Fotó: Freepik/marymarkevich
A francia kormány betiltja az abaja női muzulmán köntös viselését az oktatási intézményekben, mert az „politikai támadást” jelent a szekularizáció ellen – jelentette be hétfőn Gabriel Attal oktatási miniszter.
2023. augusztus 28., 14:032023. augusztus 28., 14:03
„Össze kell fogni a szekularizáció megsértésével szemben, miután a köztársasági iskolát próbára teszik” – mondta a közelgő tanévnyitó alkalmából rendezett sajtótájékoztatóján a tárcavezető.
Az abaja „politikai támadás, politikai jelzés” – vélte Olivier Véran kormányszóvivő ugyanekkor a BFM hírtelevíziónak adott interjúban. Szerinte a teljes női testet elfedő hagyományos muzulmán viselet hordása a prozelitizmus egyik formája.
– hangsúlyozta Gabriel Attal, aki azt ígérte, hogy 2025-ig évente 300 ezer közoktatási dolgozónak tartanak képzést a szekularizáció elveiről, és mind a 14 ezer vezetői munkakörben dolgozónak 2023 végéig.
„Az iskolánkat próbára teszik. Az elmúlt hónapokban a szekularizáció megsértése jelentősen nőtt, mégpedig a vallási öltözetek, például az abaja vagy (a férfiak esetében) a kamiz viselésével, amelyek megjelentek, és néha meg is erősödtek, egyes iskolákban” – mondta a miniszter.
Gabriel Attal vasárnap este a legnézettebb kereskedelmi csatorna, a TF1 esti híradójában jelentette be, hogy
A muzulmán viseletekről szóló vita rendszeresen kirobban Franciaországban, miután a szekularizáció, azaz az állam és a vallás szétválasztásának nevében a vallási jelképek viselését szigorúan szabályozzák a törvények. Így a közoktatási intézményekben tilos minden vallási megkülönböztető jegy, a muzulmán fejkendőn kívül a kereszt vagy a kipa viselése is.
Egy hivatalos jelentés szerint a muzulmán öltözékek viselése az iskolákban 150 százalékkal emelkedett az elmúlt tanévben a 2021–2022-es tanévhez képest.
Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).
Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.
A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.
Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.
szóljon hozzá!