Antiturulizmus

A fasizmus tekintetében lassan bármely harmincas évekbeli, hasonló irányultságú szervezettel azonos kaliberû Szlovák Nemzeti Párt elnöke szerint a Szlovákia integritását kifejezni hivatott jelképeket országszerte, így az államhatár mentén is telepíteni fogják.

Azt tekintsük mellékes szempontnak, hogy a bizánci eredetû kettõs keresztet a Kárpát-medencében elõször III. Béla királyunk használta, ezt követõen vált Magyarország jelképévé – amit az önálló állammal nem rendelkezõ szlovákok is átvettek, és más színekkel ugyan, de a mai Szlovákia is címerként használja.

Nézzük inkább a konkrét haditervet. Slota szerint ha a szlovák–magyar határ mentén felállíttatnak egy halom kettõskeresztet, akkor a turulmadarak nem szálldosnak be a szlovák légtérbe. A turul bûne minden bizonnyal az, hogy a honfoglaló Árpád nemzetség totemállatából a magyarság jelképévé vált. Amúgy polgári nevén – kerecsensólyomként – az egyik legártalmatlanabb élõlény. A hivatalos meghatározás szerint a kerecsensólyom (Falco cherrug) a madarak osztályából a sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj. Európában és Ázsiában honos, vándorló egyedei eljutnak Afrikába is. Fõként ürgékkel és galambokkal táplálkozik, ezen túlmenõen azonban senkit sem szokott bántani. Persze elhiszem én, hogy Slota elõtt néha olyan apokaliptikus képek jelennek meg, amelyeken karmaik között gyújtóbombákat tartó, magyar felségjelzéssel ellátott turulok repülnek be az ország légterébe, és bombatámadást intéznek Kassa ellen. Az ilyen víziókat azonban rendszerint az a jelenet követi, amelyben az ember arra tér magához, hogy egy bájos mosolyú ápolónõ a detoxikáló intézetben épp egy gumicsövet vezet a gyomrába, valóságtartalmuk tehát erõsen megkérdõjelezhetõ.

Slotát azonban az ilyesmi rendszerint nem szokta zavarni, utalt õ már talajrészeg állapotban arra, hogy tankokkal kéne Budapest ellen vonulni. Csak akkor valószínûleg nem a kettõs kereszt, hanem a kettõs látás miatt állt meg a határ elõtt.