PC-fegyver

Az önkormányzat ígyszeretné visszaszorítani a bűnözést avárosban.
Azért kíváncsilennék, hányan élnek az ajánlattal. Ahuszonkétmilliós világvárosban ugyanissokak számára a munkahelyek korlátozott számamiatt aligha akad egyéb megélhetési forrása fegyveres rablásnál, ami ugyan természetesenfölöttébb elítélendő tény, deazért nem biztos, hogy valós segítségetjelenthet egy olyan számítógép, amelyráadásul az ablakos program nevével fémjelzettszoftvergyártó óriás reklámakciójakeretében került a birtokába. Azt ugyanislegföljebb pénzzé teszik, majd az ezértkapott összeget fölélik, jelentősebb befektetésreugyanis ez még Mexikóban sem elegendő. Fölmerülmég lehetőségként az internetes távmunka,ne adj’ isten, a számítógépes bűnözés,bár ez a bűncselekmények melegágyánakszámító szegényebb környékekentapasztalható magas fokú írástudatlanságmiatt csak kevesek számára jelenthet megoldást.A többiek viszont meglehetősen nehéz helyzetbe kerülnek,ha elfogyott a PC-ért kapott pénz, hiszen az mégiscsakfurcsán nézne ki, ha egy akció egyik résztvevőjevégső kétségbeesésében hónaalá csapná a jókora dobozt, és azzalrontana be egy élelmiszerboltba, hogy „Figyelem! Ez rablás!Számítógép van nálam, ésnem félek használni!”.
Arról nem is beszélve,hogy nem minden nyomornegyedben építették ki azelektromos hálózatot. Ha tehát M. Lopez nagykorúAK–47-es tulajdonos úgy dönt, hogy beszolgáltatjafegyverét egy háromgigás processzorralfölszerelt számítógépértcserébe, adott esetben azzal a dilemmával találjaszemben magát, hogy be kell köttetnie az áramot isa viskójába, amennyiben használni kívánja,ez pedig, ugye, pénzbe kerül. Pénzhez viszont –fegyver híján – legfeljebb akkor jut, ha eladja aszámítógépet.