A nemzetközi jog semmibevételének nevezte az orosz külügyminisztérium szóvivője a Jemenre mért amerikai légicsapásokat.
2024. január 12., 12:462024. január 12., 12:46
2024. január 12., 13:242024. január 12., 13:24
Marija Zaharova a Telegram-csatornáján pénteken azt írta: „A Jemen elleni amerikai légicsapások újabb példáját jelentik annak, ahogy az angolszászok kiforgatják az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, és
A szóvivő pénteki sajtóértekezletén Moszkva nevében elítélte a támadást.
„Január 12-én éjjel az úgynevezett nemzetközi koalíció, amelyet az Egyesült Államok és Nagy-Britannia által vezetett illegális koalíciónak kellene nevezni, rakéta- és bombatámadásokat hajtott végre számos helyszínen a szuverén Jemen területén (…) Beigazolódtak félelmeink, hogy az Egyesült Államoknak az ENSZ Biztonsági Tanácsában a Vörös-tengerrel kapcsolatban képviselt álláspontja csak ürügy volt a térségben kialakult feszült helyzet további fokozására. Határozottan elítéljük az Egyesült Államok és szövetségeseinek ezen felelőtlen cselekedeteit” – fogalmazott Zaharova.
Álláspontja szerint a Vörös-tenger térségében bekövetkezett nagyszabású katonai eszkaláció
„Abból indulunk ki, hogy az illegális koalíciónak ez a kalandja közvetlen veszélyt jelent a globális békére és biztonságra” – tette hozzá a diplomata.
Zaharova emlékeztetett arra, hogy Oroszország pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte.
Elítélte a jemeni célpontok elleni támadást Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is, és azt mondta,
Mint megírtuk, péntekre virradóra az Egyesült Államok és Nagy-Britannia légicsapásokat hajtott végre a jemeni húszi lázadók állásai ellen Jemen négy tartományában, beleértve a fővárost is. A műveletet Rishi Sunak brit miniszterelnök azzal indokolta, hogy a húszik az utóbbi hónapokban veszélyes, destabilizáló hatású támadások sorát követték el a vörös-tengeri kereskedelmi hajózás ellen, brit és más külföldi hajókat veszélyeztetve. A támadások komoly fennakadást okoztak e kulcsfontosságú kereskedelmi útvonal forgalmában, és ez felhajtotta a nyersanyagárakat is.
Oroszország állandó ENSZ-képviselete a Telegram-csatornáján közölte, hogy a világszervezet Biztonsági Tanácsa pénteken két ülést tart közel-keleti kérdésekben: egyet a Gázai övezetben kialakult helyzet, másikat pedig – orosz kezdeményezésre – a Jemen elleni amerikai és brit csapások ügyében.
A Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet és a libanoni síita Hezbollah szintén elítélte pénteken a brit légierő támadásait a jemeni húszi lázadók állásai ellen.
Közleményeikben
„Határozottan elítéljük a Jemen elleni kirívó amerikai-brit agressziót, és felelőssé tesszük őket a térség biztonságát érintő következményekért. Washingtonnak és Londonnak tiszteletben kell tartania azon arab országok szuverenitását, amelyek nem nézik karba tett kézzel a cionista bűnöket” – írta közleményében a Hamász.
„Elítéljük a Jemen biztonsága és szuverenitása, valamint a palesztinokat támogató tiszteletreméltó emberek elleni támadásokat, akik minden tőlük telhetőt megtesznek Gáza ostromának megtörésére. Az agresszió ismét megmutatja, hogy az Egyesült Államok teljes értékű partner a gázai és a térségbeli mészárlásban, támogatja azt, és megtámadja azokat, akik a palesztin nép mellett állnak.
– jelentette be a Hezbollah.
Az Európai Unió 2013 júliusban felvette a Hezbollah fegyveres szárnyát a terrorizmus elleni feketelistájára a libanoni fegyveres csoportnak a bulgáriai halálos buszrobbantásban való részvétele és a szíriai háborúban játszott szerepe nyomán. A Hamász is szerepel az EU 21 szervezetet felsoroló terrorszervezetet felsoroló listáján.
Négy év börtönre, ebből két év letöltendő szabadságvesztésre és öt évnyi közhivatal viselésétől való eltiltásra ítélte Marine Le Pent hétfőn egy párizsi bíróság – adta hírül a Híradó.hu.
Egyhetes nemzeti gyászt hirdettek hétfőn Mianmarban, miközben a mentők hétfőn négy embert szabadítottak ki az összeomlott épületek romjai alól – jelentette a kínai média.
Irán legfőbb vallási és politikai vezetője határozott választ helyezett kilátásba hétfőn az Egyesült Államokkal szemben, ha az amerikai elnök beváltja „fenyegetéseit” az iráni atomprogramról kötendő megállapodással kapcsolatban.
Volodimir Zelenszkij elnök ki akar hátrálni az Egyesült Államokkal kötött kritikus ásványi anyagokra vonatkozó megállapodásból – közölte Donald Trump amerikai elnök vasárnap az Air Force One fedélzetén újságírókkal.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap megismételte a Hamász lefegyverzésére és vezetőinek a Gázai övezet elhagyására vonatkozó követelését, miközben megígérte, hogy fokozza a csoportra gyakorolt nyomást.
Jens-Frederik Nielsen megválasztott grönlandi miniszterelnök vasárnap Facebookon tett bejegyzésében utasította el azt, hogy a szigetet az Egyesült Államok megszerezze.
Donald Trump másodlagos vám kiszabását helyezte kilátásba az Oroszországból származó kőolajra, és jelezte, még a héten beszélni akar az orosz elnökkel – jelentette ki az amerikai elnök vasárnap.
Ahmed es-Saraa ideiglenes szíriai elnök szombat este bejelentette egy új, miniszterelnök nélküli kormány megalakulását, amelyben egy nő is helyet kap.
Felrobbant és kiégett Vlagyimir Putyin limuzinja Moszkvában. A jármű egy fekete Aurus Senat volt, amelynek értéke 330 ezer euró. Sérültekről nem érkezett információ, és egyelőre nem tudni, ki használta a limuzint a robbanás idején.
Ismét százezrek gyűltek össze Isztambulban, hogy tiltakozzanak Ekrem Imamoglu polgármesternek a hivatalából való felfüggesztése és letartóztatása miatt, valamint hogy követeljék a városvezető szabadon bocsátását.
szóljon hozzá!