokon.
Kivonták az izraeli csapatok jelentős részét a Gázai övezetből – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap.
Ukrajna kifogyhat a légvédelmi rakétákból, ha Oroszország folytatja intenzív, nagy hatótávolságú bombázó hadjáratát – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök szombaton.
Újabb kormányellenes megmozdulásokat tartottak szombaton Izraelben, a tüntetők ismét Tel-Aviv, Cezárea és Haifa utcáira vonulva követelték Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök lemondását és az előrehozott választásokat.
Peter Pellegrini, a szlovák parlament és a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD) elnöke a leadott voksok 53,26 százalékával vezet a szlovák államfőválasztás szombaton tartott második, döntő fordulójában.
szóljon hozzá!