Zirzabella kíváncsian kotorászta elő a telefont a táskájából: ugyan ki küld neki üzenetet ilyen korai órában, hiszen az ismerősei déli tizenkettő előtt nem szoktak ennyire aktívak lenni.
2006. május 25., 00:002006. május 25., 00:00
Ám csak a mobilszolgáltató értesítette arról, hogy két dollárral támogathatja az árvízkárosultakat, hogyha küld egy smst-t a megadott számra. Zirzabellának a királyi tévéadó jutott eszébe, ahol már a tavalyi árvizekkor feldobták ezt a lehetőséget azok számára, akik lusták felemelkedni a kanapéról, és elsétálni a legközelebbi bankig a nemes gesztusért. Zirzabella adakozó ellágyulását csak a jótékonysági kampányt elindító műsorban túltengő, hiányos öltözékű hölgyek zavarták meg kissé. Bár igazán megszokhatta volna már, hogy ez a tévéadó a különböző kontinenseken élő, egymásról húsz éve semmit sem tudó családtagok első találkozásától, a rákos kislány műtétjére összegyűlt pénz által előcsalt könnyekig mindent alulsemmi-felülpántban vigyorgó, égig érő sarkakon billegő macák felvonulásával fest alá. Oda se neki, gondolta Zirzabella, és elküldte azt az üzenetet – utána pedig nagyon nagylelkűnek érezte magát. Egészen addig, amíg kezébe nem került a Katarban szervezett telefonszám-árverésről szóló hír. Katarról csak annyit tudott, hogy valahol Szaúd-Arábia környékén található, nagyon pici ország, ahol egyéb sincs, csak sivatag, de mindenki betegre keresi magát a kőolajból. Most viszont megtudta, hogy ebben az országban valaki képes volt kettő egész hetvenöt millió dollárt fizetni a 666-6666-os telefonszámért. Az árverést jótékony céllal szervezték meg, a vagyonnyi összeg egy egészségügyi segélyszervezet bankszámlájára vándorolt – olvasta Zirzabella. És valamiért kezdte szánalmasnak érezni azt a két dollárt, főleg, hogy tudta: még ennyi sincs a telefonkártyáján.
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
szóljon hozzá!