Bartis-regény vásznon, képernyőn

Érzelmi patthelyzetben

A film főbb szerepeit Udvaros Dorottya (képünkön jobbra), Makranczi Zalán, Gryllus Dorka és Hernádi Judit alakítja. A történet a rendszerváltás utáni években játszódik, és egy művészcsalád – az előző érában gyökerező – belső konfliktusait ábrázolja. A férfi főhős, Weér Andor író (Makranczi Zalán) anyjával, a valaha ünnepelt színésznő Weér Rebekával (Udvaros Dorottya) él együtt, az anya őrült magánmítoszának fogságában. A szenvedélyes, érzéki nő tizenöt éve ki sem tette a lábát a lakásból; disszidens lányának levelei tartják benne a lelket, bár a leveleket valójában a fia írja. Érzelmi patthelyzet foglyai: szeretet és gyűlölet kötelékei béklyózzák őket egymáshoz. Ebbe a szituációba érkezik az erdélyi származású Fehér Eszter (Gryllus Dorka), aki a fiú számára a kitörés lehetőségét biztosítja, ám még messze van a vágyott nyugalom...

Debütnagyjátékfilm profi csapattal

Bartis Attila regényéből Garaczi László és Alföldi Róbert közösen írta a film forgatókönyvét. Bár a színész-rendező Alföldi készített már tévéfilmet a Magyar Televíziónak (A Nagy Könyv Micimackóját, illetve Janikovszky Éva Kire ütött ez a gyerek? című regényének adaptációját), játékfilmes rendezőként A nyugalommal debütál. „Szerencsém van, mert profi szakemberekkel vagyok körülvéve, akik valamiért nagyon szeretnék, hogy ez nagyon-nagyon jól sikerüljön” – nyilatkozta az Este vendégeként a rendező, az ismert színházi dramaturgra, Vörös Róbertre, és a Gothár Péter Passzportját, valamint Jeles András József és testvérei című filmjét is fényképező operatőrre, Babos Tamásra utalva.

Az Este meghívottja volt Garaczi László is. „Azért vállaltam el, mert nagyon erős drámai történések vannak a regényben, talán nem túlzás azt mondani, hogy filmre kívánkozik” – mondta el a forgatókönyv társszerzője. Hasonlóan nyilatkozott a regényről egy korábbi, a Filmhu moziportálnak adott interjújában a rendező. „A Nyugalom nagyon erős írás. A boldogságkeresésről szól, viszont egy szinte tabutémának számító kapcsolat révén. Szeretem benne, hogy kendőzetlenül fogalmaz. A bennünk élő sötét oldalunkról állít dolgokat. Mert igenis, gyűlöljük a szüleinket, mert kiszolgáltatottak vagyunk, mert meghatározzák az egész életünket, mert egy egész életen keresztül cipeljük magunkon őket. És ugyanez fordítva is igaz. Ez az ösztönös, nem választható szeretet mennyire gúzsba köt, menynyire lehetetlenné teszi, hogy másokkal ugyanilyen szoros érzelmi kapcsolatba kerülj” – vallotta a rendező, aki reméli, hogy a film mind a képernyőn, mint a televízióban „jól mutat” majd.

A ’90-es évek felfedezettje

Bartis Attila, A nyugalom marosvásárhelyi születésű, József Attila-díjas szerzője a kilencvenes évek egyik nagy irodalmi felfedezettje: A séta című kisregény (1995) és A kéklő pára című, 1998-as elbeszéléskötete után 2001-ben jelent meg A nyugalom, amelyből 2003-ban egy átdolgozott színdarab készült (Anyám, Kleopátra, Nemzeti Színház, rendezte: Garas Dezső), mára többek közt németül, angolul, franciául, lengyelül és románul is olvasható.