Kéregetőgép

A lehetőségek tárháza igencsak gazdag, hiszen manapság már a mosogatást is a konyhában zümmögő gép végzi a vasárnapi ebéd után, így a családfő nyugodtan lepihenhet foteljébe a desszert elfogyasztása után, nem kell fél órát a mosogatókagyló mellett töltenie a konyhában. De a parkolójegy is automatából vásárolható meg, sőt hogy a sikamlósabb témakörök se maradjanak ki, a magányos hölgyek vágyainak kielégítésére is ötletes elektronikus szerkezetek állnak rendelkezésre.

Az emberi leleményesség végtelensége most újabb gépezetben nyilvánul meg. Pécsett a városatyák oly módon kívánják visszaszorítani a kéregetést, hogy kéregetőautomatákat állítanak föl a városban. Az ötletgazda, Tasnádi Péter polgármester elmondta: a gépekbe dobott összegeket, illetve az abból vásárolt holmikat a koldusok, hajléktalanok problémáit ismerő szervezetek juttatnák el az érintettekhez. A módszert állítólag Európa több városában is alkalmazzák, és segítségével valóban vissza lehet szorítani a kéregetést.

A koldulók ugyanakkor szkeptikusan viszonyulnak a felvetéshez, úgy vélik ugyanis, hogy ez nem oldaná meg a gondjaikat, mivel a „gépkoldusokba” sokkal kevesebb pénz kerülne, mint amennyit ők személyesen össze tudnak gyűjteni.

A felvetés jogos, hiszen tegyük a kezünket a szívünkre: ki a fene dobna be csak úgy egy kis aprót egy automatába, amely némán és szürkén meredez a járdaszélen? Mindenképpen élővé kell tenni a kapcsolatot a kéregetőgép és a járókelők között. Mondjuk azáltal, hogy mozgásérzékelővel szerelik föl őket, és amikor valaki elhalad előttük, érces hangon kezdik harsogni, hogy: „Hé, öreg, nincs egy kis apród?”, vagy „Jaj, uram, szánjon már meg egy húszassal, kilenc gyereket kell otthon etetnem!”. A siker mindenképpen valószínűbb, mint a néma gépek esetében.

Legalábbis addig mindenképpen, amíg valaki föl nem találja az alamizsnaadó automatát.