Nevelés

Gondoljunk csak bele: már korareggel elindulnak, a város másik végénlévő piacon ugyanis olcsóbb a paradicsom, és aszomszédasszony szerint nagyon finom túrót lehetkapni. A dugig megrakott szatyrok húzzák az embervállát, a dereka is megfájdul, ésigencsak fárasztó az is, amíg valahogy felülheta buszra. Ezt ugyanis nem lehet akárhogy. Időben lesben kellállni: aki hamarább meglátja a buszt befordulnia sarkon, jó előre odaállhat a járda szélére,hogy az elsők között szálljon fel. Az ajtókkinyílásakor aztán minden energiájátössze kell szednie az idős hölgynek vagy öregúrnak,nehogy valaki eléje furakodhassék, és elfoglaljaa helyét – hiszen akkor lábon kell állniegészen a domb tetejéig, ilyent senki nem kívánhatmég ellenségének sem.
Vannak persze felvágósöregek is, akik nyugodtan kivárják, hogy rájukkerüljön a sor a felszállásnál, ésnem szólítják meg a neveletlen kölyköt,aki a széken terpeszkedik, míg nekik állniukkell. De ezeket a kutya sem érti. Miért üldögéljenaz a fiatal, várja ki a sorát, öregkorábanlesz alkalma neki is leülni – és majd megtudja akkor,milyen kellemetlen tud lenni, ha egy-egy pofátlan alakelfoglalja a helyét. Némelyik még vissza isfelesel, hogy reggel óta dolgozik és fáradt,vagy hogy arrébb van még egy üres hely – nemértik, hogy ekkora szatyorral az a pár lépésis számít? Nézze meg az ember a taknyosháromévest, hát nem azon sír, hogy leakar ülni? Bezzeg a két testvére milyen szépenmegáll az anyukájuk mellett, annak is lehetne többesze, hiszen az előbb is egy idegennek kellett megtámogatniaa kicsiket, nehogy fékezéskor elessenek.
Na tessék, az a fejkendősöregasszony nem felállt a székéről? Ésmég segít a gyereknek leülni, aztánelbeszélget az anyukával. Mikor tanulja már megmindenki, hogy a kicsiken kell kezdeni a nevelést – ha mostelkényezteti azt a kölyköt, mikor tanulja meg, hogyát kell adnia a helyét az időseknek?