Fotó: Freepik/marymarkevich
A francia kormány betiltja az abaja női muzulmán köntös viselését az oktatási intézményekben, mert az „politikai támadást” jelent a szekularizáció ellen – jelentette be hétfőn Gabriel Attal oktatási miniszter.
2023. augusztus 28., 14:032023. augusztus 28., 14:03
„Össze kell fogni a szekularizáció megsértésével szemben, miután a köztársasági iskolát próbára teszik” – mondta a közelgő tanévnyitó alkalmából rendezett sajtótájékoztatóján a tárcavezető.
Az abaja „politikai támadás, politikai jelzés” – vélte Olivier Véran kormányszóvivő ugyanekkor a BFM hírtelevíziónak adott interjúban. Szerinte a teljes női testet elfedő hagyományos muzulmán viselet hordása a prozelitizmus egyik formája.
– hangsúlyozta Gabriel Attal, aki azt ígérte, hogy 2025-ig évente 300 ezer közoktatási dolgozónak tartanak képzést a szekularizáció elveiről, és mind a 14 ezer vezetői munkakörben dolgozónak 2023 végéig.
„Az iskolánkat próbára teszik. Az elmúlt hónapokban a szekularizáció megsértése jelentősen nőtt, mégpedig a vallási öltözetek, például az abaja vagy (a férfiak esetében) a kamiz viselésével, amelyek megjelentek, és néha meg is erősödtek, egyes iskolákban” – mondta a miniszter.
Gabriel Attal vasárnap este a legnézettebb kereskedelmi csatorna, a TF1 esti híradójában jelentette be, hogy
A muzulmán viseletekről szóló vita rendszeresen kirobban Franciaországban, miután a szekularizáció, azaz az állam és a vallás szétválasztásának nevében a vallási jelképek viselését szigorúan szabályozzák a törvények. Így a közoktatási intézményekben tilos minden vallási megkülönböztető jegy, a muzulmán fejkendőn kívül a kereszt vagy a kipa viselése is.
Egy hivatalos jelentés szerint a muzulmán öltözékek viselése az iskolákban 150 százalékkal emelkedett az elmúlt tanévben a 2021–2022-es tanévhez képest.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
szóljon hozzá!