A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 2007. január 1-jétől kolozsvári székhellyel létrehozza a hatodik területi, egyben első határon túli akadémiai bizottságát – jelentette be Hámori József, az MTA alelnöke a hétvégén Kolozsváron megrendezett V. Magyar Tudomány Napja Erdélyben elnevezésű tudományos ülésszakon, amelyet Az 1956-os magyarországi forradalom hatása Erdélyben témakörben szerveztek meg. A leendő Kolozsvári Akadémiai Bizottságnak (KAB) az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) ad otthont, feladata, hogy segítse és népszerűsítse a romániai magyar tudományos közösség munkáját.
2006. november 27., 00:002006. november 27., 00:00
Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatója az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) szerepéről értekezett, Fischer Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem tanára pedig az 1950-es évek geopolitikai helyzetének elemzésével magyarázta, hogy sem az Egyesült Államoknak, sem a NATO-nak nem volt érdeke 1956 késő őszén beavatkozni Magyarországnak a szovjet túlerővel vívott harcába. Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi nyugalmazott főlevéltáros az egykori Magyar Autonóm Tartományban lezajlott események és meghurcoltatások mérlegét megvonva állapította meg, hogy ’56 romániai vonatkozásainak a levéltári kutatása terén még számos lemaradás tapasztalható. Dávid Gyula irodalomtörténész erdélyi egyetemisták és középiskolások, Benkő Levente pedig erdélyi írók ’56-os magatartásáról beszélt. Novák Zoltán Csaba kutató a Román Munkáspártnak a forradalom és szabadságharc utáni kisebbségpolitikáját, Tófalvi Zoltán kutató az úgynevezett hazaárulási perekről értekezett. Vekov Károly egyetemi docens a Szoboszlay-perről, Bura László irodalomtörténész a forradalom Szatmár megyei hatásairól beszélt, Olti Ágoston doktorandus a román párt és a hadsereg magatartásáról, Ioanid Ilona Irén kutató Nagy Imre modernitásáról értekezett. n Krónika
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Látogatottsági adatok