Robotika, táncművészet: a tudományról másképp

A sorozatban kiváló professzorok, természet- és társadalomtudományokkal, illetve különbözõ mûvészeti ágakkal foglalkozó szakemberek mutatják be területük izgalmas és fontos kérdéseit. Az Alma Mater adásai a tudományok széles skáláját fogják át. 
A hétvégén vetített elsõ epizódban Rudas Imre, a Budapesti Mûszaki Fõiskola rektora (képünkön) kalauzolta el a nézõket a robotok világába. Utópia vagy valóság a robot alapú társadalom? – tette fel a kérdést elõadása elején a professzor. Helyettesíthetõ az ember robottal? Lehet, hogy a robotok egyszer átveszik a hatalmat a földön? Ilyen és ehhez hasonló felvetések korábban inkább csak sci-fi regényekben szerepeltek. Ma közel egymillió ipari, 40 ezer szerviz- és mintegy három és fél millió háztartási robot mûködik a világban, a sokmilliónyi szórakoztató masináról, elemes háziállatról nem is beszélve… Az Alma Mater elsõ adásából kiderült, mennyiben érdemes támaszkodni Isaac Asimov robotikatörvényeire, és hogy milyen szerepet töltenek be a magyar szakemberek a robotkutatásban. A mûsorkészítõk ismeretterjesztõ bejátszásokban tisztázták a tudományterület alapfogalmait, illetve bemutatták Rudas professzort és az intézményt is, ahol szemináriumi elõadását rögzítették. A sorozat következõ epizódjaiban Bagdy Emõke mesél a stresszkezelésben nélkülözhetetlen lelki védõfaktorokról, Jakabné Zórándi Mária a tánc és az ember évezredeken átívelõ kapcsolatáról, majd Klinghammer István az agykutatásban is felhasznált térképészetrõl. A folytatásban Farkas Imre a magyarországi hídépítés, Sümegi Pál pedig a régészeti geológia tudományának kérdéseibe avatja be az érdeklõdõket.
A mûsor a Magyar Televízió és a Magyar Rektori Konferencia együttmûködési megállapodásának köszönhetõen jött létre.