Fotó: Freepik/marymarkevich
A francia kormány betiltja az abaja női muzulmán köntös viselését az oktatási intézményekben, mert az „politikai támadást” jelent a szekularizáció ellen – jelentette be hétfőn Gabriel Attal oktatási miniszter.
2023. augusztus 28., 14:032023. augusztus 28., 14:03
„Össze kell fogni a szekularizáció megsértésével szemben, miután a köztársasági iskolát próbára teszik” – mondta a közelgő tanévnyitó alkalmából rendezett sajtótájékoztatóján a tárcavezető.
Az abaja „politikai támadás, politikai jelzés” – vélte Olivier Véran kormányszóvivő ugyanekkor a BFM hírtelevíziónak adott interjúban. Szerinte a teljes női testet elfedő hagyományos muzulmán viselet hordása a prozelitizmus egyik formája.
– hangsúlyozta Gabriel Attal, aki azt ígérte, hogy 2025-ig évente 300 ezer közoktatási dolgozónak tartanak képzést a szekularizáció elveiről, és mind a 14 ezer vezetői munkakörben dolgozónak 2023 végéig.
„Az iskolánkat próbára teszik. Az elmúlt hónapokban a szekularizáció megsértése jelentősen nőtt, mégpedig a vallási öltözetek, például az abaja vagy (a férfiak esetében) a kamiz viselésével, amelyek megjelentek, és néha meg is erősödtek, egyes iskolákban” – mondta a miniszter.
Gabriel Attal vasárnap este a legnézettebb kereskedelmi csatorna, a TF1 esti híradójában jelentette be, hogy
A muzulmán viseletekről szóló vita rendszeresen kirobban Franciaországban, miután a szekularizáció, azaz az állam és a vallás szétválasztásának nevében a vallási jelképek viselését szigorúan szabályozzák a törvények. Így a közoktatási intézményekben tilos minden vallási megkülönböztető jegy, a muzulmán fejkendőn kívül a kereszt vagy a kipa viselése is.
Egy hivatalos jelentés szerint a muzulmán öltözékek viselése az iskolákban 150 százalékkal emelkedett az elmúlt tanévben a 2021–2022-es tanévhez képest.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!