2008. március 11., 00:002008. március 11., 00:00
A hét-végén ugyanis az ország déli részén lévõ egykoron svábok alapította településre vezetett utam, ráadásul olyan ügyben, amely révén lehetõségem nyílt megismerni magát a városkát. Nos, azontúl, hogy elsõ látásra a hely máris azt a képzetet kelti az emberben, hogy máshol jár, a „nyugatosodás\" jeleivel találkozva lépten-nyomon, egy illetékessel beszélgetve az az érzése támad, hogy egy furcsa szigeten találja magát. Mert ez a földdarab valahogy kiszakadt a saját környezetébõl, és egészen más úton indulva példaértékûvé vált, követendõ mintát nyújtva az egész országnak, minden városnak, községnek. A megvalósítások értékét ugyanakkor talán az emeli igazán, hogy már ez elsõ pillanatban világossá válik, hogy ott megvalósult a csoda, hogy emberek, akiket kulturális, nyelvi határok választanak el, képesek felfogni, hogy jólétük csak összefogva, félreértéseiket félretéve valósítható meg. Rövid tartózkodásom során többször felötlött, hogy tulajdonképpen mi is okozza ezt a nagyfokú kohéziót, mi az, amiért a helyi emberek, vezetõk képesek túltekinteni saját fenntartásaikon, és egymás mellé állva megvalósítani az elmúlt években oly sokat szajkózott fejlõdést békés együttélés közepette. A következtetés, amire jutottam, végül a városka alapító etnikumához vezetett vissza, azaz a svábokhoz, akikrõl akár nagyszüleink történeteibõl is tudhatjuk, hogy precíz, munkaszeretõ és igényes emberek voltak. Illetve most is azok, csak éppen már nem köztünk építenek tovább, visszatértek oda, ahonnan õseik egykoron elindultak. Igaz, most is szívesen visszajárnak, ünnepséget tartanak hagyományaik szerint, de ittlétük csak epizódszerû. Ennek ellenére hátrahagytak valamit, amit a helyben maradottak valahogyan eltanultak olyannyira, hogy a fiatalabb generáció is tovább viszi a mentalitást. Természetesen az is világos, hogy mindaz, ami épült, amit láthattam, nem kizárólag egy etnikumnak köszönhetõ, viszont a helyi emberekkel beszélgetve megerõsödött az a meggyõzõdésem, hogy nem is annyira elrugaszkodott gondolat ennek a hagyatéknak jelentõséget tulajdonítani.
Irányított légibombákkal támadta a dél-ukrajnai Herszont szerdára virradóra az orosz légierő, és Odesszát újabb dróncsapás érte.