Fotó: Benferencz.org
103 éves korában április 7-én elhunyt Benjamin Berell Ferencz – azaz Ferencz Benjámin - , a nürnbergi per utolsó, még élő ügyésze.
2023. április 09., 11:392023. április 09., 11:39
2023. április 09., 11:412023. április 09., 11:41
Az idős ügyészt álmában érte a halál, a The New York Times szerint egy idősotthonban hunyt el a floridai Boynton Beach-ben.
„Ma a világ elvesztette a népirtás és a hozzá kapcsolódó bűncselekmények áldozatainak igazságtételéért folytatott küzdelem egyik vezetőjét. Gyászoljuk Ben Ferencz, az utolsó nürnbergi háborús bűnös ügyész halálát.
Ferencz 1920 március 11-én született a Szatmár megyei – azóta a román közigazgatás által Máramaros megyéhez csatolt – Csolton.
Születése után néhány hónappal a trianoni békeszerződés értelmében Erdélyt és a Partiumot Romániához csatolták. Amikor Benjámin tíz hónapos volt, családja az Egyesült Államokba emigrált, a Wikipédia rámutat:
A család New Yorkban telepedett le, ahol a manhattani Lower East Side-on éltek. A szülei nem voltak kifejezetten vallásosak, de betartották az alapvető zsidó szokásokat. Apja cipész volt, azonban az Egyesült Államokban nem kapott munkát, mert az ottani cipőgyártást már olyan gépekkel végezték, amelyeket ő nem tudott kezelni. Végül egy zsidó segélyszervezetnek köszönhetően egy bérházban kapott házmesteri állást. 1926-ban szülei elváltak, nem sokkal később mindketten újraházasodtak. Otthon jiddisül beszéltek, ezért Ben alig tudott angolul, amikor megkezdte iskolai tanulmányait.
Először a queensi Townsend Harris High Schoolban tanult, ahonnan felvételt nyert a College of the City of New Yorkra. Itt látogatta élete első kriminalisztikai kurzusait. 1940-ben végzett a City College-ban. A büntetőjogi vizsgája eredményeként ösztöndíjat kapott a Harvard Law School-ba. Az egyetemen többek között Roscoe Pound professzortól tanulhatott, és Sheldon Glueck kriminológus diákasszisztense volt, aki ebben az időben könyvet írt a háborús bűncselekményekről. 1943-ban végzett a Harvardon. Tanulmányai után behívták az amerikai hadseregbe, ahol a 115. légvédelmi tüzérhadosztályba került mint egy utánpótlási egység írnoka.
1945-ben George Patton tábornok 3. hadseregének parancsnokságára helyezték át, ahol
Ebben a szerepben az amerikai hadsereg által felszabadított koncentrációs táborokba küldték.
1945 karácsonyán őrmesteri rangban szerelt le az amerikai hadseregből. Visszatért New Yorkba, majd a következő év márciusában David Marcus alezredes, az amerikai hadsereg háborús bűnökkel foglalkozó osztályának vezetője szerződtette az amerikai katonai bírósághoz Nürnbergbe. Szeptemberben Telford Taylor tábornok jogi csapatába került, s kinevezte őt az Einsatzgruppe-per főügyészévé – amely Ferencz első esete volt. „Szomorúan és reménykedve tárjuk itt fel több mint egymillió ártatlan és védtelen férfi, nő és gyermek szándékos lemészárlását” – mondta Ferencz a nürnbergi per nyitóbeszédében. „Ez az intolerancia és az arrogancia programjának tragikus eredménye volt. Nem a bosszú a célunk, de nem is csak az igazságos büntetést keressük. Arra kérjük ezt a bíróságot, hogy nemzetközi büntetőeljárással erősítse meg a békés és méltóságteljes élethez való emberi jogot, fajra és hitvallásra való tekintet nélkül. Az általunk előterjesztett ügy az emberiességért való folyamodás a törvény előtt” – mondta Ferencz.
„A népirtás – az emberek egész kategóriáinak kiirtása – a náci doktrína egyik fő eszköze volt„ – mutatott rá Ferencz. A bíróság elé állított 22 férfit mind elítélték; közülük 13-ra mondtak ki halálos ítéletet, amelyből végül négyet hajtottak végre. Ezt követően a per dokumentumainak kiadásával foglalkozott, hogy később forrásként szolgáljon a történészek és jogászok számára.
Fotó: Benferencz.org
A nürnbergi pert követően, feleségével, Gertrude-dal együtt, akit 1946. március 31-én New Yorkban feleségül vett, Németországban maradt. Részt vett a nácik által üldözött személyek jóvátételi és rehabilitációs programjainak elindításában, és azokon a tárgyalásokon is, amelyek 1952. szeptember 10-én az Izrael és Nyugat-Németország közötti jóvátételi megállapodáshoz és 1953-ban az első német kárpótlási törvényhez vezettek. 1956-ban a család – ekkorra már négy gyermekük született – visszatért az Egyesült Államokba, ahol Ferencz magánjogi gyakorlatot kezdett. Miközben a zsidó kényszermunkásoknak a Flick-konszernnel (a Flick-per) szembeni követeléseit vizsgálta, megfigyelte „a történelem és a pszichológia érdekes jelenségét, miszerint a bűnöző nagyon gyakran áldozatként látja önmagát”.
Pályafutása során, tapasztalatai alapján egy nemzetközi büntetőbíróság létrehozását szorgalmazta, és végül sikerrel járt: 1998-ban Rómában 120 ország fogadta el a Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó dokumentumot, amely 2002-ben lépett hatályba.
Ferencz az évek során kritikusan viszonyult hazája tetteihez, többek között a vietnami háború idején is bírálta az Egyesült Államok politikáját. 2020 januárjában véleménycikket írt a New York Timesban, amelyben „erkölcstelen tettnek” és „a hazai és nemzetközi jog egyértelmű megsértésének” nevezte, hogy az amerikaiak dróncsapással megöltek egy magas rangú iráni katonai vezetőt.
„Az ok, amiért életem nagy részét továbbra is a háborúk megelőzésének szentelem, az a felismerés, hogy a következő háború mellett az előző gyerekjátéknak fog tűnni” – mondta egy kamarai beszédben 2018-ban. „A jog, nem a háború marad a jelszavam és a reményem” – mutatott rá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániát hozta fel negatív példaként a NATO-csapatok és hadfelszerelés szállítását akadályozó nehézségek kapcsán Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi paracsnoka.
Négy év börtönre, ebből két év letöltendő szabadságvesztésre és öt évnyi közhivatal viselésétől való eltiltásra ítélte Marine Le Pent hétfőn egy párizsi bíróság – adta hírül a Híradó.hu.
Egyhetes nemzeti gyászt hirdettek hétfőn Mianmarban, miközben a mentők hétfőn négy embert szabadítottak ki az összeomlott épületek romjai alól – jelentette a kínai média.
Irán legfőbb vallási és politikai vezetője határozott választ helyezett kilátásba hétfőn az Egyesült Államokkal szemben, ha az amerikai elnök beváltja „fenyegetéseit” az iráni atomprogramról kötendő megállapodással kapcsolatban.
Volodimir Zelenszkij elnök ki akar hátrálni az Egyesült Államokkal kötött kritikus ásványi anyagokra vonatkozó megállapodásból – közölte Donald Trump amerikai elnök vasárnap az Air Force One fedélzetén újságírókkal.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap megismételte a Hamász lefegyverzésére és vezetőinek a Gázai övezet elhagyására vonatkozó követelését, miközben megígérte, hogy fokozza a csoportra gyakorolt nyomást.
Jens-Frederik Nielsen megválasztott grönlandi miniszterelnök vasárnap Facebookon tett bejegyzésében utasította el azt, hogy a szigetet az Egyesült Államok megszerezze.
Donald Trump másodlagos vám kiszabását helyezte kilátásba az Oroszországból származó kőolajra, és jelezte, még a héten beszélni akar az orosz elnökkel – jelentette ki az amerikai elnök vasárnap.
Ahmed es-Saraa ideiglenes szíriai elnök szombat este bejelentette egy új, miniszterelnök nélküli kormány megalakulását, amelyben egy nő is helyet kap.
Felrobbant és kiégett Vlagyimir Putyin limuzinja Moszkvában. A jármű egy fekete Aurus Senat volt, amelynek értéke 330 ezer euró. Sérültekről nem érkezett információ, és egyelőre nem tudni, ki használta a limuzint a robbanás idején.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!