Normális reggel

Az ágyat példáulteljesen fölösleges letakarni, úgyse nézisenki. A zuhanyozásra még marad idő, a borotválkozástazonban halasztani kell, ej, hát nem is áll olyanrosszul az a borosta. Reggeli szinte automatikusan kiesik, kinek vanideje kenyeret kenegetni. Különben is, majd pótoljukegy kiadós ebéddel.
Egyetértő bólogatássalhallgattam, ahogy kifejti a normális reggel kellékeit.Nem nyomjuk ki a telefont, hanem fölkelünk reggel. Nem éppkorán, hanem ésszerű időpontban. Mondjuk úgyfél kilenckor, tízre nyugodtan elérünkbárhova. Marad idő zuhanyozni, élvezni a vízsimogatását. Ezalatt pontosan kész lesz a kávé.Mielőtt azonban kávéznánk, reggelizünk.Vajas kenyeret, sonkát, tojást. Tejet is iszunk. A kávémellett eldiskurálgatunk a napi teendőkről. Tiszta fejjel,nyugodtan, ahogy az igazi felnőttek. Ha marad idő, mégszendvicset is pakolunk, úgyis csak este kerülünkhaza.
Az álom-reggel reményébenkorán lefeküdtünk. Telefonok beállítvafél kilencre. Távol az ágytól, nehogyöntudatlanul is megnyomjuk a gombot. Frissen, jókedvűenébredtünk, pontban fél kilenckor. Örömmelnyugtáztuk, hogy lám-lám nem is olyan nehézmegébredni. Tudod mit – mondta –, még tízpercet maradjunk az ágyban, én máris elkezdekgondolkodni, milyen ruhát vegyek fel. Addig te kitalálod,hogy mit reggelizünk.
Megszólalt a telefon. Az órakönyörtelen fél tízet mutatott. Alkalmazzukaz A tervet, mondtam, nagyobb káromkodás után.