Családi vagyon: közös vagy nem közös?

Az Egyesült Államokban az egyszerűen „the prenuptial”-ként ismert szerződés Romániában nem létezik. A hazai családi törvénykönyvet még 1954-ben fogadták el, s bár a rendszerváltás után több apró módosítást is eszközöltek rajta, lényegében a szovjet mintát teljességében átvevő jogszabálycsomag maradt.
Így a vagyonjogi szerződésként is emlegetett dokumentum hiányában csakis a családi törvénykönyv előírásai a mérvadóak, amikor a házastársak közös, illetve saját javairól beszélünk. A törvénykönyv a házasság következményeit vizsgáló harmadik fejezetének második része a 29–36-os cikkelyekben tér ki a javak hovatartozására, és szabja meg, hogy adósságok miatti lefoglalások vagy válás esetén mi tekinthető közös vagy saját tulajdonnak.
A jogszabálycsomag vonatkozó pontjai egyértelműen leszögezik, hogy a házasság ideje alatt szerzett javak közösek, s – mintegy utalásképpen arra, hogy nem lehet házasság előtti szerződést kötni – semmiféle előzetes szerződés vagy egyezség nem bírálhatja felül ezt. Ugyanakkor a házasság alatt szerzett javak közös voltát nem kell semmiféle dokumentummal sem bizonyítani – áll a törvénykönyvben.
Néhány kivételt is felsorol viszont a jogszabálycsomag. Mindig is az egyik fél sajátja marad minden, amihez a házasság megkötése előtt jutott hozzá. Ha az egyik házastársnak már a frigy előtt volt például saját lakása, akkor az az övé marad válás után is. Ugyanakkor ha egy idő után már nem lesz elég az említett lakófelület, és eladják azt, hogy nagyobbat vásároljanak, akkor az eladás utáni bevétel csakis a korábbi tulajdonost illeti meg. Amennyiben pedig egy idő után osztozkodásra kerül sor, akkor az új ingatlan értékének nagyobb része az övé lesz. Például a férj egy kétszobás lakrész tulajdonosaként kötött házasságot, a gyermekvállalás után a lakás kicsinynek bizonyul, és eladják azt 35 ezer euróért. Az összeg felpótlásával vásárolnak egy 60 ezer euró értékű négyszobás lakást, majd a válás mellett döntenek. Ebben az esetben a 35 ezer euró teljes egészében a férjet illeti meg, míg a visszamaradó 25 ezer eurónak a fele is neki jár. Közös tulajdonnak számít viszont az az autó, amelyet az egyik házastárs vásárolt saját fizetéséből, mivel a fizetések a család közös bevételének minősülnek.
Nem kell osztozniuk a házastársaknak válás esetén azokon a javakon, amelyekhez az egyik fél örökség vagy adomány útján jutott hozzá. Csak az számít kivételnek, ha az örökhagyó vagy adományozó kiköti, hogy az örökséget, illetve az adományt mindkét fél részére szánja. Sajátnak számítanak a saját felhasználásra vásárolt javak, a felek munkavégzéséhez szükséges tárgyak, valamint a család vagyonában az egyik fél által nyert vagy kárpótlásként kapott vagyontárgyak is. Nem kell a feleknek osztozniuk egyikük tudományos vagy irodalmi kéziratain, képzőművészeti alkotásain, illetve azok vázlatain, befektetési és találmányi projektjein, valamint a hasonló javakon – sorolja a törvénykönyv a 31-es cikkelyben. Szintén az egyik fél sajátja marad az összeg – vagy vagyontárgy esetleg, amit ebből vásárol –, amit baleset/biztosításként vagy személyét érintő károk után kapott kártérítésként.
Abban az esetben, ha az egyik házastárs eladósodik, akkor a közös javakat a hitelező nem foglalhatja le. Előbb a fél sajátjának minősülő vagyontárgyakat értékesítik. Ha ez az összeg nem bizonyul elégségesnek, akkor a hitelező vagy az eladósodott fél kérheti a közös javak elosztását az adósság összegének fedezésére elégséges összegig. Ebben az esetben a már elosztott javak nem minősülnek többé közös tulajdonnak, hanem a felek magántulajdonában maradnak.
Váláskor a felek maguk döntenek a javak elosztásáról. Ha nem sikerül dűlőre jutniuk, akkor a törvényszék hatáskörébe tartozik a javak elosztása.


A házasság előtti szerződés intézménye az Egyesült Államokból indult
Az egységes házasság előtti szerződés 1976-ban lépett érvénybe az Egyesült Államokban. A szerződés a későbbiekben az esetlegesen felmerülő problémák megoldási lehetőségeit rögzíti. Többek között azt szabályozza, hogyan fedeznek majd a felek egyes költségeket, és hogyan osztják el a felhalmozódó javakat válás esetén. A jogászok szerint a házasság előtti szerződés egyik legnagyobb előnye az, hogy megkönnyíti a válás procedúráját. Egyébként a megállapodás bármire vonatkozhat, amiben a felek meg kívánnak állapodni, csak az a kitétel, hogy a szerződés pontjai ne mondjanak ellent az alkotmánynak, és semmiképp se korlátozzák a házasságban születő gyermek jogait. A házasulandó felek megállapodhatnak születendő gyermekeik vallásáról, viszont azt nem köthetik ki, hogy ez egyik fél semmiféle kötelezettséget nem vállal a gyermek felnevelésére vonatkozóan. A főként vagyonjogi megállapodásnak minősíthető szerződéshez akkor folyamodnak leginkább az amerikaiak, amikor a házasfelek egyike jóval nagyobb vagyonnal rendelkezik.