Ne/ölj

Az emberölés a világösszes vezető kultúrájában problematikusfogalom. A felmerülő morális, jogi, etikai gátakmind azonos origóra vezethetőek vissza: az ölésirreverzibilis folyamat. Valós, egyik utolsókéntfennmaradt tabu, az egyházak a kategorikus tiltástalkalmazzák rá, a világi hatalmak börtönt,villamosszéket, esetenként háborúskitüntetést. A józan eszű polgár ezértnem öl. Egyszerűen megfizet valakit, hogy elvégezze amunkát.
Az élet kioltása különbenis macerás dolog. Mindig viccesnek találtam azakciófilmeket, a hős egyetlen nyisszantással,csavarással küldi másvilágra kilencven kilóizomból, izületből, idegből felépülőellenfelét. (Volt már valaki önök közüldisznóvágáson?) És mi a helyzet a kevésbélátványos magzat elleni erőszakkal? (Gyilkos-e ahuszonhárom éves Gizike?) Hát az eutanáziával?(Mentsünk-e életet a nyolcvanéves, menthetetlenGéza bá lélegeztetőkészülékéneküzemeltetési költségeivel?) Ha kevesebb minthetven dollárból ivóvízhez juttathatnékegy szub-szaharai kisközösséget, mért nemverem falhoz a malacperselyt? (Fogalmam sincs, mire mehetett el apénz, a múlt hónapban még megvolt...) Ésaz egyetemes hatású, környezetromboló ipariaktivitás? (Mért gyűjt Gizike fiúja tizenkétlitert fogyasztó terepjáró autóra, mikorpár év, és jön az elsivatagosodás,biztosítótűvel fogjuk felerősíteni a bélyegeta borítékra?) Hány millió követőjevan a hamis, gyilkológépek tartályaibaüzemanyagot csöpögtető ideológiáknak?(Év végéig az USA kisollóval nyírbáljaki Iránt a világtérképről. Nehogy má’a fanatikus terroristák övbombás robbantásporában szálljanak Allahhoz, olajba főzni mindet, hogyszolgánk legyen a másvilágon!) Nem hagyhatom ki,hogy az esti akciófilm akcióba induló hősénekférfias biccentésével zárjam: találkozunka pokolban.